A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (..........), sz. (..........), iroda címe: dr. (..........), Ügyvédi iroda, (..........), (..........), sz. alatti lakos eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a (..........), Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. (..........),. napján F. (..........), sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. (..........), napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (a továbbiakban: Másodfokú Fegyelmi Tanács) a (..........), Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. (..........), napján F. (..........), sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (..........), Megyei Ügyvédi Kamara részére 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (..........), Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belük a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I, törvény (a továbbiakban Kp.) irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
Eljárás alá vont ügyvédet (..........), napján jegyezték be a (..........), Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene fegyelmi felelősségét megállapító határozat eddig nem született.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire saját nyilatkozata hiányában adat nem lelhető fel.
Az elsőfokú fegyelmi határozat
A (..........), Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2019. (..........), napján F. (..........), sz. alatt hozott határozatában megállapította, hogy dr. (..........), budapesti székhelyű eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékosnak minősülő fegyelmi vétséget követett el és ezért 200.000 Ft összegű fegyelmi büntetésben részesítette, továbbá kötelezte a felmerült átalány és tétes eljárási költségek megfizetésére.
II. Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában a következő tényállást állapította meg:
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az (..........), Kft. 2017. (..........)-én kelt társasági szerződés módosítása kapcsán, az egységes szerkezetű okirat elkészítése és ellenjegyzése során megszegte a korábbi Etikai Szabályzat 7/1. pontja (továbbá a régi Üt. 27. § (1) bekezdés a) pont második fordulata és a Ctv. 51. § (3) bekezdés) rendelkezéseit, ezzel 1 /egy/ rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
E körben a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett okirat, mely a cég módosításokkal egységbe foglalt társasági szerződése volt, olyan szabályozást tartalmaz a taggyűlés vonatkozásában szavazategyenlőség esetére, melyet a taggyűlés nem fogadott el. Ezzel sérültek a Ctv. 51. § (3) bekezdés rendelkezései.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd arra vonatkozó védekezését, miszerint az egységes szerkezetű társasági szerződést a (..........), Ügyvédi Iroda készítette, nem fogadta el. Nem tekintette kimentő körülménynek a Fegyelmi Tanács az adminisztrációs hibára történő utalást sem.
III. Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, MÜK fegyelmi főmegbízottjának indítványa
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd törvényes határidőben fellebbezést terjesztett elő, mely az elsőfokú fegyelmi tanácshoz 2019. (..........)-én érkezett be. A fellebbezésben
(1) elsődlegesen érdemben kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését fegyelmi vétség hiányában,
(2) másodlagosan hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatásának elrendelését eljárási szabálysértést állítva,
(3) harmadsorban a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését s megrovás alkalmazását, törvényi korlátozás okán.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezését részletesen indokolta, ebben (fellebbezése számozása szerint)
(2) panaszolta az eljárás elhúzódását,
(3) panaszolta, hogy az elsőfokú eljárásban elfogulatlannak nem tekinthető személy is a tanács tagja volt
(4) panaszolta dr. Fekete István tanú vallomása kapcsán a tényállás felderítetlenségét
(5) panaszolta dr. Fekete István tanúkénti meghallgatásának jogszerűtlenségét, ügyvédi titok sérelme okán
(6) részletesen foglalkozik a tényállás felderítetlenségével, tanúk vallomásával, bizonyítékok értékelésével
(7) foglalkozik a Fegyelmi Főbiztos tevékenységével s a tényállás felderítetlenségével
(8) foglalkozik a határozat ellentmondásosságával
(9) foglalkozik a panaszos szavahihetőségével és végül
(10) összefoglaló észrevételeket tesz.
A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja az elsőfokú fegyelmi határozat helybenhagyását indítványozta 2019. (..........)-én érkezett átiratában, az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontját mindenben osztva.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, fellebbezését nem egészítette ki.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi főmegbízott észrevételezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd azon bizonyítási indítványait, melyek elmaradását a fellebbezésében panaszolta, korábban önmaga vonta vissza.
