Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.73/2019. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ...... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év október 16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy .................. eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerint 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.

Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül a 500 000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírságot, valamint 80 000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Otp Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

...........

II.

..... bejelentése 2019. április 11. napján érkezett meg a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben sérelmezte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem látta el a megbízás szerinti feladatát, továbbá nem megfelelő tájékoztatást adott az ügyének állásáról. Panaszos a beadványában előadta, hogy 2018. év január elején az ő nevében eljárva fia ..... egyeztetett eljárás alá vont ügyvéddel a panaszos tulajdonát képező, ........ szám alatti ingatlanban jogszerűtlenül tartózkodó személyek kilakoltatása érdekében. Panaszos előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéddel a fia tartotta a kapcsolatot, de mindig tájékoztatta őt a fejleményekről. Szóbeli megállapodásuk alapján vállalta eljárás alá vont ügyvéd az ügyet, panaszos, illetve a fia átadott minden, az üggyel kapcsolatban rendelkezésükre álló iratot az eljárás alá vont ügyvédnek. Panaszos előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédtől azt a tájékoztatást kapta, hogy kiküldött egy fizetési felszólítást a bérlőknek, majd 2018. májusában panaszos meghatalmazást is aláírt. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd úgy tájékoztatta a panaszost, hogy a keresetlevelet benyújtotta a ....... Járásbíróságra, amely hamarosan tárgyalni fogja az ügyet. Előadta, hogy semmilyen bírósági iratot nem kapott, majd ezt követően 2018 ősz elején eljárás alá vont ügyvéd úgy tájékoztatta, hogy a ....... Járásbíróság megállapította a hatásköre hiányát és áttette az ügyet a ........ Járásbíróságra, azonban panaszos erről sem kapott semmilyen iratot. Erre való tekintettel panaszos felhívta a ....... Járásbíróságot, hogy érdeklődjön az ügy állása felől, de ott azt a választ kapta, hogy az ügye még nem ért oda. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd ígéretet tett a panaszos felé arra, hogy újból benyújtja a keresetlevelet. 2019. év elején panaszos levélben megkereste mindkét bíróságot, de mindkét helyről azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs folyamatban az ügye. Panaszos 2019. február 25. napján tértivevényes levelet küldött eljárás alá vont ügyvédnek, amelyben tételes felsorolás szerint kérte a korábbi tájékoztatások alkalmával állítólagosan az ügyben keletkezett iratok kiadását, azonban a levelére válasz nem érkezett. Panaszos a beadványában sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást nyújtott a részükre, valamint az elvállalt ügyet nem látta el.

Panaszos a bejelentéséhez csatolt egy 2018. május 22. napján kelt email üzenetet, amelyet fia .... írt eljárás alá vont ügyvédnek, kérve a megbeszélt meghatalmazás elküldését. Csatolásra került továbbá egy 2018. május 23. napján kelt email üzenet, amelyben ........ szintén a meghatalmazás felől érdeklődik jelezve, hogy február óta húzódik az ügy. 2018. május 29. napján újabb email üzenet, melyben ........ jelzi, hogy a meghatalmazást alá szeretné íratni az édesanyjával és sürgősen el kellene indítani az ügyet mert aznap egy érdeklődő megvásárlás céljából megnézné a házat, de kétséges, hogy a bérlők beengedik-e. Csatolásra kerültek fotók, amelyeken egy telefon képernyője látható, rajta eljárás alá vont ügyvédnek küldött SMS üzenetekkel. Az üzenetek 2018.04.12. napjától 2020.03.26. napjáig terjedő időszakra vonatkoznak. Az összesen 19 db SMS üzenetben az üzenet küldője az ......... üggyel kapcsolatban kér felvilágosítást, illetve visszahívást, a fotókon érdemi válasz nem olvasható.

A panaszos csatolta továbbá a ...... és a ........ Járásbíróságok felé megküldött leveleket, amelyekben az ügyéről kér tájékoztatást, megadva a panaszos személyes adatait, valamint az ügy tárgyát, csatolta továbbá a bíróságok válaszait. Mindkét bíróságról azt a tájékoztatást kapta a panaszos, hogy nincs folyamatban lévő ügye.

Panaszos csatolta az általa hivatkozott, az eljárás alá vont ügyvéd felé megküldött felszólító levelet is, amelyben tételesen kérte az ügyben keletkezett iratok kiadását. A levél 2019. február 25. napi, valamint 2019. március 20. napi dátumozással is elküldésre került eljárás alá vont ügyvéd részére. Az előbbi esetben a tértivevényen „nem kereste” jelzés látható, míg az utóbbi levél esetében tértivevény nem, csak feladóvevény áll rendelkezésre.

