A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
A CR Kft. tulajdonosa, [...] bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta, amelynek alapján az előzetes vizsgálat elrendelésre került.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek 2017. július napján a részben tulajdonában álló CR Kft. társaságnak az IJ Kft.-vel szembeni 11.000.000 Ft-os követelésének bírósági úton történő érvényesítésére. A megbízási díj összegét a megbízási szerződésben 100.000 Ft összegben határozták meg a felek. A keresetlevél benyújtásához szükséges iratok a megbízás létrejöttekor még nem álltak rendelkezésére az eljárás alá vont ügyvédnek, így a keresetlevelet csak 2017 decemberében tudta benyújtani a bíróságra. A bejelentő és a lánya többször is keresték az eljárás alá vont ügyvédet annak érdekében, hogy tájékoztatást adjon az ügy állásáról, azonban érdemi választ nem kaptak. Mivel sem idézés, sem egyéb értesítés az üggyel kapcsolatban nem érkezett, 2018 májusában kérte a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bármilyen írásos dokumentummal igazolja a keresetlevél benyújtását. Erre nem került sor, azonban 2018 júliusában a megbízást a felek megszüntették és az eljárás alá vont ügyvéd 80.000 Ft munkadíjat az átvett 100.000 Ft összegből a CR Kft. képviseletében eljáró [...]-nak visszafizetett. A keresetlevél benyújtására 2017 decemberében nem került sor, illetve az a bírósághoz nem érkezett meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a RSS Kft. által kiállított nyilatkozattal kívánta alátámasztani, hogy a beadvány elküldésre került, azonban az a bíróságra nem érkezett meg. A nyilatkozat szerint az elküldés ténye és az, hogy annak ellenére a bírósághoz az irat nem érkezett meg, „log” fájlokkal alátámasztható. A fegyelmi hatóság felhívására azonban a 2018. november hónapban történt adatvesztésre hivatkozással a „log” fájlokat az eljárás alá vont ügyvéd megküldeni nem tudta.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyfél többszöri megkeresésre ellenére is csak a keresetlevél vélt benyújtását követő öt hónappal kezdte meg a keresetlevél sorsának feltárását, megsértette az ÜESZ azon rendelkezését, hogy indokolatlan késedelemmel a megbízó ügyvédségbe vetett bizalmát ne rendítse meg, és ezzel alapos gyanú merült fel arra, hogy 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő és más tanú előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A bejelentőnek részben tulajdonában álló CR Kft. megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a társaságnak az IJ Kft.-vel szembeni 11.000.000 Ft-os követelésének bírósági úton történő érvényesítésére. A megbízási díj összegét a megbízási szerződésben 100.000 Ft összegben határozták meg a felek.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem az ügyvédi hivatásnak megfelelő magatartást tanúsított eljárása során, tekintettel arra, hogy sem ügyviteli, sem tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem teljesítette, tekintettel arra, hogy a keresetlevél nem került benyújtásra a bírósághoz.
Felek a megbízást megszüntették, és az eljárás alá vont ügyvéd 80.000 Ft munkadíjat az átvett 100.000 Ft összegből a CR Kft. képviseletében eljáró [...] részére visszafizetett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi hatóság felhívására adatvesztésre hivatkozással a „log” fájlokat nem tudta megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a panaszbejelentésben előadottak nem felelnek meg a valóságnak, a bejelentő panasza alaptalan, tekintettel arra, hogy a megbízási szerződést írásba foglalták, valamint a munkadíjról számlát állított ki, a perindításhoz szükséges iratanyagot a megbízási szerződés megkötésekor nem kapta meg. Elismerte, hogy a bejelentő valóban nem érte el őt több alkalommal amiatt, mert olyan telefonszámoktól kereste, amelyeket nem tudott hozzá kötni, egyebekben viszont vitatta a bejelentő által előadottakat.
Beadványához csatolta a „Tényállás - Megbízási szerződés” elnevezésű dokumentumot, 2017. szeptemberi e-mail üzenet, a keresetet, a RSS Kft. informatikai cég nyilatkozatát, és a „Megbízás megszüntetése” elnevezésű okiratot.
Az ebben foglaltak szerint a felek a megbízási szerződést megkötötték, az eljárás alá vont ügyvéd a keresetet elkészítette, illetve a felek a megbízást megszüntették és a munkadíjjal elszámoltak.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, de távolmaradását előzetesen kimentette.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben marasztalja el az eljárás alá vont ügyvédet és vele szemben pénzbírságot szabjon ki.
A Fegyelmi Tanács határozatával az eljárás alá vont ügyvédet 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. A Fegyelmi Tanács a határozatot visszavonta, mivel észlelte, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező irat korábbi irodai címére került postázásra, melyet nem vett át, így az eljárásról és a tárgyalás időpontjáról nem volt tudomása. Az ügyben új tárgyalás került kitűzésre és megtartásra.
A megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem ismerte el fegyelmi felelősségét, melyet később finomított.
Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson előadta, hogy 2017 év nyár végén kereste meg egy kollégája azzal, hogy egy peres eljárásban tudja-e vállalni a képviseletet vagy sem. Ezt követően találkozott a felekkel, szóban megbeszélték a részleteket, majd elkészítette a megbízási szerződést. A kapcsolattartás e-mail útján történt. A meghatalmazás szeptember végén került visszaküldésre részére, majd elkészült a keresetlevél. Ekkor felmerült, hogy az ügyfelek nem tudják leróni az illetéket, így bekérte tőlük az illetékfeljegyzési jog igényléséhez szükséges iratokat. A teljes iratanyag decemberre állt össze. Ez abban az évben történt, amikor december 29-én 13:00 óráig lehetett benyújtani a régi Pp. szerint a kereseteket. Az ÁNYK programon keresztül került benyújtásra a kereset és mivel az aznap benyújtott valamennyi egyéb kereset is zöld visszajelzést kapott, eljárás alá vont ügyvéd megnyugodott és 2018. május végéig nem is aggódott. Fel sem merült benne, hogy ezzel valami probléma lehet. Miután a többi ügyben az eljárás alá vont ügyvéd megkapta az idézéseket, aggódni kezdett, hogy ebben az ügyben miért nem érkezett még meg. Ekkor kezdett el utánanézni az ügynek először telefonon, majd személyesen a bíróságon és ekkor derült ki az, hogy a kereset nem érkezett be a bíróságra. Ezt követően hívta a bejelentő lányát.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta a tárgyaláson, hogy álláspontja szerint a megbízást ellátta, mert megszerkesztette és beadta a keresetet, noha az nem érkezett be a bíróságra, valamint elismerte, hogy az ügynek (kereset beadásának, érkeztetésének) csak hónapokkal később kezdett el utánajárni.
Eljárás alá vont ügyvéd elismerte a felelősségét abban a tekintetben, hogy nem teljesítette a kötelezettségét, mert nem nézett utána annak, hogy a kereset benyújtása rendben van, de az ügyfelekkel tartotta a kapcsolatot.
A fegyelmi biztos végindítványában az írásbelihez képest módosította a tényállást. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd megkísérelte a keresetlevelet benyújtani a bíróságra, azonban nem győződött meg arról, hogy azt ténylegesen elküldte és az ténylegesen megérkezett a bíróságra. Arról a tényről, hogy a keresetlevél nem érkezett meg a bíróságra, az eljárás alá vont ügyvéd is csak akkor értesült, mikor a bejelentő érdeklődött az ügyállásról. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot abban a tekintetben módosította, hogy a felek tájékoztatása e-mailben is rögzítésre került. A fegyelmi biztos bizonyítékként kérte figyelembe venni a becsatolt iratokat, a bejelentést és az eljárás alá vont ügyvéd védekezését.
A fegyelmi biztos 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése okán írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt. Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd még nem állt fegyelmi eljárás hatálya alatt, azt, hogy egy kiskorú eltartásáról gondoskodik, azt, hogy a keresetlevél benyújtásának elmaradása nem szüntette meg a jogérvényesítés lehetőségét, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felekkel elszámolt és az iratokat átadta részükre.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem ellenőrizte, hogy a keresetlevél tényleges benyújtására sor került-e, megsértette az ügyvédekre vonatkozó szabályokat, továbbá az ügyvédi megbízást nem kellő körültekintéssel látta el. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi hivatás során alkalmazott elektronikus rendszerek feladási igazolást állítanak ki egy-egy dokumentum, irat elektronikus beküldéséről, amely igazolást az iratot benyújtó ügyvéd a cégkapujára vagy ügyfélkapujára kap meg, s ezeket nyomon lehet követni, illetve vissza lehet ellenőrizni, az eljáró ügyvéd nem járt el kellő körültekintéssel akkor, amikor nem ellenőrizte a tárhelyén, hogy a keresetlevél vélt benyújtásához kapcsolódó feladási igazolás megérkezett-e, valamint azt sem, hogy a bíróságtól érkezett- e igazolás annak befogadását illetően. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását akként értékelte, hogy a keresetlevél feladásáról, illetve bíróság általi átvételéről nem győződött meg, megsértette az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel arra is, hogy ezen kötelezettséget nem csupán a saját számítógépén tárolt adatokból ellenőrizheti, továbbá megbízása során megrendítette a megbízó ügyvédségbe vetett bizalmát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a keresetlevél feladásáról, illetve bíróság általi átvételéről nem győződött meg, valamint indokolatlan késedelemmel megrendítette a megbízó ügyvédségbe vetett bizalmát, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/3., 12/1. és 12.4. pontjának rendelkezéseit.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával szándékosan sértett szabályt, bár annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak és azokba legalábbis belenyugodott.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel.
Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi előéletét, nevezetesen, hogy korábban nem volt fegyelmi eljárás vele szemben, továbbá azt is, hogy egy kiskorú eltartásáról gondoskodik, azt, hogy a keresetlevél benyújtásának elmaradása nem szüntette meg a jogérvényesítés lehetőségét, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felekkel elszámolt és az iratokat átadta részükre.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK Szabályzat (FESZ) 45. § (1) bekezdése alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 21. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 138.)