IV. A másodfokú fegyelmi eljárásra irányadó jogi normák
A Másodfokú Fegyelmi Tanács figyelembe vette, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján 2019. (..........)-én közzétételre került, miszerint 2019. (..........)-én valamennyi regionális fegyelmi bizottság megalakult.
A 2017. évi LXXVIII. törvény - a továbbiakban: Üttv. - 208. § (22) pontja értelmében a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának közzétételét követően a fegyelmi eljárást az Üttv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: Fe. - alapján kell folytatni. Ezen időpontot megelőző eljárásra az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek - a továbbiakban: Ütv. - rendelkezései, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzatának - a továbbiakban Fesz. - előírása vonatkozott, az az előzetes vizsgálattal, továbbá az elsőfokú fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárást ezen szabályok alapján kell megítélni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi eljárás keretében értékelt magatartásai az (..........), Kft. 2014. (..........)-i társasági szerződés-módosításra kapott megbízás teljesítésével függenek össze, az irányadó anyagi jogszabályokat ezen időszakban az Ütv., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló - többször módosított - 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: Etikai szabályzat - tartalmazta.
Az Fe. 1.5. pontja értelmében, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az Ütv. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi. Az Etikai szabályzat 14/1. pontja alapján az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége folytatásánál köteles betartani.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az Üttv. rendelkezései alapján is fegyelmi vétségnek minősül az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye, és a jogkövetkezmények vonatkozásában enyhébb megítélésre okot adó körülmény nem állapítható meg.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Fe. 35.2. pontjának előírásai szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
V. Előzetes vizsgálat
A (..........), Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke a bejelentés alapján 2016. (..........)-én, (..........), eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte, egyúttal felhívta, hogy az igazoló jelentését és az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül küldje meg (..........), fegyelmi főmegbízott részére.
(..........), eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak 2017. (..........)-én tett eleget, amikor is az igazoló jelentését és nyilatkozatát előterjesztette, melyet az elsőfokú fegyelmi határozat 5-6. oldal 1. pontja részletesen leír, arra a másodfokú határozat csak visszautal.
A (..........), Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2017. (..........)-én az előzetes vizsgálat időtartamát 3 hónappal, 2017. (..........)-ig meghosszabbította.
(..........), fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentését 2017. május 23-án terjesztette elő a Kamara Elnökéhez, amelyben indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését dr. ................ eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mert az ................ Kft. 2014. október 17-i taggyűlésén elhatározott változások vonatkozásában olyan okiratokat jegyzett ellen, amely okiratokat nem ő vagy az ügyvédi irodája, hanem a F ................ Ügyvédi Iroda szerkesztett, így megszegte az Üt. 27. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata 7/3. pontja rendelkezéseit.
A Kamara Elnöke a Fegyelmi Főmegbízott összefoglaló jelentése alapján a fegyelmi eljárást F/12/2017. ügyszám alatt, 2017. május 23-án elrendelte.
A fentieket az elsőfokú határozat kellő részletességgel és irat hűen tartalmazza.
VI. Elsőfokú fegyelmi eljárás
(1) A (..........), Megyei Ügyvédi Kamara (..........), tagok összetételű) kijelölt Fegyelmi Tanácsa 2017. (..........)-én és 2017. (..........)-én tartott tárgyalást az ügyben.
(2) Eljárás alá vont ügyvéd 2017. (..........)-án a korábbi igazoló jelentésében foglaltakat a tárgyalást megelőzően kiegészítette. Kifogásolta, hogy az összefoglaló jelentés „túlterjeszkedett a konkrét panaszon” amikor azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bejelentésben kifogásolt magatartása azért minősül fegyelmi vétségnek, mert „a panaszolt ügyvéd más által készített okiratot jegyzett ellen” E tárgyban - érdemben - az eljárás alá vont ügyvéd kifejti, hogy az Ütv. 27. § (3) bekezdése alapján az ügyvédnek lehetősége van más által készített okirat ellenjegyzésére, amennyiben az a saját vagy irodája „közreműködésével” jött létre.
Eljárás alá vont ügyvéd ezen beadványában bizonyítási indítványt tett (..........), tanúként történő meghallgatására, annak érdekében, hogy „érdemben támasszák alá a történteket”.
