A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] ügyvéd által képviselt [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] terjesztett elő panaszt, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelését.
A panasz alapján a kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről a fegyelmi főmegbízott az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, amelyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
A fegyelmi biztos javaslatára a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a vizsgálati eljárást három hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot - figyelemmel az Üttv. 123. § (2) bekezdés a) pontjára - megszüntette, miután megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg. A megszüntető határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette.
A fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentőt az eljárás megszüntetéséről, valamint az azzal kapcsolatos eljárási rendről.
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamara útján kérelmet terjesztett elő az országos vezető fegyelmi főbiztosnál, kérve, hogy a fegyelmi főbiztos utasítsa az ügyben eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatával az első fokon eljárt fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás elrendelésére utasította.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
[...] eladó és [...] vevő között termőföld ingatlan adásvételi szerződés jött létre a [...] külterületi, eladó nevén álló tulajdoni hányadokra. Az eladó a szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelmet nyújtott be az önkormányzat jegyzőjéhez. A kérelemnek a jegyző helyt adott, mely alapján az adásvételi szerződés kifüggesztésre került.
A bejelentő megkereste az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a hivatkozott hirdetményből értesült az adásvételi szerződésről, és e vonatkozásban törvényes elővásárlási jogát gyakorolná. Ezt követően a bejelentő megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd az eladónak címzett, elővásárlási jog gyakorlásáról szóló elfogadó nyilatkozatot szerkesztett és ellenjegyzett, melyben a bejelentő a szóban forgó ingatlanokon fennálló elővásárlási jogát gyakorolja.
Ezzel egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő letéti szerződést kötöttek, mely alapján a bejelentő a hivatkozott termőföld adásvételi szerződés 4. pontja alapján 3.240 eurót adott át az eljárás alá vont ügyvédnek abból a célból, hogy azt a szerződés 4. pontjában szereplő foglaló címén fizesse meg az eladónak. A letét célja az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása nyomán a bejelentő foglaló-fizetési kötelezettségének a teljesítése. A bejelentőtől átvett 3.240 euró letétet az eljárás alá vont ügyvéd elhelyezte az ügyvédi iroda letéti számláján. A letéti szerződés értelmében a letéteményes azon a napon köteles a letétet az eladónak kiadni, amikor az a bankszámlaszámát közli a letéteményessel. A letét kezelésének végső időpontja 2017. augusztus 25.
Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a bejelentő személyesen nyújtotta be a kifüggesztést foganatosító polgármesteri hivatalban. Ezt követően - tekintve, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozaton a bejelentő jogi képviseletére az eljárás alá vont ügyvéd kapott meghatalmazást - 2017. januárjában az eladó képviseletében [...] ügyvéd telefonon kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, és tájékoztatta arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul vették, erről az adásvételi szerződés szerinti vevőt is tájékoztatták. Ezzel egyidejűleg megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek az adásvételi szerződést szerkeszthető formában annak érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eladó és a vevő között elkészíthesse az elővásárlási jog gyakorlása folytán kötendő adásvételi szerződést. Tájékoztatást adott arról is, hogy az elővásárlási jog gyakorlása folytán a szerződés szerinti vevőtől kapott foglalót az eladónak vissza kell-e fizetnie a vevő részére, ezért célszerű, hogy a foglaló összegét az elővásárlásra jogosult bejelentő közvetlenül a korábbi vevőnek fizesse meg. E közlést az eljárás alá vont ügyvéd tudomásul vette, ugyanakkor kérte az eladó írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a letétben lévő foglaló hova kerüljön megfizetésre. Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben megküldött kérésére az eladót képviselő [...] ügyvéd e-mailjében közölte, hogy a foglaló összegét a [...] Bank Zrt.-nél vezetett bankszámlájára kéri utalni. Az eladó így a korábbi vevő részére visszafizetendő foglalót kívánta teljesíteni. Az eljárás alá vont ügyvéd ennek megfelelően a megadott bankszámlaszámra átutalta a letét összegét, a közlemény rovatban „Foglaló [...]” közleménnyel.
A bejelentő levélben értesítette az alapul szolgáló adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző [...] ügyvédet arról, hogy [...] eladóval kötött adásvételi szerződéstől eláll, hivatkozással arra, hogy a fizetési határidő lejárt, de a termőföld agrárkamarai hozzájárulása nincs földhivatali záradékkal ellátva. Az általa foglalóként kifizetett összeget az eljárás alá vont ügyvéd számlájára kérte visszautaltatni. Az eljárás alá vont ügyvédet erről a hivatkozott levél másolatának megküldésével értesítette.
A bejelentő írásos nyilatkozatával a bankszámlaszáma megadásával arra kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a letétbe helyezett összeget a számlájára utalja vissza, tekintettel arra, hogy a szerződéstől elállt. Az eljárás alá vont ügyvéd a megkeresésre írásban tájékoztatta a bejelentőt, hogy a letét visszafizetésére nincs lehetősége, tekintettel arra, hogy a letét összegét a letéti szerződésnek megfelelően [...] eladó által megjelölt bankszámlaszámra kifizette.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint mellékletei, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd és [...] ügyvéd előadása és csatolt iratai alapján állapította meg.
A tényállás releváns részei az okiratok alapján megállapítható volt, így annak megállapítása tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.
Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése, illetve az ÜESZ 3/2. pontja értelmében az ügyvédnek hivatását legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló - 2017-ben hatályban volt - 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat (régi Letéti Szabályzat) 6. §-a szerint
(1) Az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (teljesítési letét).