A bejelentést a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara 2019. május 20. napján más kamara kijelölése céljából felterjesztette a Magyar Ügyvédi Kamarához. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az 1/64/2019. számú elnöki határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.

A vezető fegyelmi biztos 2019. szeptember 16. napján kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles a kamarának megküldeni.

Eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.

A vezető fegyelmi biztos a 2019. november 28. napján kelt határozatával kezdeményezte fegyelmi eljárás lefolytatását. Az eljárást kezdeményező határozatban a vezető fegyelmi biztos rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget az iratcsatolási kötelezettségének, így a tényállást a panasz tartalma alapján rögzítette. A vezető fegyelmi biztos által megállapított tényállás alapján a panaszos 2018. év elején egy lakás-kiürítési per megindításával bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet. Eljárás alá vont ügyvéd 2018. őszén olyan tájékoztatást nyújtott a panaszosnak, hogy a peres eljárás iratait ....ból ......ra tették át. A panaszos több levelet is írt az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyek mind válasz nélkül maradtak. Ezt követően a panaszos írásban megkereste a ......i és a .....i Járásbíróságot, azonban az elnökök szerint az ügyben nem keletkezett beadvány. A panaszos 2019. február 25. napján tértivevényes levélben kereste meg eljárás alá vont ügyvédet és kérte a beadványok egy példányának átadását, amelyre szintén nem történt intézkedés. Panaszos fia több alkalommal SMS üzenetet küldött az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyek válasz nélkül maradtak. A vezető fegyelmi biztos a megbízás teljesítésének elmaradása, valamint az iratcsatolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte az eljárás alá vont ügyvéddel szemben és a felső tétel körüli pénzbírság fegyelmi büntetést indítványozott.

A Fegyelmi Tanács 2020. február 14. napján és 2020. október 16. napján tartott fegyelmi tárgyalást az ügyben. A 2020. április 17. napjára kitűzött tárgyalást a Tanács a terjedő koronavírusra tekintettel hivatalból elhalasztotta.

.......... panaszos a 2020. február 11. napján megküldött e-mailjében tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy a 2020. február 14. napján tartandó fegyelmi tárgyaláson megjelenni nem tud idős korára és egészségi állapotára tekintettel, de minden nyilatkozatát továbbra is fenntartja, melyet nyilatkozata szerint kiegészíteni nem is nagyon tudná. Megküldte a 2020. január 22. napján kelt és a Fegyelmi Bizottság Elnökének címzett levelének a másolatát, melyet a posta címzett ismeretlen jelzéssel küldött vissza.

A Fegyelmi Tanácsnak 2020. február 14-én tartott tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd megjelent, szabályszerű idézésre a panaszos nem jelent meg, távolmaradását előzetesen kimentette. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy a panaszossal soha nem találkozott, neki a panaszos nem adott ügyvédi megbízást. Előadta, hogy 2018. tavaszán találkozott ..... panaszos fiával egy büntetőügy kapcsán, amikor ...... említette neki, hogy az édesanyjának bérleti joggal kapcsolatos problémája van és lakás kiürítés iránt szeretett volna megbízást adni. Szóba került az is, hogy ebben az ügyben dr. ........nak van megbízása, eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint kérte tőle azt, hogy vegye fel a kapcsolatot dr. ...........nal. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy vett át iratokat ..........tól, így bérleti szerződés, valamint dr. ........... által elkészített okirat is átadásra került. Eljárás alá vont ügyvéd elmondta, hogy 2018. június 5-i dátummal tényvázlatot és keresetlevél tervezetet készített az ügyben, valamint 2019. május 19-i dátummal meghatalmazást készített és az egyik találkozásuk alkalmával átadott a meghatalmazásból két példányt ....... panaszos fiának. A meghatalmazás eljárás alá vont ügyvéd által nem került aláírásra, azt eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint azért adta át, hogy megmutathassa az édesanyjának, illetve a bérlőknek, hátha már a meghatalmazás megmutatása elegendő ahhoz, hogy a bérlők elhagyják az ingatlant. A panaszos fia a meghatalmazásokat a panaszos által aláírva hozta vissza. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ekkor felhívta ............. figyelmét arra, hogy ez így nem jó, mert a panaszosnak el kell jönnie az eljárás alá vont ügyvéd irodájába, hogy szabályszerűen írhassa alá a meghatalmazást, de ez nem történt meg. Ezt követően .............. még pár alkalommal kereste eljárás alá vont ügyvédet telefonon az ügy állásáról, de eljárás alá vont ügyvéd ekkor mindig arról tájékoztatta, hogy a megbízást személyesen a panaszosnak kell adnia. Előadta továbbá, hogy az elmúlt év második felében levelet kapott a panaszostól, amelyben érdeklődött az ügye állásáról, de erre nem válaszolt, mert az volt az álláspontja, hogy nincs megbízása az ügyben. Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy valóban mondott olyat a panaszos fiának, hogy amennyiben költségmentességet szeretnének igényelni, úgy a panaszos által említett iratokat csatolni kell egy bármely bíróságon beszerezhető költségmentességi nyomtatványhoz, de ilyen iratokat a panaszos fiától nem vett át. Olyan tájékoztatást nem adott, amely szerint benyújtotta volna a keresetlevelet a ............i Járásbíróságra, annyit említett, hogy az ügyben a ............i Járásbíróság lesz az illetékes és a keresetlevél tervezetét is oda címezte. Elmondása szerint olyan tájékoztatás sem hangzott el, hogy a ........i Járásbíróság áttette volna az ügyet a ..........i Járásbíróságra. Előadta, hogy a panaszos beadványában megjelölt tájékoztatásokat, megfogalmazásokat ő nem tett a panaszos felé az ügy állásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy addig, ameddig a panaszos nem jön be az irodájába, megbízást sem tud neki adni, álláspontja szerint a panaszos soha nem volt az ügyfele, vele soha nem találkozott és soha nem adott neki megbízást az ügy vitelére.