(3) Eljárás alá vont ügyvéd 2017. (..........)-án, a 2017. (..........)-ére kitűzött fegyelmi tárgyalás vonatkozásában írásban jelezte, hogy azon akadályoztatása miatt nem tud részt venni, egyúttal a 2017. (..........)-án kelt beadványában, mint kiegészítő igazoló jelentésében megnevezett tanúk meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát visszavonta.
(4) A Fegyelmi Tanács a 2017. (..........)-én tartott tárgyaláson (..........), bejelentőt személyesen meghallgatta, aki a bejelentésben foglaltakat fenntartotta és további részletekkel egészítette ki.
(5) A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson készült jegyzőkönyvet azzal a felhívással küldte meg eljárás alá vont ügyvédnek, hogy 8 napon belül észrevételeit tegye meg. A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet felhívta továbbá arra, hogy az (..........), Kft. 2014. (..........)-én kelt társasági szerződés módosítása tárgyában az ügyvédi megbízását csatolja.
(6) Eljárás alá vont ügyvéd 2017. (..........)-én észrevételt tett a 2017. (..........)-én tartott fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvben foglaltakra, és további okiratokat csatolt. Csatolta a 2014. (..........)-én kelt ügyvédi meghatalmazás másolatát. A felhívás ellenére azonban nem csatolta az (..........), Kft. 2014. (..........)-én kelt társasági szerződés módosítása tárgyában adott ügyvédi megbízást.
(7) A Fegyelmi Tanács a 2017. (..........)-én tartott tárgyaláson (..........), tanúként hallgatta meg, aki arról nyilatkozott, hogy ő a szavazati arányoknak az ................ Kft.-ben történő megváltoztatása tárgyában nem folytatott személyes egyeztetést eljárás alá vont ügyvéddel. (..........), a 2014. (..........)-án tartott egyeztetésről készült emlékeztető vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy arról nincsen tudomása.
Észrevételezte, hogy az emlékeztető nincsen aláírva az abban feltüntetett tárgyaló felek részéről. A 2014. (..........)-én kelt társasági szerződés módosítás vonatkozásában úgy nyilatkozott, nem emlékszik arra, hogy ebben a (..........), Ügyvédi Iroda részt vett volna. Rámutatott, hogy ők külön társasági szerződés módosítást nem készítettek, az felesleges, a taggyűlési jegyzőkönyv alapján kell az egységes szerkezetű társasági szerződést elkészíteni. Megerősítette, hogy közötte és S E között a szavazati ügyben üzleti egyezség nem jött létre.
(8) Eljárás alá vont ügyvéd 2017. (..........)-én kelt beadványában kizárási okot jelentett be (..........), a fegyelmi tanács egy tagjával szemben. Beadványában értetlenségét fejezte ki abban a vonatkozásban, hogy mi a fegyelmi eljárás tárgya, tekintettel arra, hogy a fegyelmi főmegbízott által készített összefoglaló jelentés szerint a fegyelmi vétség abban nyilvánul meg, hogy az (..........), Kft. 2014. (..........)-i társasági szerződés módosítása vonatkozásában olyan okiratot látott el ellenjegyzésével, amelyet nem ő, hanem a (..........), Ügyvédi Iroda szerkesztett. (..........), tanú azt nyilatkozta, „nem gondolom, hogy a (..........), Ügyvédi Iroda ebben részt vett volna”. Emellett ismételten kérte (..........), tanúként történő meghallgatását a fegyelmi eljárásban.
(9) A Fegyelmi Tanács tagja, (..........), ügyvéd, 2018. (..........)-án személye vonatkozásában kizárási okot jelentett be, s kérte más személy kijelölését. A (..........), Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi és Etikai Bizottságának elnöke, (..........), 2018. (..........)-én (..........), ügyvédet a Fegyelmi Tanács tagjai közül felmentette, egyidejűleg a Fegyelmi Tanács tagjaként (..........), ügyvédet kijelölte.
