Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsának 72/2019/PRFB határozata

okiratszerkesztés szabályainak megsértéséről

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa .... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október hó 29. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy .... eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer Forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara 50800111-11141046. számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok: .....

II.

.... lakos .... napján beadvánnyal fordult a Pécsi Ügyvédi Kamarához, amelyben előadta, hogy .... napján meghatalmazta .... ügyvédet .... Járásbíróság előtti szerződés érvénytelenségének megállapítási iránti ügyében. Előadta, hogy a megbízást .... napján visszavonta. A bejelentő sérelmezte, hogy .... ügyvéd által készített beadványban a beállított pertárgyérték 18.000.000 Ft volt, annak ellenére, hogy szakértői vélemény szerint a perbeli ingatlan értéke 9.000.000 Ft volt. A per első tárgyalásán is felvilágosították, hogy a perben az értékkülönbözet fele követelhető csak. Ennek megfelelően a későbbi jogi képviselője a .... napján megtartott tárgyaláson pontosította a pertárgyértéket. Bejelentő szerint ennek amiatt van jelentősége, mert az elsőfokú ítéletben kiszabandó perköltség és eljárási illeték kapcsán lesz majd jelentősége a .... által megjelölt pertárgyértéknek. Előadta, hogy a megbízás felvételekor eljáró ügyvéd nem tájékoztatta arról, hogy milyen mértékű perköltség és illeték terhelheti az eljárás során, valamint nehezményezte azt is, hogy a tárgyalásokat megelőzően nem tudott személyesen egyeztetni az ügyvéddel, csak akkor, ha Pécsre utazott.

Bejelentő előadta továbbá, hogy .... napján meghatalmazta .... ügyvédet a .... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan egy vételi jog alapító okirat elkészítésére és ellenjegyzésére. Előadta, hogy eljáró ügyvéd vállalta az okiratszerkesztés mellett a földhivatali eljárás során való képviselet ellátását is. Az okirat aláírását követően eltelt egy évben nem kapott semmilyen határozatot, és nem értesültek a bejegyzésről sem. Előadta, hogy többször kért tájékoztatást az ügyvédtől az okirat sorsárról, aki minden alkalommal arról tájékoztatta, hogy még nem járt a földhivatalban. Előadta, hogy amikor eredeti példányt kért a szerződésből, akkor az ügyvéd azt sem tudta teljesíteni. A fentieket követően ..... napján bejelentő személyesen eljárt a földhivatalban, ahol semmi nyoma nem volt a szerződésnek, az általa bemutatott szerződést pedig hibásnak találták, hiányoztak róla az adatok, közölték vele, hogy ebben a formában nem fogják elfogadni. Időközben az ingatlan helyrajzi száma is megváltozott. Előadta továbbá, hogy a szerződés a jelentőségét időközben elveszítette, ..... napján értékesítette az ingatlant. Kérte a Kamarát az ügy kivizsgálására.

A vezető fegyelmi biztos a 2019. szeptember hó 16. napján kelt határozatával az ügyben az előzetes vizsgálatot elrendelte.

.... eljárás alá vont ügyvéd a .... napján kelt beadványában előadta, hogy fegyelmi vétséget nem követett el. Előadta, hogy a bejelentő által csatolt meghatalmazások, tényvázlatok tényszerűen megfelelnek az eredeti okiratoknak. Előadta, hogy megállapodást kötött bejelentővel a megbízási díj részbeni visszatérítésének összegében, és a vételi jogot alapító szerződés szerkesztésére adott megbízási díj visszafizetése tárgyában. Előadta és beadványában részletesen kimunkálta a vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatos jogi álláspontját. Vitatta azt, hogy tévesen határozta volna meg a pertárgy értékét. A szakértői vélemény szerint az ingatlan forgalmi értéke .... Ft. A vagyonmérlegben szereplő összeg ....,- Ft volt. Így a kettő összeg különbözete (ami .... Ft) a pertárgy értéke. Beadványához csatolta a bejelentővel történő levelezését, a tárgyalási jegyzőkönyveket, tényvázlatot.