A 2020. február 14. napján tartott tárgyaláson a Fegyelmi Tanács 15 napos határidővel kötelezte eljárás alá vont ügyvédet panaszos fia idézhető lakcímének bejelentésére, az ügyre vonatkozó érdemi nyilatkozatainak, valamint a rendelkezésére álló iratainak a becsatolására. Eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő beadványt.

........... tanút a 2020. október 16. napján megtartott fegyelmi tárgyalásra az elöljárója útján sikeresen idézte a Fegyelmi Tanács, ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, e-mailben bejelentette távolmaradását, és kérte a tárgyalást távollétében megtartani. A tárgyaláson ..... tanú előadta, hogy rendőrségi vizsgálóként dolgozik, eljárás alá vont ügyvédet még korábban, mint védőt ismerte meg. Elmondta, hogy egyik találkozásuk alkalmával szóban kért tanácsot az édesanyja, a panaszos ügyében. Elmondta, hogy ezen alkalommal eljárás alá vont ügyvéd azt mondta neki, hogy szívesen segít az ügyben, kérte őt, hogy az ügyben releváns iratokat hozza el. Amikor a tanú az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátotta a releváns iratokat, az eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott a tanúnak, hogy elvállalja az ügyet. A költségek tekintetében azt válaszolta eljárás alá vont ügyvéd, hogy majd a későbbiek folyamán megbeszélik. Elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vele beszélt az üggyel kapcsolatban, de a tanú folyamatosan tájékoztatta a fejleményekről a panaszost. A tanú több alkalommal kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy készítse el az ügyre vonatkozó meghatalmazást, amire 2018. tavaszán került sor. Ennek az iratnak a konkrét tartalmára és elnevezésére nem emlékezett, de elmondta, hogy azzal volt kapcsolatos, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárhat az édesanyja nevében. A tanú előadta, hogy ezt követően az iratokat aláíratta az édesanyjával és visszaadta eljárás alá vont ügyvédnek. A tanú előadta, hogy dr. .......... ügyvédnek a lakás kiürítése, valamint a bérleti díj hátralék behajtása ügyében nem volt megbízása, az ő megbízása másra terjedt ki. Előadta továbbá, hogy 2018. tavaszán arról tájékoztatta őt eljárás alá vont ügyvéd, hogy írt egy felszólító levelet a bérlőknek, illetve elkészítette a keresetlevelet, amelyhez költségmentesség igénylése érdekében a tanú édesanyjától további iratokat kért be. Ennek a kérésnek a tanú eleget tett, a rendőrség épületében átadta a kért iratokat. Ezután eljárás alá vont ügyvéd azt közölte a tanúval, hogy benyújtja a keresetlevelet. Később 2018. májusában közölte a tanúval azt is, hogy a ........i Járásbíróságnak adta be a keresetlevelet. A tanú előadta, hogy ezt követően nem kaptak semmilyen információt, iratot. Július közepén érdeklődött ismét, amikor kitérő választ kapott, eljárás alá vont ügyvéd többek között a törvénykezési szünetre hivatkozott. Később eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a tanút, hogy a ..............i Járásbíróság áttette az ügyet a .........i Járásbíróságra, de erről sem érkezett a tanú, illetve a panaszos rézére semmilyen irat. A tanú és a panaszos levélben megkeresték a két bíróságot, a bíróságok válaszából az derült ki, hogy nincs folyamatban az ügyük. Ezt követően két alkalommal felszólító levelet küldtek az eljárás alá vont ügyvéd részére, először 2019. február 25. napján, majd 2019. március 20. napján, majd megkerestek egy másik ügyvédet az eljárás megindításával. A tanú előadta, hogy felháborítónak tartja azt, hogy őt eljárás alá vont ügyvéd tévedésben tartotta, valamint nem mondott neki igazat. A tanú kérdésre elmondta, hogy nem tudja megmondani, hogy az édesanyja találkozott-e eljárás alá vont ügyvéddel.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját, valamint az abban foglalt tényállást fenntartotta és kérte 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását. Álláspontja szerint létrejött a megbízás az eljárás alá vont ügyvéd és a megbízója között, de a megbízásnak nem tett eleget, e miatt az eljárása az Etikai Kódex 2.1 és 2.2 § rendelkezésébe ütközik. Az etikai szabályok megszegése fegyelmi vétség. Ezt az Etikai Kódex 1.1 § mondja ki. A fegyelmi biztos előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolás elmulasztásával szintén fegyelmi vétséget követett el, az Etikai Kódex 14. pontja (2) bekezdés c) pontja írja elő ennek a kötelezettségét.