(10) A megváltozott összetételű Fegyelmi Tanács 2018. (..........)-én tartott fegyelmi tárgyalást az ügyben. Eljárás alá vont ügyvéd ezt megelőzően, 2018. (..........)-án kelt beadványában bejelentette, hogy „az ügyhöz már nem kívánok mást hozzátenni”. A Fegyelmi Tanács a 2018. (..........)-ére tűzött tárgyaláson - az ügy korábbi adatai alapján - (..........), ügyvédeket kívánta tanúként meghallgatni, akik 2018. (..........)-én kelt beadványukban bejelentették, hogy tanúkénti meghallgatásukhoz szükséges az (..........), Kft. részéről a titoktartás alóli felmentés megadása. Ennek alapján a Fegyelmi Tanács 2018. (..........)-én érdemi tárgyalást nem tudott tartani. Utóbb az (..........), Kft. (..........)-én kelt levelével a 2014. (..........)-i társasági szerződés módosítással kapcsolatosan felmentette (..........), ügyvédeket az ügyvédi titoktartás alól.
(11) (..........), bejelentő - 2018. (..........)-én - az (..........), Kft. képviseletében arról tájékoztatta az eljáró Fegyelmi Tanácsot, hogy az (..........), (..........), az (..........) Kft-ben fennálló üzletrészét. Ez azzal a következménnyel járt, hogy azokban az ügyekben, melyekben korábban az (..........) Kft. törekedett az üzletrész tulajdonához fűződő jogainak a megvédésére, megszűnt. Ezen kívül a bejelentő adatokat szolgáltatott az általa tett feljelentésekről és a folyamatban lévő büntető eljárásokról.
(12) A 2017. évi LXXXVIII. törvény hatályba lépését követően, a (..........), Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke, (..........), a fegyelmi ügy elbírálására 2019. február 21 -én a (..........), összetételű Regionális Fegyelmi Tanácsot jelölte ki. (..........), a Fegyelmi Tanács elnöke az ügy iratanyagát 2019. március 6-án átvette.
(13) A Fegyelmi Tanács Elnöke 2019. (..........)-án ismételten megkereste az (..........) Kft. részéről (..........), ügyvezetőt azzal a felhívással, hogy a fegyelmi ügyhöz kapcsolódó, rendelkezésre álló, még be nem csatolt iratait küldje meg a Fegyelmi Tanács részére. A Regionális Fegyelmi Tanács 2019. (..........)-én és 2019. (..........)-én tartott tárgyalást az ügyben. Eljárás alá vont ügyvéd a 2019. .........-én tartott tárgyalást megelőzően, 2019. június 12-án kelt beadványában bejelentette, hogy az ügyben a korábbi nyilatkozatait tartja fenn és a tárgyalásról történő távolmaradását jelezte.
(14) A 2019. június 12-ére tűzött fegyelmi tárgyalásra megidézett tanúk, (..........), ügyvéd és (..........), ügyvéd 2019. június 12-én elektronikus levélben bejelentették, hogy a 2019. június 12-én tartandó tárgyaláson - az ügyvédi titoktartás alóli felmentés hiányában - érdemi nyilatkozatot nem tudnak tenni. A Fegyelmi Tanács erre tekintettel 2019. június 12-re új tárgyalási határnapot tűzött ki, melyre azzal a tájékoztatással rendelte a tanúkat idézni, hogy az június 12 Kft. a részükre a 2014. június 12-i társasági szerződés módosítás tárgyában az ügyvédi titoktartás alóli felmentést megadta.
(15) A (..........), Ügyvédi Iroda részéről (..........), titkárnő 2019 (..........)-én jelezte, hogy (..........), ügyvéd (tanú) - külföldi tartózkodására tekintettel - a 2019. (..........)-re tűzött fegyelmi tárgyaláson nem tud megjelenni. A 2019. (..........)-én tartott fegyelmi tárgyaláson megjelent (..........), tanú, aki bejelentette, hogy az (..........) Kft. részéről viszont nem kapta meg az ügyvédi titoktartás alóli felmentést. Ezt a tényt Szikszai Éva ügyvezető (bejelentő) telefaxon és e-mail-ben is megerősítette. A Fegyelmi Tanács ezt követően a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és felkérte az eljáró Fegyelmi Biztost végindítványa előterjesztésére.
