A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .................... eljárás alá vont ügyvéd .................... fegyelmi ügyében a .................... Regionális Fegyelmi Bizottság .................... Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2019. október 15. napján .................... szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd és a .................... Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. június 26. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a .................... Regionális Fegyelmi Bizottság .................... Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának .................... számú határozatát megváltoztatja, és az eljárás alá vont ügyvédet a kiszabott írásbeli megrovás fegyelmi büntetés helyett 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a .................... Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámlaszámára az ügyszámra hivatkozással befizetni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a .................... Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a .................... Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A .................... Regionális Fegyelmi Bizottság .................... Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa a 2019. október 15. napján .................... szám alatt hozott határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli, folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért őt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokon eljárt fegyelmi tanács határozatának a vétkesség körében tett megállapításait és indokolását - beleértve az eljárás alá vont ügyvéd által megszegett szabályok pontos megjelölését - teljes egészében elfogadta és azt minden elemében a másodfokú határozat alapjául vette. Fentiekre tekintettel a megállapított tényállás körében hivatkozik és visszautal a másodfokú határozat az elsőfokú határozat megállapításaira azt röviden foglalja össze.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2018. október 8. napján ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett a .................... hrsz. alatt felvett „kivett lakóház, udvar” megjelölésű belterületi ingatlanra vonatkozóan. Az adásvételi szerződés alapján .................... és .................... az ingatlan osztatlan egyenlő arányú tulajdonosai az ingatlant eladták kk. .................... vevőnek, akit a szerződéskötés során .................... (édesanya) képviselt. Az adásvételi szerződés 3. pontja 2.800.000 Ft vételárat rögzített. Rögzítette továbbá a szerződés a fennmaradó vételárhátralék megfizetésének módját és annak végső határidejét 2018. november 15. napjában. A felek az írásban foglalt szerződés feltételeitől eltérően azonban a valóságban abban állapodtak meg egymással, hogy az ingatlan vételára mindösszesen 2.600.000 Ft, amelyből a vevő 2.000.000 Ft összeget készpénzben, míg a fennmaradó vételárhátralékot pedig 2019. januártól minden hónapban 50.000 Ft-os esedékes részletben fizeti meg, kiegészítve az ingatlanban található bútorok vételárával (50.000 Ft), valamint a valóságnál magasabb összegű vételár folytán az eladókat terhelő többlet személyi jövedelemadó összegével (30.000 Ft).
2018. november 13. napján és 2018. november 17. napján az eladók vételárrészletet vettek át (személyenként 810.000 Ft összegben), azonban a pénz átadásról az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett átvételi elismervényekben azt rögzítették, hogy a teljes vételárat átvették és további követelésük a vevővel szemben nincs. Valós ügyleti akaratukat azonban .................... által kézzel írt és a felek által aláírt okiratokban rögzítették.
Az eljárás alá vont ügyvéd a nála ügyvédi letétbe helyezett bejegyzési engedélyt az adásvételi szerződés 5. pontjában írtaknak megfelelően benyújtotta az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak, amely a vevők tulajdonjogát bejegyezte. A vevő részéről a továbbiakban teljesítés nem történt .................... eladó fizetési meghagyásos eljárást, majd végrehajtási eljárást kezdeményezett.
.................... 2019. március 5. napján a .................... Ügyvédi Kamarához bejelentésében kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét, mely bejelentését az előzetes vizsgálati eljárás során kiegészítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta a fegyelmi felelősségét, arra hivatkozott, hogy a szerződést kötő felek a szerződést elolvasták, a részleteket a jelenlétében megbeszélték és nem merült fel olyan körülmény, amely okán kétségei támadhattak volna a felek ügyleti akaratát illetően.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a bejelentő megharagudott rá, mivel nem vállalta az ügyben a képviseletét a vevővel szemben, telefonon nem tudta elérni, továbbá előadta, hogy a bejelentést álláspontja szerint nem is a bejelentő írta alá.
Az első fokon meghozott fegyelmi határozat ellen mind az eljárás alá vont ügyvéd, mind a fegyelmi biztos fellebbezéssel élt. A fegyelmi biztos fellebbezését az országos fegyelmi főbiztos fenntartotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alaptalan, míg a fegyelmi biztos fellebbezése alapos a következők szerint.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében megerősítette a korábban már hangsúlyozott álláspontját, hogy közte és a bejelentő között haragos viszony állt fenn. Hivatkozott arra, hogy a tanúk a bejelentő közeli hozzátartozói, így nem tudtak elfogulatlan vallomást tenni. Megalapozatlannak tartotta a tényállást. Rögzítette, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok kétséget kizáró módon nem támasztják alá azt, hogy fegyelmi vétséget követett el.