III.

A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint:

A Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok, és tanúvallomás alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

2018. év elején ...... panaszos fia, ........ szóban tanácsot kért eljárás alá vont ügyvédtől a panaszos ......... lévő ingatlanával kapcsolatban. ......... foglalkozása rendőrségi vizsgáló, így az eljárás alá vont ügyvédet büntetőügyekben eljáró védőként korábbról már ismerte.

.......... tanú előadta eljárás alá vont ügyvédnek, hogy az édesanyja tulajdonát képezi ...... egy ingatlan, amelyben bérlők laktak. A bérlők a bérleti díjat nem fizették, illetve írásbeli felszólításra sem voltak hajlandók az ingatlant elhagyni. A panaszos fia eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátotta az üggyel kapcsolatos iratokat és felszólító leveleket. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd szóban elvállalta az ügyet. Tanú többszöri kérésére eljárás alá vont ügyvéd 2018. tavaszán több példányban meghatalmazást adott át ...........nak, aki az iratokat aláíratta az édesanyjával, majd visszajuttatta eljárás alá vont ügyvédnek. Eljárás alá vont ügyvéd azt a tájékoztatást adta panaszos fiának, hogy felszólító levelet küldött a bérlőknek. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd közölte ..........val, hogy elkészítette a keresetlevelet és kérte, hogy a költségmentességi nyomtatványhoz ....... hozza el az édesanyja nyugdíjas szelvényét, valamint az állandó kiadásait igazoló iratokat. Tanú a rendőrség épületében átadta a kért iratokat eljárás alá vont ügyvéd részére. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta panaszos fiát, hogy a keresetlevelet a ............i Járásbírósághoz nyújtotta be. 2018. július közepén panaszos fia érdeklődött az ügy állása felől, amire azt a választ kapta, hogy a törvénykezési szünet miatt áll az ügy. Később, többszöri kérdésre úgy tájékoztatta eljárás alá vont ügyvéd panaszos fiát, hogy a .............i Járásbíróság áttette az ügyet a ..........i Járásbíróságra. Ezt követően panaszos és fia közvetlenül megkeresték mind a ........i, mint pedig a .......i Járásbíróságot annak közlése iránt, hogy hogyan áll az ügyük. Erre a kérdésre mindkét bíróságról olyan tartalmú válasz érkezett, amely szerint ilyen ügy nincs folyamatban a bíróságok előtt. Panaszos ezt követően tértivevényes levelet küldött eljárás alá vont ügyvédnek - amelyet az ügyvéd 2019. március 20. napján vett át - kérve annak igazolását, hogy milyen bíróságra milyen tartalmú beadványt küldött. Eljárás alá vont ügyvéd a levélre nem válaszolt. A panasszal érintett közel egy év alatt panaszos fia 3 e-mail üzenetben, valamint összesen 19 db SMS üzenetben érdeklődött az ügy állását érintően, amelyekre érdemi választ nem kapott. Ezt követően nyújtotta be panaszos a bejelentését a kamara felé. A keresetlevél benyújtására és peres eljárás vitelére megbízás jött létre a panaszos, valamint az eljárás alá vont ügyvéd között, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban felhívás ellenére az ügyben keletkezett iratait nem csatolta be.

