Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/087/2019. határozata

büntetőeljárást követő fegyelmi felelősség megállapításáról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. ..................................... ügyvéd (KASZ: ......................................, iroda: ...................................... .) fegyelmi ügyében a Győr-Regionális Fegyelmi Bizottság Győri Tanácsának 2019. október 22. napján F/7/2017-14. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. 03. 04. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Győri Tanácsának F.7/2017-14. sz. az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

Az I. fokon eljárt, Győri Regionális Fegyelmi Bizottság F/7/2017-2014 számú határozatában megállapította az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 131. § (3) bekezdés a) pontján alapuló felelősségét és a 108. § b) pontjának alkalmazásával 400.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Megállapította, hogy egyrendbeli és szándékos fegyelmi vétséget követett el, kötelezte a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 4.2. a) pontja alapján 80.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére.

Határozatában megállapította, hogy az eljárás dr. ...................................... eljárás alá vont ügyvéd 2017. február 07-ei tájékoztatása alapján indult, amelyben közölte, hogy a ...................................... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya bűnsegédként, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt február 06. napján gyanúsítottként kihallgatta.

Erre tekintettel a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatot rendelt el, majd annak alapján 2017. augusztus 08-án fegyelmi eljárást, az I. fokú Fegyelmi Tanács 2017. augusztus 23. napján hozott F/7/1/2017. számú közbenső határozatával az eljárást a más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Fegyelmi Tanács Elnökének megkeresésére a ...................................... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya 2018. június 08-án közölte, hogy a nyomozati eljárást 2017. május 16-án - a ...................................... Járási és Nyomozó Ügyészséghez előterjesztett vádemelési javaslattal - lezárták.

A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljárás lefolytatására a Regionális Fegyelmi Tanácsot.

A ...................................... Törvényszék 2019. május 21. napi érkeztetéssel megküldte 8.Bf........./12 sorszámú végzését, mellyel a ...................................... Járásbíróság 35.B........./31 számú ítéletét helybenhagyta. Az ítéletben megállapították az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét, bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettében, és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélték azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 2.000 Ft.

Az ítéletet helybenhagyó végzés az indokolás körében tartalmaz változtatást.

Az I. fokú Fegyelmi Tanács úgy látta, hogy a megállapított bűncselekménnyel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el, a kiszabott pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe vette az eljárás alá vont által előadottakat, a jogerős ítéletben megállapított pénzbüntetés mértékét, valamint azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a megfelelő körültekintéssel és gondossággal járt el az általa szerkesztett előszerződés szerkesztése és megkötése során, abba nem épített be megfelelő biztosítékokat.

Figyelemmel arra, hogy az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján a pénzbüntetés 1.000.000 Ft-ig terjedhet, úgy mérlegelt, hogy ugyanezen § (1) bekezdése alapján 400.000 Ft összegű pénzbírság áll arányban a felelősséggel, az elkövetett cselekmény súlyával.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő fellebbezést, amelyben az I. fokú határozat megváltoztatásával a kiszabott pénzbírság összegének mérséklését kérte, illetve részletfizetés engedélyezését.

Arra hivatkozott, hogy az méltánytalanul magas, hiszen a büntető eljárásban kiszabott méltányos pénzbüntetés kifejezte, hogy a bíróság nem látta súlyosnak a cselekményben megvalósuló bűnösségi fokot.

Hivatkozott arra, hogy személyi körülményeire tekintettel, ennek a pénzbírságnak a megfizetése számára rendkívüli teherrel jár, valamint kérte annak figyelembevételét, hogy a fegyelmi vétség elkövetése (2015. február 18.) óta igen lényeges idő telt el.

Fellebbezéséhez mellékelt egy 2015. november 04-én, 2016. december 16-án, 2017. augusztus 03-án és december 14-én kelt zárójelentést, mellyel igazolta, hogy rajta - kialakult rosszindulatú daganat eltávolítása érdekében - több műtétet hajtottak végre, amelyek 4-6 órai időtartamúak voltak. Ezekre való tekintettel ügyvédi tevékenységét csak korlátozottan tudta folytatni, így bevételei sem érik el a megelőző időszak bevételét. A könyvelője által készített keresetigazolást és az ...................................... Bank Hungary Zrt. által vezetett üzleti bankszámla két utolsó kivonatát ennek igazolására ugyancsak csatolta.

Erre tekintettel kérte a pénzbírság összegének csökkentését, valamint a jogerőssé váló pénzbírság részletfizetésének engedélyezését.

Dr. ...................................... Országos Fegyelmi Főbiztos az Üttv. 138. § b) pontja alapján az I. fokú fegyelmi határozat helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy a büntető bíróságok által megállapított tényállással az I. fokú határozat kiegészítését kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi határozatból a tényállás csupán az ítéletre utalással állapítható meg, ezért az, kiegészítésre szorul. Másodlagosan azt indítványozta, hogy tényállás hiányában az I. fokú határozatot a Fegyelmi Fellebbviteli Tanács helyezze hatályon kívül és utasítsa az I. fokon eljárt Fegyelmi Tanácsot új eljárás lefolytatására.

A II. fokú Fegyelmi Tanács a 2020. március 04. napján tartott tárgyaláson az I. fokú határozatot helybenhagyta, és 50.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet.

A II. fokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt tartja szükségesnek leszögezni, hogy az I. fokú határozatban megállapított tényállást valóban ki kell egészíteni, ez a kiegészítés azonban nem ad okot a határozat hatályon kívül helyezésére, ezért a kiegészítés a tényállás vonatkozásában az alábbi:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. február 18-án Alapító Okiratot készített, melynek cégbírósági bejegyzésével létrejött a ...................................... TRADE Korlátolt Felelősségű Társaság ....................................... székhelyű cég, és ugyanezen a napon adásvételi előszerződést szerkesztett a ...................................... TRADE Kft. vevő és V..... né F..... Zs..... F.... eladó között. Az adásvételi előszerződésben az eladó arra vállalt kötelezettséget, hogy a szerződés 1. pontjában részletesen körülírt típusú, alvázszámú és motorszámú, ...................................... forgalmi rendszámú személygépkocsit - annak tulajdonjoga megszerzését követően - végleges adásvételi szerződéssel átruházza a vevőre, 13.000.000 Ft vételárért. A vevő a vételárból az előszerződés aláírásával egyidejűleg 4.000.000 Ft-ot előlegként megfizetett, az eladó pedig egyidejűleg „átadta” a gépkocsit a vevőnek, aki vállalta, hogy az átvételtől számítva viseli a kárveszélyt, a birtoklással kapcsolatos kötelezettséget és terheket.

Ugyancsak kötelezettséget vállalt a vevő arra, hogy a fennálló 8.904.837 Ft lízingdíj tartozást átvállalja, annak megfizetésével a gépkocsit 2015. március 01. napjáig tehermentesíti, a tehermentesítést követően, a törzskönyv átadásával egyidejűleg a felek a végleges szerződést megkötik. Ez alkalommal elszámolnak, és a vételárból levonják a vevő által teljesített lízingdíjak együttes összegét.

A szerződés 6. pontjában a felek rögzítették, hogy a vevő a tehermentesítéshez szükséges összeget, (9.000.000 Ft-ot) ügyvédi letétben helyezi el azzal, hogy azt kizárólag a hátralékos lízingdíj megfizetésére használhatja fel.

A Szombathelyi Járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy az eladónak a ...................................... Bank Zrt. lízingbe adótól semmilyen előzetes írásbeli engedélye nem volt arra, hogy a személygépkocsit elidegenítse, erről a szándékáról a sértettet nem is értesítette, a gépkocsinak a ...................................... TRADE Kft-t képviselő L..... M.....nak történő átadásával, azzal sajátjaként rendelkezett, 9.479.000 Ft-ot kárt okozva a sértettnek. A bűncselekménnyel okozott kár a nyomozás során lefoglalással és a sértett részére történő kiadással megtérült.

Ehhez kapcsolódóan állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét, mert azzal, hogy az adásvételi előszerződést megszerkesztette és ellenjegyezte, szándékosan segítséget nyújtott az I. r. vádlottnak ahhoz, hogy a gépkocsi a lízingbeadóval jogviszonyban nem álló, ezáltal a sértett számára ismeretlen személyhez kerüljön, ezzel segítséget nyújtott a személygépkocsi jogtalan eltulajdonításához. Ezért az eljárás alá vont ügyvéd (II. r. vádlott) bűnösségét bűnsegédként elkövetett sikkasztás büntettében állapította meg a Btk. 372. § (1) bek. és (4) bek. a) pontja alapján. Ezt a ...................................... Törvényszék, mint II. fokú bíróság a már hivatkozott számú végzésével helybenhagyta, ugyanakkor az ítélet indokolása tekintetében más álláspontra helyezkedett.

