Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.136/17. határozata

büntetőeljárásról (adócsalás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 7 (hét) év.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A jelen ügyben 2018. október 24. napján érkezett bejelentés e-mail útján arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő büntető ügyben ítélethirdetés várható. Az ügyben a fegyelmi főmegbízott a bírósági tárgyalások adatbázisából meggyőződött arról, hogy folyamatban volt egy elsőfokú büntető per, amely vádlottjai között szerepelt az eljárás alá vont volt ügyvéd, ezért hivatalos megkereséssel élt az ügyben eljárt bírósági tanács elnöke felé, amelyben tájékoztatást kért arról, hogy a tárgyalási adatbázisban szereplő személy azonos-e az eljárás alá vont volt ügyvéddel. Az eljáró bírói tanács elnöke megerősítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a folyamatban lévő büntető per I. rendű vádlottja. A bíróság válaszát követően az ügyben eljáró vezető fegyelmi biztos 2019. március 7. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben indítványozta, hogy a kijelölésre kerülő fegyelmi tanács függessze fel a fegyelmi eljárást a büntető per jogerős befejezéséig.

A kijelölt fegyelmi tanács elnöke a vizsgálat kiegészítését rendelte el a büntető per I. fokú ítéletének és a vádirat beszerzése érdekében. A büntető perben eljárt bírói tanács elnöke e két okiratot megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara számára. A vezető fegyelmi biztos az iratokat azzal továbbította a fegyelmi tanács elnökének, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartja. Az eljáró fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesének megkeresésére az első fokon eljárt bírói tanács elnöke megküldte a büntető eljárás lezárásaként született másodfokú ítéletkiadmányt, amely alapján az eljáró fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el, és szóbeli tárgyalást tűzött ki. Az eljárás alá vont volt ügyvéd bejelentést tett arról, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson életkorára és egészségi állapotára hivatkozással részt venni nem kíván.

A tényállás:

A törvényszék, mint elsőfokú bíróság az eljárás alá vont volt ügyvédet ítéletében bűnösek mondta ki bűnsegédként 4 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, továbbá bűnsegédként 2 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, ezért őt két év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás alá vont volt ügyvéd tekintetében az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság helybenhagyta. A bírósági ítéletből megállapíthatóan a bűncselekményeket az eljárás alá vont ügyvéd még, mint névjegyzékben bejegyzett ügyvéd követte el az ügyvédi tevékenysége gyakorlása során.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárás során a gyanúsítotti kihallgatásáról a Budapesti Ügyvédi Kamarát nem tájékoztatta, büntető ügye iratait nem csatolta, azokat az ügy megindításakor a vezető fegyelmi biztos kérelmére a törvényszék küldte meg.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson előadott végindítványában kifejtette, hogy az I. fokú ítélet tényállása, valamint a II. fokú ítélet minősítése és a büntetés kiszabása irányadó a jelen ügyben. Álláspontja szerint tényként kell kezelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét a bíróság összesen 6 rendbeli bűntett vonatkozásában megállapította, amelyek tárgyi súlya okán végrehajtandó kizárás kiszabását indítványozta, annak felfüggesztésére nem látott lehetőséget. Tekintettel arra, hogy az elkövetéskor még az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (az Üt.) volt hatályban, főszabály szerint ezt kell alkalmazni. Viszont az elbíráláskor hatályban lévő jogszabály, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) a kizárás kapcsán kedvezőbb az eljárás alá vont ügyvéd számára. A régi törvény szerint a kizárás tartama 10 év, az új törvény, az Üttv. szerint pedig nagyobb a fegyelmi tanács mozgástere, 3-10 évi időtartamra határozza azt meg, ezért álláspontja szerint ezt kell alkalmazni. Figyelembe véve az elkövetett bűncselekményt, annak tárgyi súlyát, a középmértéket meghaladó időtartamban meghatározott mértékű kizárást tart szükségesnek és arányosnak. Indítványozta továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása esetén, hogy a fegyelmi eljárás során felmerült költségek viselésére is kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

A jelen fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. és 1.5. pontjai értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

A fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában hatályos Üt. 37. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Az Üttv. 107. §-a érdemben nem tartalmaz eltérést a fegyelmi vétség fogalmát illetően: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Egy ügyvédnek, mint az igazságszolgáltatási hivatásrend tagjának, gyakorlójának fokozottan kell ügyelnie arra, hogy az őt terhelő kötelezettségeknek eleget tegyen, hivatását a jogszabályok megtartásával gyakorolja és kizárólag olyan magatartást tanúsítson, amely nem csorbítja az ügyvédi kar tekintélyét. Nyilvánvaló, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az a magtartása, amely szándékos - többrendbeli - bűncselekményt valósított meg, az ügyvédekre vonatkozó szabályok szándékos megszegését is jelenti, továbbá az ügyvédi kar tekintélyét is nagymértékben csorbítja, egyben hátrányosan érinti az ügyvédi kar egészét, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd - a bíróság által megállapított bűncselekmények számához igazodóan - 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fentiek alapján a büntetés kiszabása során a fegyelmi tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az eljárás alá vont ügyvédre kedvezőbb, az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, mert a fegyelmi tanács álláspontja szerint szándékos bűncselekmények elkövetése eleve elfogadhatatlan az ügyvédi tevékenység gyakorlója részéről, de kiváltképp megengedhetetlen az ügyvédi tevékenység végzése során elkövetett szándékos bűncselekmények esetén.

A figyelembe vett összes körülmény alapján a jelen ügyben csak és kizárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetés volt kiszabható, mert ez tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak. A kizárás időtartamát a 10 éves felső határhoz képest azonban az enyhítő körülményekre tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (6) bekezdés alapján 7 év időtartamban határozta meg.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, továbbá enyhítő körülményként értékelte az elsőfokú ítéleti tényállásban rögzített kiskorú gyermekek eltartását. Súlyosító körülményként értékelte a bűncselekmények jellegét, miszerint cselekményével a Magyar Állam központi költségvetését károsította meg.

Miután az eljárás alá vont volt ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik. Az Üttv. 130. § (2) bekezdése szerinti, a kizárás fegyelmi büntetés esetén kötelezően alkalmazandó tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről szóló döntést a fegyelmi tanács mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg már nem tagja a Kamarának, így ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 136.)