IV.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Az ügyvédi tevékenységről 2017. évi LXXVIII. törvény 28. § (3) bekezdése szerint a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is. A 29. § (1) bekezdés szerint megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) szerint az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy az elvállalt ügyet nem látta el, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) 2.1 és 2.2 pontjaiban foglaltakat, amelyek alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, illetve az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen mulasztása ütközik a 2017. évi LXXVIII. törvény 28. § (3) bekezdés rendelkezéseibe is. Ezen túlmenően eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolás elmulasztásával szintén - az Etikai Kódex 12.3 pontjába ütköző fegyelmi vétséget valósított meg. Eljárás alá vont ügyvéd a fent írt mulasztásaival - figyelemmel az Etikai Szabályzat 1.1 pontjára - 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapítása körében elfogadta a fegyelmi biztos indítványában foglaltakat, azt a lefolytatott bizonyítás eredményével, különösen ......... tanú előadásában foglalt részletekkel egészítette ki. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy keresetlevél benyújtására és peres eljárás vitelére megbízás jött létre a panaszos, valamint az eljárás alá vont ügyvéd között, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget. Ennek tényét igazolja a panaszos beadványa, .......... tanúvallomása, valamint az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozata is, amely szerint készített meghatalmazást, tényvázlatot, valamint elkészítette a keresetlevél tervezetét is. Eljárás alá vont ügyvéd nem tudta alátámasztani azon állítását, amely szerint ő valóban jelezte a tanú és a panaszos felé azt, hogy a távollétben aláírt meghatalmazást nem fogadná el. A panaszos a beadványához számos e-mail üzenetet, valamint SMS üzenetet csatolt, amelyekre az eljárás alá vont ügyvéd írásban is válaszolhatott volna a meghatalmazás aláírását övező aggályát kifejtve. Megállapítható, hogy a panaszos, illetve a tanú, valamint az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli kommunikációja egyirányú volt, hiszen írásban érdemi választ az ügyfél egy alkalommal sem kapott. Eljárás alá vont ügyvéd maga is kifejtette, hogy a tértivevényes levélben foglalt felszólításra sem válaszolt, mert úgy gondolta, hogy nem áll fenn a megbízása. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ilyen helyzetben elvárható egy ügyvédtől az, hogy legalább egy alkalommal írásban is jelezze, ha aggálya merül fel, vagy álláspontja szerint nem áll fenn megbízás az ügyfél és közötte.

Elfogadta továbbá a fegyelmi tanács a panaszos és a tanú azon állításait is, amelyek szerint eljárás alá vont ügyvéd nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást adott a panaszos, valamint a tanú részére az ügyük állásáról. E megállapítást bizonyítja a tanú vallomása, valamint a panaszos által a két bíróságnak megküldött érdeklődő levél, valamint az azokra érkezett válaszok.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács a mérlegelés körében nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvéd szóbeli nyilatkozatában foglaltakat a panaszos, valamint a tanú előadásával szemben, amelyet a megállapított tényállás tekintetében kiegészítettek és alátámasztottak a panaszos által a beadványához csatolt iratok is. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás írásba foglalásának az elmaradása miatti bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította ezen ügyvédi tevékenységre vonatkozó 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget.

A Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ugyan az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló fegyelmi biztosi határozatot 2019.10.04. napján kézhez vette, de az ügy iratait határidőben nem küldte meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, önálló fegyelmi vétséget valósított meg. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartása ütközik a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3 pontjába, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség valósult meg.

V.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket elérő összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, a többrendbeli szabályszegést, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményeit és az eljárás alá vont ügyvéd részéről a panaszos felé tett tájékoztatások szándékoltan valótlan voltát.

Enyhítő körülményeket az eljárás nem tárt fel.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. §(2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. §(2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.

Üttv: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

- 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Kódex)

Jogerős 2020.12.01. napján


  Vissza az oldal tetejére