Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F. 104/2019. határozata

írásbeli megrovásról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. .......... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év június hó 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács

dr. ........

eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerinti

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetést szab ki.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

Jogorvoslati jog:

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő. [Üttv. 135. § (1)]

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. [Üttv. 135. § (2)]

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:

ügyvédi igazolvány száma: Ü...

lajstromszám:13...

Családi állapota:

Eltartottak: n

Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: nincs adat

Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai:

.....

II. Az eljárás fontosabb eseményei, időpontok

......panaszbejelentő...... szám alatti lakos 2018. november 27. napján kelt, 2018. 11. 28. napján érkezett bejelentésében azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd anélkül mondta fel az ügyvédi megbízást, hogy a bejelentő mellett szóló dokumentumokat a bejelentő ellen a .......... Kft. által indított munkaügyi perben benyújtotta volna a bíróságra. Álláspontja szerint ez a mulasztás a pervesztességét okozta, ezért azt kérte a Magyar Ügyvédi Kamarától, hogy kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az általa okozott kár megtérítésére.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a 2018. 12. 17. napján kelt levelével értesítette a bejelentőt, hogy a fegyelmi főbiztos az előzetes vizsgálatot 2018. 12. 17. napján elrendelte, és tájékoztatást adott arról, hogy kártérítési kérdésekben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara nem jogosult eljárni.

2019. március 1. napjára a tényállás tisztázása céljából a bejelentőt a fegyelmi biztos személyes meghallgatásra idézte, mely során a bejelentő meghatalmazottja, házastársa....... jelent meg, és tett nyilatkozatot.

A panaszos 2019. szeptember 17. napján, 2019. szeptember 24. napján, 2019. október 3., 2019. október 8. napján kelt e-mailek útján érdeklődött az eljárás eredményéről.

2019. október 10. napján a fegyelmi biztos a panasz ismételt előterjesztésére hívta fel a bejelentőt, mivel az iratok nem voltak fellelhetők a Pest Megyei Ügyvédi Kamara irattárában.

2019. 10. 21. napján a bejelentő ismételten előterjesztette panaszát, majd 2019. december 5. napján és 2019. 12. 19. napján email útján érdeklődött az eljárás eredményéről, egyben a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökéhez fordult, mivel sérelmezte ügye kivizsgálásának elhúzódását.

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke 2019. 12. 20. napján felhívta a Pest Megyei Ügyvédi Kamra elnökét a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére.

2020. január 6. napján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a F.104/2019. számú határozattal az előzetes vizsgálatot elrendelte, felhívta az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolási kötelezettsége 8 napon belüli teljesítésére.

2020. január 6. napján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke értesítette a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

2020. március 19. napján kelt határozatával a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, arra hivatkozással, hogy a bejelentőtől kapott megbízás ellenére az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta azon okiratok bíróság felé való benyújtását, amelyek alátámasztották volna a panaszos azonnali hatályú munkaviszonya megszüntetését jogszerűvé tevő nyilatkozatát. A bírósági ítéletekből megállapítható, hogy a pervesztesség elsődleges indoka az volt, hogy a bejelentő mint alperes többszöri felszólítás ellenére nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat rögzítette, hogy nem tárgya az eljárásnak, annak elbírálása, hogy a be nem küldött iratok valóban alkalmasak lettek volna a felperesi kereset elutasítását eredményező ítélet meghozatalához, ugyanakkor az ügyvédi megbízás gondossági kötelem, amely jelen esetben azt jelentette volna, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az alperes által kért okiratokat benyújtja a bíróságnak.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének sem, a fegyelmi biztos mindezek alapján, figyelemmel az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakra, két rendbeli fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi tanács összehívását és büntetésként pénzbírság kiszabását indítványozta azzal, hogy az eljárással okozott költségek viselése is az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettsége.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságának elnöke 2020. április 20. napján értesítette a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében írtakra, a tárgyalás megtartásának, a határozat meghozatalának feltételei nem állnak fenn.

Erre tekintettel a fegyelmi tanács a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztja, a tárgyalás kitűzéséről azt követően fog intézkedni.

Az eredetileg 2020. május 29. napjára kitűzött tárgyalás 2020. június 26. napján került megtartásra.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok: a bejelentő panasza, az általa becsatolt okiratok, e-mail levelezések, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A bejelentő első alkalommal 2016. 04. 28. napján kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet e-mailben, melynek során előadta, hogy 2016. 05. 06. napján azonnali hatállyal kívánja felmondani munkaviszonyát munkáltatójánál, a .......... Kft-nél. (.... Budapest, .....), és ehhez kért szakmai segítséget az eljárás alá vont ügyvédtől.

A bejelentő 2016. 05. 02. napján adott megbízást arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a munkáltatója előtt képviselje őt, elsődlegesen a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, ennek hiányában a megbízás munkaügyi okirat szerkesztésére, illetőleg munkaügyi kereset megszerkesztésére, perbeli képviseletre terjedt ki.