(16) A Fegyelmi Biztos 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását, a Magyar Ügyvédi Kamara - 2014. (..........)-én hatályban volt - 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban korábbi Etikai Szabályzat) 7/3. pontjában foglaltak, valamint az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (a továbbiakban régi Üt.) 27. § (3) bekezdésében foglaltak megsértése miatt.
(17) Az elsőfokú fegyelmi tanács a bizonyítási eljárás befejezését követően határozatban az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó előírások egyszeri megsértését találta megállapíthatónak, és erre figyelemmel dr. Farkas István fegyelmi felelősségét megállapította.
Mindezen előzmények után a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás lefolytatása a vonatkozó jogi normák maradéktalan megtartásával történt.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése eljárási szempontból egy panaszt tartalmazott, ti., hogy korábban olyan személy járt el a fegyelmi tanács tagjaként, aki utóbb kizárásra került.
Az eljárási panasz (a fegyelmi tanács egyik tagjának elfogultsága merült fel) kapcsán rámutat a másodfokú tanács, hogy a határozatot végül olyan összetételű tanács hozta meg, melyben a korábban kifogásolt (..........), ügyvéd immár nem volt tanácstag.
A tanács határozathozatalban érintett tagjaival szemben az eljárás alá vontnak kifogása sosem merült fel. Semmilyen olyan adat nem áll rendelkezésre, amely arra engedne következtetni, hogy a határozathozatalban érintett tanácstagok bármelyike bármely irányban elfogult lett volna, így ezen eljárás alá vont által előadottak nem foghattak helyt.
VII. Elsőfokú fegyelmi határozat érdemének tartalmi felülvizsgálata
A Másodfokú Fegyelmi Tanács - figyelemmel eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett fellebbezésben foglaltakra - az elsőfokú fegyelmi határozat ide vonatkozó tényállását az ügy érdemére vonatkozóan megalapozottnak és felülbírálatra alkalmasnak találta, azt kiegészíteni, vagy akár részben megváltoztatni nem látta indokoltnak.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács végül kizárólag az ................ Kft. 2014.10.27-i társasági szerződés módosítása kapcsán állapított meg fegyelmi felelősséget, illetve a fellebbezés is e körben mozgott, a másodfokú tanácsnak a korábban tisztázott eljárási kérdés mellett csak az ezzel kapcsolatos tényállást, bizonyítékértékelést és szankció kiszabását kellett vizsgálni.
(1) A kiszabható szankció korlátossága
Tényszerű eljárás alá vont ügyvéd azon meglátása, hogy az eljárás megindítása és a határozathozatal között több mint 240 nap (valójában több mint két év) telt el. Arra a kérdésre kellett tehát válaszolni e körben, hogy az Üttv. 126. § (5) korlátozó rendelkezése kötötte-e az elsőfokú fegyelmi tanácsot.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács azt vette figyelembe a kiszabható szankciók vonatkozásában, hogy a szankciók korlátozását (240 napon túl legfeljebb írásbeli megrovás szabható ki), mint új szabályt az Üttv vezette be, a korábbi törvény ilyet nem ismert.
További körülmény e vitás kérdés eldöntésében, hogy az Üttv. a folyó eljárásokra - tulajdonképpen visszamenőlegesen - ezt a szankcióbéli korlátot sem kifejezetten, sem utaló jelleggel nem rendelte alkalmazni. Nem volt olyan törvényalkotói szándék, hogy a folyó eljárásokban egyes eljárás alá vontak másokhoz képest kedvezőbb helyzetbe kerüljenek pusztán azáltal, hogy velük szemben az eljárás elhúzódott. A jogszabályt a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint „felmenő” rendszerben kell alkalmazni. Alátámasztja ezt, hogy az Üttv szerinti új fegyelmi bizottságok ténylegesen 2019.02.04-én álltak fel, ezen időponttól volt egyáltalán elméleti lehetőség az Üttv szabályait a fegyelmi eljárásban alkalmazni. Irreleváns ezért, hogy az új jogszabály szerinti regionális fegyelmi bizottságok felállása (2019. február 04.) előtt az eljárás milyen régen húzódott, mert ezen új jogszabályban írott 120, ill. 240 napos szabályt 2019. február 4. napjától kell számítani függetlenül attól, hogy a kérdéses eljárás egy nappal, vagy egy évvel 2019.02.04. előtt indult-e meg. Az elsőfokú fegyelmi határozat ehhez képest 2019. (..........)-én, tehát az új Üttv szerinti fegyelmi bizottságok felállását követő 240 napon belül született. Így a fegyelmi tanácsot nem kötötte az Üttv. 126. § (5) rendelkezése. Nem találta alaposnak ezért a másodfokú tanács a kiszabható szankció korlátozottságára vonatkozó okfejtést.