A vezető fegyelmi biztos a 2020. március hó 04. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett ..... ügyvéd ellen. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint megállapítható, hogy a ... Járásbíróság előtti ..... számon folyamatban lévő perben a ... ügyvéd által készített beadványban a meghatározott pertárgyérték .... Ft volt, annak ellenére, hogy a szakértő általi megállapított ingatlan értéke ....,- Ft volt. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint megállapítható továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó vételi jog alapító okirat nem nyújtotta be a földhivatalba. A fentiek alapján a vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy .... megsértette a 2017. évi LXXVIII. Törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében írtakat és ezzel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követtel el.

A fegyelmi eljárás kezdeményezését követően a bejelentő a .... küldött e-mail üzenetével megküldte a ..... Járásbíróságnak az ügyben keletkezett elsőfokú ítéletét.

Ezt követően a fegyelmi tanács a 2020. 03. 30-án meghozott határozatával a veszélyhelyzetre tekintettel a fegyelmi eljárást felfüggesztette. A fegyelmi eljárás folytatása elrendelésre került a 2020. 09. 23-án hozott határozattal.

A bejelentő csatolta továbbá a ..... Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. 10. 28-án “észrevétel” elnevezésű iratot nyújtott be, amelyben részletesen kimunkálta a .... Járásbíróság előtti perhez kötődően a pertárgy értékére vonatkozó álláspontját. A beadványához bírósági iratokat, jegyzőkönyvet, tulajdoni lapot, szerződést és e-mail üzeneteket csatolt.

III.

A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. október hó 29. napján tárgyalást tartott. Az eljárás alá vont ügyvéd továbbra is vitatta azt, hogy a pertárgyérték meghatározása során hibát vétett volna. Elismerte azonban, hogy a vételi jogot alapító szerződés esetén tulajdoni lap hiányában szerkesztette meg az okiratot, amely okiratot általa elismerten elmulasztott az illetékes földhivatalba benyújtani. A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a 2020. október 29-i tárgyaláson megtett végindítványában a pertárgyérték meghatározása kapcsán már nem tartotta fenn a korábbi indítványát arra hivatkozással, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok és az általa előadottak alapján ebben a körben elfogadható az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, jogi álláspontja. A vezető fegyelmi biztos a vételi jogot alapító szerződés esetén továbbra is megállapíthatónak találta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tulajdoni lap hiányában szerkesztette meg az okiratot és azt nem nyújtotta be a földhivatalba. Ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követtel el.

IV.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő előadása, valamint a lefolytatott bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

..... eljárás alá vont ügyvéd a .... Járásbíróság előtt ..... szám alatt indult perben a szakértő által megállapított forgalmi érték .... és a felek által a vagyonmérlegben rögzített ingatlan érték .... alapulvételével nem hibázott, amikor a pertárgy értékét meghatározta.

Megállapítható továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a .... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó vételi jog alapító okirat úgy készítette el, hogy tulajdoni lappal nem rendelkezett, továbbá az okiratot nem nyújtotta be a földhivatalba.

V.

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint aggálytalanul megállapítható az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége abban, hogy a ..... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó vételi jog alapító okirat úgy készítette el, hogy tulajdoni lappal nem rendelkezett és az okiratot nem nyújtotta be a földhivatalba. Eljárás alá vont ügyvéd mindezen magtartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Így az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VI.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a kiszabható minimumhoz közeli összegben határozta meg. Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja szerint a pénzbírság összege ügyvéd esetén egymillió forintig terjedhet.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem észlelt. Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több mint 40 éve (1977 óta) folytat ügyvédi tevékenységet, az okiratszerkesztési tevékenységéhez kötődő fegyelmi vétség elkövetését elismerte, a bejelentő részére az ügyvédi díj egy részét visszafizette és ezen túlmenően is arra törekedett, hogy a bejelentővel a felmerült problémát rendezze. További enyhítő körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ..... kiskorú gyermek eltartására köteles.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A FESZ 42.2. pontja alapján e szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

ZÁRADÉK

A határozat 2020.12.11. napján véglegessé vált.