Álláspontja szerint az I. fokú bíróság tévedett, amikor megállapította, hogy az I. r. vádlott a gépkocsit jogtalanul eltulajdonította, amelyhez az adásvételi előszerződés szerkesztésével a II. r. vádlott szándékosan segítséget nyújtott. Nem volt ugyanis megállapítható az eljárás során az, hogy a vádlottak, közöttük az eljárás alá vont ügyvéd tisztában lett volna L..... M..... azon szándékával, hogy nem fogja a lízingdíjat fizetni, sőt a gépkocsival külföldre távozik, az erre vonatkozó vádlotti tudattartalomra egyértelmű következtetést levonni nem lehetett.

Abból, hogy az előszerződésben a felek rögzítették, hogy 4.000.000 Ft-ot előlegként a vevő átadott, sőt ezzel a kárveszély átszállását is vállalta, nyilvánvaló, hogy nem a gépkocsi eltulajdonításáról, vagy átruházásáról, hanem csupán használatba adásáról volt szó. A II. r. vádlott „az átadás”, valamint az „a birtoklás” jogi fogalmakat használta, nyilván azért, mert ügyvédként tisztában volt azzal, hogy egyébként a használatba adáshoz a lízingcég hozzájárulására lett volna szükség. Tisztában volt azzal is, hogy legalább a gépjármű használatba adására vonatkozóan a felek között megállapodás jött létre, ezt foglalta előszerződésbe. A II. fokú bíróság ezzel a kiegészítéssel és helyesbítéssel tartotta irányadónak a tényállást. Ennek kapcsán megállapította, hogy az ítéletből mellőzni kell a jogtalan eltulajdonításra és az eljárás alá vont ügyvéd ehhez nyújtott szándékos segítségére vonatkozó indokolásbeli részeket.

Ebben a körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH2009. 228. szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltakra.

A II. fokú Fegyelmi Tanács ezzel a tényállásbeli kiegészítéssel helybenhagyta az I. fokú határozatot.

A határozat érdemi megváltoztatására nem csak okot nem látott, hanem jogi lehetőséget sem, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése csupán a kiszabott büntetés enyhítésére irányult, sem a fegyelmi felelősség megállapítását, sem annak alapjául szolgáló tényállást nem vitatta.

A II. fokú Fegyelmi Tanácsban az a meggyőződés alakult ki, hogy ugyanakkor az enyhítő és súlyosbító körülményeket a büntetés mértékének megállapításánál az I. fokú Fegyelmi Tanács helyesen vette figyelembe, így annak enyhítésére lehetőséget nem látott. Nincs relevanciája annak, hogy a fegyelmi felelősség kapcsán kiszabott pénzbírság és a büntetőügyben megállapított pénzbüntetés mértéke azonos, mert két különböző felelősségi alakzatról van szó. A büntető bíróság a Btk. szerinti büntető felelősség kérdésében és a kiszabott büntetés mértékében foglalt állást, ezzel szemben a fegyelmi eljárásban az ügyvédtől elvárható, gondos, előrelátó és tisztességes eljárás fokozott követelményeit kell számonkérni. Utal a II. fokú Fegyelmi Tanács arra is, hogy a büntető bíróság maga is hivatkozott az eljárt ügyvédtől elvárható magasabb felelősségi mércére.

A fellebbezésben előterjesztett részletfizetési kérelem a FESZ. 39.8. pontja alapján nem teljesíthető, hiszen az arra irányuló kérelmet az I. fokú tanácsnál kell előterjeszteni és a hivatkozott FESZ-beli rendelkezés szerint, annak elbírálására kizárólag az I. fokú tanács jogosult.

Ezért az erről nyújtott tájékoztatás mellett a fellebbezéshez csatolt iratok és az abból következő jövedelemcsökkenés mellett valóban indokolttá válhat egy részletfizetési kérelem előterjesztése és esetleg kedvező elbírálása, erre nézve azonban a II. fokú tanács hatáskörrel nem rendelkezik.

A II. Fokú Fegyelmi Tanács hatásköre az Üttv. 136. §-án alapul, a határozat meghozatala az Üttv. 138. § (1) bekezdésén, míg a költségek viselésére kötelezés a FESZ VII. fejezet előírásain alapul.

A közigazgatási per megindításának lehetőségét az Üttv. 139. §-a tartalmazza.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. május 26. napján végrehajtható.