A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április 19. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács a [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügy a bíróság átirata alapján, hivatalból indult. A bíróság átiratában arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy elsőfokú ítéletet hozott eljárás alá vont ügyvéddel szemben, akit a Btk. 235. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő közúti baleset okozásának vétségében talált bűnösnek és ezért 1 (egy) év próbára bocsájtotta.
A bíróság tájékoztatása alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd fegyelmi eljárást kezdeményezett és indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a bíróság előtt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást és a felfüggesztő határozattal szembeni fellebbezést terjesztett elő. Az elfogultsági kifogást a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke határozatával elutasította. A Magyar Ügyvédi Kamara, mint másodfokú Fegyelmi Tanács határozatával az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése folytán indult másodfokú fegyelmi eljárást - eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének és kifogásának visszavonására tekintettel - megszüntette.
A Fegyelmi Tanács fegyelmi eljárást felfüggesztő határozata jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványával értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a törvényszék végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, és ezzel a büntetőeljárás jogerősen befejeződött.
A büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás továbbfolytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos átiratában az eljárást kezdeményező határozatában írtakat fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú bírósági ítélet és az azt helybenhagyó másodfokú végzés alapján az eljárás alá vont ügyvédet a bíróság elítélte; szakértői vélemények alapján állapította meg a bíróság, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kellő körültekintést elmulasztotta és így megsértette a KRESZ 24. § (1) bekezdésében foglaltakat és e szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt a bekövetkezett balesettel. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, egyúttal erre tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelemi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2013. évben a [...] szám alatt található társasház mélygarázsából szándékozott kihajtani az úttestre a saját tulajdonában álló személygépkocsival. A mélygarázsból történő kihaladást szolgáló út merőleges a R.J. utca úttestjére. A mélygarázs területén - közvetlenül a garázst a közterülettől elválasztó kapu előtt - egy „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla került kihelyezésre, amely jelzi az ott közlekedő járművezetők számára, hogy elsőbbséget kell biztosítaniuk a R.J. utcában közlekedő járművek vezetői számára. A vádlott a R.J. utcában jobbra fordulva kívánt továbbhaladni.
A sértett ugyanebben az időpontban egy segédmotoros kerékpárral a R.J. utcában közlekedett a vádlotthoz képest elsőbbségi helyzetben.
A vádlott helyismerete, és a kihelyezett, elsőbbségadásra figyelmeztető jelzőtábla ellenére úgy hajtotta végre a R.J. utca úttestjére történő ráhaladást, hogy eközben nem állt meg, a takaróhatás és az elsőbbségadási kötelezettség szempontjából nem megfelelő sebességet alkalmazott, és folyamatos kihaladása és a személygépkocsi jobbról történő kormányzása során nem győződött meg kellő alapossággal arról, hogy a R.J. utcában tőle balról nem érkezik-e olyan jármű, amelynek elsőbbséget kellene biztosítania. Ezzel a magatartással a vádlott megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a sértett számára elsőbbséget biztosítson. Ezért, továbbá azért, mert a személygépkocsi úttestre történő behaladásával kialakuló veszélyhelyzetet a sértett már fékezés ellenére sem tudta elhárítani, a segédmotoros kerékpár felborult, és mintegy 38-43 km/h sebességgel nekiütközött a mozgásban lévő vádlotti személygépkocsinak, sértett pedig az úttestre zuhant.
A jogerős ítélet kitért arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabályszegése gondatlan volt, az eredmény nem szándékos szabályszegő közlekedési magatartás eredménye volt.
A bíróság elegendőnek találta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben intézkedés alkalmazását, amelynek időtartamát a törvényi minimumban állapította meg.
A jogerős ítélet szerint az eljárás alá vont ügyvéd bűnös a Btk. 235. § (1) meghatározott és aszerint minősülő közlekedési baleset okozása vétségében és ezért őt 1 (egy) év próbára bocsátotta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatában írtakat fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú bírósági ítélet és az azt helyben hagyó másodfokú végzés alapján az eljárás alá vont ügyvédet a bíróság elítélte; szakértői vélemények alapján állapította meg a bíróság, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kellő körültekintést elmulasztotta és így megsértette a KRESZ 24. § (1) bekezdésében foglaltakat és e szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt a bekövetkezett balesettel. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetésével megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, egyúttal erre tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában részletes nyilatkozatot tett és kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Előadta, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok alapján foglaltak szerint eleget tett. Arra hivatkozott, hogy 2013. évben a Budapesti Ügyvédi Kamara részére ajánlott küldeményként postára adott hivatalos küldeményében tájékoztatta a Kamarát az ellene megindult büntetőeljárásról, továbbá 2015. évben telefax üzenet útján megküldött levelében arról is, hogy vele szemben vádemelésre került sor. A fent hivatkozott bejelentése hivatalos postai feladást igazoló feladóvevényt, és a telefax üzenet visszaigazolását beadványához mellékelten megküldte a kamarának. Kitért arra, hogy a bejelentéseit követően a kamara részéről nem kapott a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítést, határozatot egészen 2019 márciusáig. Álláspontja szerint a büntetőeljárás bejelentését nem mulasztotta el, illetve a bejelentése időpontjában hatályos szabályok szerint ellene 2019. március 7. napján már nem rendelhető el és nem indítható fegyelmi eljárás.
Az eljárás alá vont ügyvéd további részletes, az ügyben keletkezett bírósági határozatokat, szakértői véleményeket és az alap büntetőügy egyes körülményeit is elemző előadása szerint magatartása semmilyen módon nem veszélyeztette súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt rögzíti, hogy a büntetőbíróság jogerős ítélete köti a fegyelmi hatóságot, így a büntetőbíróság által széles körű bizonyítást követően megállapított tényállást a Fegyelmi Tanács ezen ügyben is határozatának alapjául elfogadta.
Jelen fegyelmi eljárás a bíróság átirata alapján indult meg és a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2019. január 25. napján rendelte el az előzetes vizsgálatot, valamint 2019. március 7. napján kezdeményezte a fegyelmi eljárás elrendelést. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárás alapját az eljárás alá vont ügyvéd 2013. évben történt közlekedési magatartása képezi, amely miatt a gyanúsítására és később az elítélésére is sor került.
Az eljárás alá vont ügyvéd elleni fegyelmi eljárás alapját tehát a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett közlekedési baleset okozása vétsége képezte.
A Btk. 26. § (1) bekezdése értelmében „a büntethetőség [...] elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. A büntethetőség elévülése a fenti bűncselekmény esetén 5 (öt) év.
Az elkövetéskor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 41. § (2) bekezdése, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (r. FESZ) 14. § (5) bekezdése szerint „Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.”
Fentiek alapján rögzíthető, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező fegyelmi vétség 2018. február 27. napján évült el és a rendelkezésre álló iratok alapján az is rögzíthető, hogy ezen elévülési határidőig a Budapesti Ügyvédi Kamara a fegyelmi eljárás megindításáról nem rendelkezett, ezért a jelen fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
A Fegyelmi Tanács az elévülés okán azzal a kérdéssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységen kívüli gondatlan közlekedési magatartása veszélyeztette-e súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét [Üttv. 107. § b) pont], érdemben nem foglalkozott.
A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást megszüntette.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 26. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 135.)