(2) A fellebbezés érdemére vonatkozóan az alábbiakat kell kiemelni:
Bár a bejelentés alapján vizsgált ügyvédi magatartás és a bizonyítás relatíve komplex kérdéseket érintett, s így elhúzódó eljárást eredményezett, a megítélendő tényállás végül egyetlen kérdésre szorítható: követett-e el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd, amikor az (..........) Kft. panaszolt tartalmú, egységes szerkezetű társasági szerződését ellenjegyezte, és benyújtotta a cégbíróságra.
A bizonyítékok értékelése körében az alábbiakra mutat rá a Másodfokú Fegyelmi Tanács:
(..........), vallomása kapcsán annak van relevanciája, hogy őt az ügyvédi titoktartás alól felmentette-e a jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy nevezettet nem ügyvédi, hanem tagi minőségében, ilyen körben szerzett tudomására hallgatták ki, nincs is jelentősége bármilyen ügyvédi titokra hivatkozásnak. Egyébiránt a vallomás megtételének sem büntető, sem polgári, sem fegyelmi eljárásban nem akadálya a titoktartás alóli felmentés hiánya. A tanúnak nem vitásan joga - sőt kötelessége - megtagadni a vallomást, ha ügyvédi titok birtokosa, és nem kapott megfelelő felmentést. Ha azonban ilyen felmentés nélkül vallomást tesz, vallomását értékelni lehet és kell, azzal, hogy amennyiben vallomásának megtétele ügyvédi titoksértést vet fel, ennek konzekvenciáit más eljárásban lehet és kell levonni. Az ügyvédi titok megsértése azonban nem akadálya a megtett vallomás bizonyítékként való értékelésének, ebben a bírói gyakorlat is töretlen.
Eljárás alá vont ügyvéd 2017. (..........)-én kelt beadványában emellett az igazoló jelentésben megnevezett tanúkra vonatkozó indítványát visszavonta. A 2019. (..........)-án kelt - 31. sz. irat - beadványában továbbá azt írta, hogy korábbi beadványaiban foglaltakat fenntartja, azonban „újabb tényeket előadni nem kívánok, bizonyítási indítványaim nincsenek”. Ez tehát nem lett volna akadálya a korábban bejelentett indítványok teljesítésének, ha az szükséges lett volna. Ezen nyilatkozatot helyesen úgy értékelte az elsőfokú tanács, hogy immár az eljárás alá vont maga sem tartja szükségesnek a korábban megnevezett tanúk meghallgatását, ezért azokat indokoltan mellőzte. Elvi éllel jegyzi meg a másodfokú tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd által utóbb szükségtelennek tartott indítványok teljesítésének elmaradását alappal nem panaszolhatja a fellebbezésében.
Más okból sincs jelentősége a panaszolt tanúmeghallgatások elmaradásának, illetve nem a tanúvallomásokban foglaltak a perdöntőek, mert a bizonyítékok viszonylag szűk köre (alapvetően a rendelkezésre álló okiratok) teljeskörűen alkalmas a tényállás megállapítására és a jogi következtetések levonására.
Nem volt vitás, hogy a panaszolt okiratot eljárás alá vont ügyvéd jegyezte ellen. Vitás csupán az volt, hogy ezt (1) milyen okiratok, vagy más jognyilatkozatok alapján tette, (2) a rendelkezésre álló iratok alapján jogosult volt-e ezt megtenni, s (3) eljárásával szegett-e szakmai szabályt, ha igen mit, és miként. Kizárólag tehát eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzéshez köthető tevékenységét kellett vizsgálni.
Elsősorban arra kíván rámutatni a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel az ügyvéd azt is tanúsítja, hogy az okiratot önmaga szerkesztette, illetve annak végső formájának kialakítása hozzá kötődik, mert ezzel felelősséget vállal annak alaki és tartalmi jogszerűségéért. Más okiratokon alapuló okirat ellenjegyzésnél tágabb értelemben vett irathűségéért is, tehát hogy az ellenjegyzett okirat az annak alapjául szolgáló okiratokkal egybecsengő tartalmú. Nem hivatkozhat alappal senki arra, hogy az általa ellenjegyzett okiratot - akár csak részben - más szerkesztette.
Az ügyvédi gyakorlatban ugyan sokszor előfordul, hogy egy okirat tervezetét az ügyvédi iroda egyik tagja, alkalmazottja, ügyvédjelöltje készíti, sőt az is igen gyakori, hogy az okirat-tervezetek szerkesztésében több - akár ellenérdekű felet képviselő - ügyvéd is részt vesz. Végezetül azonban egyedül az ellenjegyzést készítő ügyvéd felelőssége, hogy az okirat milyen végleges (ellenjegyzett) tartalommal jön létre. Ha tehát az okirat tervezetét nem egyedül az ellenjegyző ügyvéd készíti, úgy köteles arról meggyőződni, hogy a végső változat (tervezet) a felek akaratát, nyilatkozatait megfelelően tartalmazza, nem maradt-e a tervezetben olyan tartalom, melyet bárki nem kíván, vagy kifogásol. Egyedül az ellenjegyző ügyvéd nem hivatkozhat tehát a tartalombéli hibára, mivel az ellenjegyzés előtt neki meg kell győződnie arról, hogy minden fél egyöntetűen és pontosan az ellenjegyzendő okirati tartalmat nyilvánítja-e ki saját szándékaként.
Amennyiben kétség merül fel, pl. mert korábbi tervezethez képest az ellenjegyzendő okirat tartalma vagy felek nyilatkozata bármiben változik, kétségessé vagy bizonytalanná válik, úgy ellenjegyzés előtt a feleket ismételten nyilatkoztatni kell a végleges szövegre, vagy az ellenjegyzést meg kell tagadni. Mivel az ellenjegyző ügyvéd ebben az esetben elmulasztotta az ellenjegyzett okirat összevetését a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmával (lényegében utóbbival szembeni tartalmú társasági szerződést szerkesztett és jegyzett ellen), s ekként az egyik szerződő fél által soha meg nem tett jognyilatkozat került okiratba foglalásra - a szavazategyenlőség feloldására vonatkozó szabály kapcsán - egyértelműen megsértette az okiratszerkesztés és ellenjegyzés szabályait.
Egyetért a Másodfokú Fegyelmi Tanács ezért azon elsőfokú megállapítással, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az sem érintené, ha az okiratok a (..........), Ügyvédi Iroda közreműködésével készültek volna, mivel a régi Üt. 27. § (1) bekezdés a) pont második fordulata és a Ctv. 51. § (3) bekezdése alapján az okiratok megfelelőségéért az ellenjegyző ügyvéd felel. Tekintettel arra, hogy az ellenjegyzést követő cégbírósági benyújtás egységesen ítélendő meg, mivel egy cselekménysor részét képezi, ezért e körben külön fegyelmi felelősség megállapítása nem lehetséges. A másodfokú tanács tehát mindenben osztotta az elsőfokú fegyelmi tanács ténybeli és jogi álláspontját.
Eljárás alá vont ügyvéd védekezése körében viszont jelentősége van annak, hogy maga az eljárás alá vont is hivatkozik fellebbezésében arra, hogy „nem volt elég gondos és nem vetettem össze azok tartalmát egymással”, tehát ténybeli szempontból nem vitatja, hogy olyan okiratot jegyezett ellen, amely tartalma konkurált más (alapul szolgáló) okiratokéval. Alapvető jelentőséggel bír az, hogy az ................ Kft. taggyűlési határozatai között nem szerepelt olyan, ami a szavazategyenlőség körében a korábbi szövegtől eltérést fogadott volna el, tehát a szavazategyenlőségre vonatkozó új rendelkezés kifejezetten olyan alapvető és többlet-tartalmú eltérés volt a korábban hatályos társasági szerződéstől, mely megváltoztatása nem nyugodott okiratba foglalt taggyűlési határozaton, így tehát nem tükrözte a szerződés felek akaratát.
Nem foghat helyt a mentesülés érdekében tett azon hivatkozás, hogy szindikátusi szerződés e körben irányadó volt (pláne, hogy azt az eljárás alá vont nem csatolta az iratok közé), ugyanis a társasági szerződés módosításának kizárólagos alapja azon taggyűlési határozat, amely a korábbiakhoz képest kifejezett módosítást tartalmaz. Hasonlatosan, semmilyen tényleges vagy állított szóbeli megállapodás nem képezheti társasági szerződés alapját, ha az nincs taggyűlési határozatba foglalva. Súlytalan emellett, hogy a cégjegyzék tartalma nem módosult. A fegyelmi felelősség megállapításának nem nélkülözhetetlen eleme, hogy a panaszolt okirat alapján a közhiteles nyilvántartás tartalma is változzon, bár ha az változott volna, annak a fegyelmi felelősségen túlmutató konzekvenciái is lehettek volna. Ebben a vonatkozásban is osztotta a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozat megállapításait és indokait.
Végezetül hivatkozik eljárás alá vont ügyvéd, hogy őt csak gondatlanság terheli, mert gondatlanul járt el, mikor a más által készített tervezet tartalmát nem vetette össze az előzőleg hatályos társasági szerződés és a taggyűlési határozatok rendelkezéseivel. A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az ellenjegyzés, mint az okirat tartalma tanúsításának aktusa szándékos akarati aktus, tehát az ellenjegyzés szabályainak megsértése mindenképpen szándékos fegyelmi vétség még akkor is, ha annak alapja a hétköznapi értelemben vett gondatlansággal írható le, ez azonban a fegyelmi eljárás szempontjából nem gondatlan magatartás. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezések (így az ellenjegyzésre vonatkozó szabályok) figyelmen kívül hagyása szándékos kötelességszegésnek minősül. Nem alapos ezért eljárás alá vont ügyvéd gondatlan fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó okfejtése, az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja viszont megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd mulasztásainak értékelését, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelését illetően tehát mindenben egyetértett az elsőfokú fegyelmi határozatban foglaltakkal.
Az Ütv. 3. § (2) bekezdése szerint: Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása szándékos kötelességszegésnek minősül, továbbá egy-egy megbízást érintő kötelességszegések a folytatólagosságukban egységet képeznek.
VIII. Fegyelmi felelősséggel összefüggő körülmények
A Másodfokú Fegyelmi Tanács kisebb mértékben enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy eljárás alá vont ügyvéd mulasztását kisebb részben, tényben elismerte.
Eljárás alá vont ügyvéd magatartásának és felelősségének megítélésénél súlyosító körülményt nem talált.
A kiszabott büntetés (..........) Ft pénzbírság) enyhítésére alapvetően azért nem látott módot a másodfokú tanács, mert fegyelmi felelősségét az eljárás alá vont ügyvéd részben sem ismerte el, az elsőfokú határozat igen részletes és meggyőző, részben triviális indoklása után sem. Emellett nincs mód enyhítésre, mert bár az igen jelentős időmúlás önmaga a pénzbírság enyhítésére alapot adhatna, azonban az ár- és értékviszonyok kedvezőtlen változása mellett a kiszabott bírság vásárlóereje már alulmúlja a cselekménykori értékét, tehát az kevésbé terhes, mint az eljárás időszerű befejezésekor lett volna.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd magatartásának jogkövetkezményinél figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények alapján tehát nem talált lehetőséget a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésére.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai átalány költség megfizetésére kötelezte a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2020. március 31. napján végrehajtható.