A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A nyomozó ügyészség átiratában tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet a Kamarának megküldte.
A vezető fegyelmi biztos a rendelkezésére álló okiratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyben egyidejűleg indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 140. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.
A nyomozó ügyészség az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult eljárást megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a jogerős határozat megérkezésével megszűnt, a fegyelmi eljárás folytatásának akadálya elhárult.
A Fegyelmi Tanács elnöke a büntető eljárást megszüntető határozatra is figyelemmel az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének felhívására előterjesztetten az eljárás megszüntetését indítványozta.
A tényállás:
A gyanúsítás szerint 2016. évben az eljárás alá vont ügyvéd életjáradéki szerződést szerkesztett K.B. jogosult és K.N. kötelezett között, mely életjáradéki szerződés megkötésekor felismerte a sértett ittasságából eredő szerződéskötésre alkalmatlan állapotát, azonban ügyvédi tevékenységével visszaélve a szerződést ellenjegyezte.
A nyomozó hatóság rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd esetében a Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző ügyvédi visszaélés bűntettének megvalósulását kellett vizsgálni, amelyet az az ügyvéd követ el, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi.
Az eset összes körülményét figyelembe véve nem lehetett egyértelműen állást foglalni és bizonyosságot nyerni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd K.B. demens vagy ittas állapotát felismerte volna és ennek ellenére működött közre az életjáradéki szerződés megkötésében.
Fentieknek megfelelően a nyomozó ügyészség - mivel a rendelkezésére álló adatok és bizonyítási eszközök alapján bűncselekmény elkövetését nem tudta megállapítani - az eljárást megszüntette.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A jelen ügyben az elkövetési idő 2016., ennek megfelelően az ügyre az 1998. évi XI. tv. rendelkezései az irányadók, mint anyagi jogszabály. Az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a nyomozó ügyészség vizsgálta és minősítette, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét bíróság ítélete alapján, a bűnösség megállapítása esetén lehetne csak megállapítani. Mivel az ügyészség a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a Fegyelmi Tanács - osztva a fegyelmi biztos indítványát - fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást megszüntette, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem merítette ki az Üt. 37. § a) pontjában megfogalmazott tényállást.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint az eljárási jogra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó.
A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás a nyomozó hatóság által megállapított volt, a büntető eljárásban nyomozást megszüntető határozat született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.
A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos részére az Üttv. 127. §-a biztosítja. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján jogosult tárgyalás tartását kérni, amely esetben a jelen határozat hatályát veszti.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. június 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 104.)