Hivatkozott továbbá arra, hogy az eljárás alapját képező bejelentésen laikus módon is megállapítható módon nem .................... bejelentő aláírása szerepel, hanem az ....................től származó aláírás íves képének felel meg. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a 20/2018. (11. 26.) MÜK szabályzat III. fejezet 13.1. pontjában írtakra.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozása a FESZ 13.1 pontjára alaptalan. Ebben a körben utal a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra, hogy amennyiben a fegyelmi biztos bármilyen módon tudomást szerez fegyelmi vétség alapját képező kötelezettségszegés elköveteléséről, úgy jogosult az előzetes vizsgálat elrendelésére. Ennek megfelelően jogszerűen járt el a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendelésével és nem volt helye az eljárás megszüntetésének. Kiemeli továbbá a Másodfokú Fegyelmi Tanács azt a tényt, hogy a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás során meghallgatta a bejelentőt (2019. május 22. napján), aki a bejelentésében foglaltakat fenntartotta ezzel a bejelentést sajátjaként ismerte el, valamint a bejelentését ki is egészítette, és kérte az eljárás lefolytatását. Mindezen körülmények alapján az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozása az eljárás megszüntetésére alaptalan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által lefolytatott bizonyítási eljárás során helyesen és okszerűen jutott arra a következtetésre a .................... Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a felek valós ügyleti akaratáról tudomása volt, és az ügyvéd aktívan közreműködött abban, hogy az írásban foglalt szerződésben a valós feltételektől eltérő feltételek szerepeljenek. A fellebbezéssel támadott határozat részletesen értékelte a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat és tanúvallomásokat, amelyekre a Másodfokú Fegyelmi Tanács visszautal azzal, hogy azokat teljes mértékben elfogadja és megalapozottnak tartja.
A fegyelmi biztos fellebbezése, amelyet az országos fegyelmi főbiztos fenntartott az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által kiszabott fegyelmi büntetés súlyosbítására irányul. A fellebbezés hivatkozik arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása alapvető társadalmi és egyetemes ügyvédi érdeket sért. Társadalmi érdek fűződik ahhoz ugyanis, hogy az ügyvéd saját személyében garancia arra, hogy az általa készített okirat teljes körűen és maradéktalanul, a valóságnak megfelelően tartalmazza a szerződő felek akaratát. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas az ügyvédbe és az általa folytatott tevékenységbe vetett bizalom megingatására. Tévesnek tartotta a fellebbezés az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozását a FESZ 13.1. pontjára. Megfontolás tárgyává kérte tenni az országos fegyelmi főbiztos az eljárás felfüggesztését az időközben a .................... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya
Gazdasági Alosztálya előtt .................... bü. sz. alatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárás miatt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás felfüggesztésére nem látott okot. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége megítélhető volt, illetve az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy őt a büntetőügyben sem gyanúsítottként, sem más státuszban nem hallgatták meg. Ilyen körülmények között a felfüggesztésnek nincs helye. Az elsőfokú határozattal megegyezően megállapította a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követett el, mivel olyan teljes bizonyító erejű magánokiratokat készített, amelyek valótlan tartalommal bírtak. Az ügyvédi tevékenység az Üttv. 1. § (5) bekezdésében, a 42. § (3) bekezdésében, a 44. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban írtakkal ellentétesek, az ügyvéd figyelmen kívül hagyta az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontjában írt rendelkezést.
Egyetértett azonban a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel abban a vonatkozásban, mely szerint téves az első fokon eljárt fegyelmi tanács azon álláspontja, mely szerint a büntetőeljárás indulását enyhítő körülményként mérlegelte a büntetés alkalmazása körében, ezt az enyhítő körülményt a Másodfokú Fegyelmi Tanács mellőzi. Ezzel szemben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása súlyos kötelezettségszegés, amelyre vonatkozóan az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés jogkövetkezménye nem nyújt elegendő visszatartó erőt. A Másodfokú Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetért az országos fegyelmi főbiztos azon álláspontjával, mely szerint össztársadalmi és egyetemes ügyvédi érdeket sért az az ügyvédi magatartás, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd tanúsított. Alapvető érdek ugyanis, hogy az ügyvéd tevékenységébe vetett bizalom ne rendüljön meg, az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlya az Üttv. 108. § b) pontja szerinti fegyelmi büntetés kiszabását teszi indokolttá.
Mérlegelve az enyhítő és súlyosbító körülményeket a Másodfokú Fegyelmi Tanács döntése szerint a 200.000 Ft összegű pénzbírság az a jogkövetkezmény, amely arányban áll az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétséggel.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, erre tekintettel őt a Másodfokú Fegyelmi Tanács a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2. c) pontban írt átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. szeptember 22. napján végrehajtható.