A munkáltató és a bejelentő közötti tárgyalások eredménytelennek mutatkoztak, ezért a bejelentő 2016. május 6. napján azonnali hatállyal felmondta a munkaviszonyát.

2016. október 6. napján a bejelentő meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a ............ Kft. munkáltató által ellene indított munkaügyi perben képviselje.

2016. 11. 09. napján a bejelentő e-mailben kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy juttassa vissza hozzá a dossziéját néhány napra, mely dosszié a németországi adóbevallását is tartalmazta.

2016. 11. 10. napján az eljárás alá vont ügyvéd jelezte a bejelentőnek, hogyan tudja visszaadni a fontos iratokat tartalmazó dossziét. A levelezésből és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatból kitűnik, hogy a dosszié visszaadására sor került.

Ezt követően nem volt a felek között hosszabb ideig levélváltás. 2017. 01. 20. napján a bejelentő e-mailben beszámolt dr. ......eljárás alá vont ügyvédnek a bírósági tárgyalásról, és említést tett arról, hogy a dossziéban egy további fontos dokumentum is van a munkáltató könyvelőjétől.

2017. 10. 16-án .... panasz bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek küldött e-mailben azt közölte, hogy „ A magam részéről a dossziéban összepakoltam minden papírt, ami fontos lehet és viszem magammal (a tárgyalásra).”

Az email levelezésből és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatából kiderül, hogy dr. .... eljárás alá vont ügyvéd betegsége miatt nem tudott részt venni az első tárgyaláson.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. 01. 24. napján kelt 31.M........ számú ítéletével elmarasztalta .... (panaszbejelentő) alperest, három havi jelenléti díj és a perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint a döntésének elsődleges indoka az volt, hogy az alperesnek kellett bizonyítania azt, hogy munkaviszonya megszüntetése jogszerű volt, azonban az alperes a bíróság többszöri felhívása ellenére bizonyítási indítványt, bizonyítékot nem terjesztett elő tényállítása bizonyítására. Az első fokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. 11. 24. napán kelt Mf ..... számú ítéletével helybenhagyta, osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az alperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének.

2018. 01. 31. napján kelt üzenetben az eljárás alá vont ügyvéd azt javasolta ügyfelének, hogy találkozzanak, úgy, hogy „a dosszié is jelen van”.

2018. február 6. napján az eljárás alá vont ügyvéd felmondta a megbízást, és kijelentette, hogy a sárga dossziét több hónappal ezelőtt visszaadta a bejelentőnek.

Az F.91/2018. szám alatt dr. ......... szám alatti ügyvéddel szemben indult előzetes vizsgálat során 2019. év március hó 1. napján tartott meghallgatáson panasz bejelentő nem jelent meg, a házastársa ...... mint meghatalmazott került meghallgatásra 2019. 03. 01. napján. A meghatalmazott kijelentette: „Az ügy elejénél nem vettem részt az eljárásban, akkor a házastársam a panaszolt ügyvéddel egyeztetett. Akkor folytam komolyabban bele, amikor az ügyvéd kilépett a megbízotti körből.”

Következésképpen érdemi adatot nem tudott az ügyről.

2020. január 6. napján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a F.104/2019. számú határozattal az előzetes vizsgálatot elrendelte, az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes eljárásban nyilatkozatot nem tett.

Az eljárás alá vont ügyvéd írásban nem terjesztett elő nyilatkozatot, iratot nem csatolt be.

Dr. .... eljárás alá vont ügyvéd a 2020. június 26. napján tartott fegyelmi tárgyaláson részben vitatta fegyelmi felelősségét, részben elismerte azt. Vitatta az eredeti panaszt, azt, hogy ..... panaszbejelentő iratait ő nem adta volna be a peresbíróságra.

Előadta, hogy nem voltak nála releváns iratok, mert azokat a visszaadta a bejelentőnek. Ezen állítását a bejelentő által csatolt e-mail levélváltások is igazolják, ezért a bejelentő panasza alaptalan.

Dr. ...... eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson elismerte, hogy nem tett eleget az Ügyvédi Kamara felé fennálló iratcsatolási kötelezettségének, amellyel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki.

..... panasz bejelentő a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, tárgyalásra történő értesítése nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

IV. Indítványok:

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írtakkal egyező nyilatkozatot tett, indítványozta, hogy állapítsa meg a Fegyelmi Tanács, hogy dr................ eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, egy rendbeli fegyelmi vétséget azzal a mulasztásával, hogy a megbízója részéről neki átadott iratanyagot nem továbbította az arra illetékes bíróságnak, míg további egy rendbeli fegyelmi vétség valósult meg azzal, hogy a fegyelmi biztos felhívása ellenére a bejelentéssel érintett iratanyag becsatolását a Kamara felé elmulasztotta.