(2) Teljesítési letét esetén az ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosítja és nem szünteti meg.
(3) A teljesítési letétre vonatkozó letéti szerződés a letét kiadásával, visszavételével, illetve a bírói letétbe helyezéssel megszűnik.
(4) A letéti szerződés megszűnéséről valamennyi érdekeltet írásban értesíteni kell.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatában foglaltak szerint vizsgálandó, hogy [eladó] jogi képviselője adhatott-e olyan teljesítési utasítást, amely szerint a bejelentő által letett összeg harmadik személy részére fizetendő ki. Vizsgálandó továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jogszerűen eleget tehetett-e ilyen teljesítési utasításnak.
Végindítványában a fegyelmi biztos - figyelemmel arra, hogy csatolta az eladótól származó meghatalmazását, továbbá igazolta, hogy a letéti összeg [eladó] rendelkezése szerint került kiutalásra, az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, csatlakozott a fegyelmi biztos végindítványához.
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
Tekintettel arra, hogy az országos vezető fegyelmi főbiztos határozata a letét kifizetésének jog-, illetve szerződésszerűségét tekintette aggályosnak, a Fegyelmi Tanács elsősorban ezt a kérdést vizsgálta.
A Fegyelmi Tanács osztotta az országos vezető fegyelmi főbiztos aggályait abban a tekintetben, hogy a vizsgálati eljárásban nem került csatolásra [eladó] által [eladó] ügyvédnek adott meghatalmazás. Ennek hiányában valóban nem lehetett állást foglalni abban, hogy [...]-nek - mint [...] eladó jogi képviselőjének - volt-e rendelkezési joga a letétbe helyezett összeg tekintetében. A meghatalmazást [...] a tárgyaláson csatolta, így rendelkezési joga igazolást nyert.
További vizsgálatot igényelt, hogy a letéti szerződés azon rendelkezése, amely szerint „(az eljárás alá vont ügyvéd a letéti összeget) köteles kiadni [...] Úr részére azon a napon, amikor [...] Úr a bankszámlaszámát közli Letéteményessel.” úgy értelmezendő-e, hogy azt csak az eladó számlaszáma lehet, vagy az eladó által megjelölt bármely bankszámla.
A fenti kérdés tekintetében a Fegyelmi Tanács annak a megbízásnak tulajdonított ügydöntő jelentőséget, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik. Ennek alapján nem a rendelkezés nyelvtani értelmezésének (annak megengedő vagy megszorító voltának), hanem annak tulajdonít jelentőséget, hogy a letét kifizetésének maradéktalanul teljesítenie kell azon rendeltetését, amelyre a letevő azt szánta.
A kétséget kizáróan megállapítható tényállás szerint a bejelentő a törvény szerint őt megillető elővásárlási jogot gyakorolt, így az adásvétel tárgyát képező ingatlanok tekintetében a vevő helyébe lépett. A letétbe helyezett 3.240 EUR az adásvételi szerződés szerint a vevőt terhelő foglaló fizetési kötelezettség teljesítését szolgálta. [...] ügyvéd korábbi írásbeli, és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatából megállapítható, hogy a kifizetett letét ezen rendeltetését maradéktalanul betöltötte, az [eladó] által átvett foglalónak tekintendő, függetlenül attól, hogy a kétszeri utalás elkerülése végett a letéti összeg a korábbi - az elővásárlási jog gyakorlása folytán kiesett - vevőhöz köthető személy számlájára került. Egyértelmű az is, hogy [eladó] nem a foglaló kifizetését vonta kétségbe (sőt, azt kifejezetten elismerte), hanem a hátralékos vételár kifizetésének elmaradására tekintettel a foglaló jogkövetkezményeit kívánta érvényesíteni, azaz a 3.240 EUR összeget meg kívánta tartani. Abban a kérdésben, hogy [eladó] jogszerűen érvényesítette-e a foglaló jogkövetkezményeit, a Fegyelmi Tanács - hatáskörének hiányában - nyilvánvalóan nem foglalhat állást, mint ahogy kívül esik az eljárás körén a bejelentő által közölt elállás jogszerűségének vizsgálata is. Azt ugyanakkor, hogy a foglaló céljára letétbe tett összeg az arra jogosultnak és foglaló jogcímén került kifizetésre, egyértelműen megállapítható.
A bejelentő levélben kérte az általa foglalóként kifizetett összeg visszautalását az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára. Legkésőbb ebben az időpontban tehát tudomással bírt arról, hogy az általa letett összeg kifizetésre került. Ennek fényében kifejezetten visszásnak tekinthető a bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvédhez elküldött azon kérelme, hogy a letét összegét részére fizesse vissza.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács a letét kezelésével, illetve annak kifizetésével kapcsolatban szabálytalanságot nem tárt fel, a letét kifizetése alkalmas volt az elővásárlási jog gyakorlására, ezért a fegyelmi eljárást megszüntette. A letét kezelése, kifizetése, valamint a bejelentő és [eladó] között kialakult jogvita között semmilyen összefüggés nincs. Figyelemmel a régi Letéti Szabályzat 6. § (2) bekezdésére a bejelentő elállása az adásvételi szerződéstől a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket még akkor sem érinthette volna, ha az elállás közlésekor az összeg még az eljárás alá vont ügyvéd számláján van.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik. A Fegyelmi Tanács határozata 2019. szeptember 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 142.)