A fegyelmi biztos az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembe vételével a középmértéket el nem érő pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárási költségek viselésére való kötelezés mellett.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában megismételte, hogy nem voltak nála releváns iratok, mert azokat a visszaadta a bejelentőnek. Ezen állítását a levélváltások is igazolják. Azt azonban elismerte, hogy nem tett eleget az iratcsatolási kötelezettségének, amellyel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki.

V. Döntéshozal

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

1. ..... panaszbejelentő eredeti bejelentése:

A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő által becsatolt okiratok, a bejelentő panasza, a bejelentő meghatalmazottjának nyilatkozata, valamint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata alapján állapította meg.

A panaszos 2018. 11. 27. napján kelt 2018. november 28. napján érkezett panaszában tett nyilatkozata, valamint az általa becsatolt e-mailek az eljárás alá vont ügyvéd védekezését támasztották alá, miszerint a munkaügyi perben releváns iratokat az eljárás alá vont ügyvéd visszaadta a bejelentőnek, ekként nem foghat helyt a bejelentő állítása, hogy ezen, a panaszos védekezését alátámasztó dokumentumok az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt nem kerültek benyújtásra a bírósághoz.

A panaszos 2018. 11. 27-i panasza szerint: „A bizonyítékok nem kerültek be a Bírósághoz, mert az ügyvéd úr nem tette meg a kötelességét, .... hiába vittem el másodfokra minden dokumentumot.”

A panaszbejelentő a saját kijelentésével, email üzeneteivel cáfolta azon állítását, mely szerint az eljárás alá vont ügyvédnél lettek volna az iratok, ugyanis csak akkor tudta mind az első tárgyalásra elvinni, ahol egyedül jelent meg az ügyvéd betegsége miatt, mind pedig a másodfokú bíróság rendelkezésére bocsátani a fellebbezési eljárás során a dokumentumokat, ha - állításával ellentétben - mégis a nála voltak.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. február 6-án a panaszosnak küldött e-mailjében - mely a megbízás felmondását tartalmazta - akként nyilatkozott: „Az iratanyagot lefűzve sárga dossziéban több hónapja átadtam neked...”

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti állítását támasztják alá a panaszossal e-mail-ben ezt megelőzően folytatott levelezések is az alábbiak szerint:

- 2016. november 9-én a panaszos e-mailben kérte el az iratokat: „ kellene a dosszié pár napra”.

- Erre a kérésre az eljárás alá vont ügyvéd 2016. november 11-én azt válaszolta, hogy pénteken a felesége odaadja az iratokat.

Az iratok átadása meg is történt, ezt tanúsítja a bejelentő 2017. 10. 16-i e-mailje:

- „A magam részéről a dossziéban összepakoltam minden papírt, ami fontos lehet, és viszem magammal (a tárgyalásra).”

- Az eljárás alá vont ügyvéd a panaszostól kapott megbízás 2018.02.06-i felmondását megelőző 2018. 01. 31-i e-mail-ben felvetette, hogy „ha le tudnánk ülni úgy, hogy a dosszié is jelen van, illetve minden lehetséges anyag...”.

A e-mail üzenetváltásból ugyanakkor az is következtethető, hogy más ügyben kívánt ellenkérelmet előterjeszteni a bejelentő, azonban a másik ügy nem tárgya a jelen eljárásnak.

Mindezekből a levelekből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2016. novemberében visszaadta a bejelentőnek a munkaügyi vita szempontjából releváns dokumentumokat, ezért a Fegyelmi Tanács nem állapította meg ebben a körben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.

2. Iratküldés elmulasztása tekintetében a Fegyelmi Tanács vétkesnek találta az eljárás alá vont ügyvédet.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) előírja:

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd azon mulasztásával, mely szerint a fegyelmi biztos 2020. január 6. napján kelt határozatában foglalt felhívása ellenére - amely tartalmazta azt is, hogy az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétséget alapoz meg - nem küldte meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges, a panasszal érintett ügyben keletkezett iratait, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontjában foglaltakat szegte meg, a szabályzatban foglalt kötelezettségét megszegte vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül a kamarának nem küldte meg.

14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) annak a fegyelmi vétségnek a megjelölését, amely elkövetésének a gyanúja felmerült, és azt a tájékoztatást, hogy ez az előzetes vizsgálat lefolytatása során a fegyelmi biztost nem köti,

b) azt a figyelmeztetést, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot,

c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni, valamint

d) azt a tájékoztatást, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel a mulasztásával 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazott, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet kizárólag az iratküldés elmulasztása tekintetében tartotta vétkesnek.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményét, mely szerint vele szemben korábban három alkalommal pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására került sor fegyelmi vétség miatt.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni a kisebb súlyú fegyelmi vétséget, az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli elismerését és megbánásra utaló kijelentéseit.

Üttv: 142. §(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul:

135. §(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

Kihirdetve: Budapest, 2020. június 26. napján

Írásba foglalva 2020. július 16. napján

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa

Záradék: A határozat 2020. szeptember 10. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére