A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A jelen eljárás a nyomozó hatóság átirata alapján indult, melyben arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben eljárást folytat a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 371. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta az eljárás alá vont volt ügyvéd figyelmét, hogy az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4. pontja értelmében a büntetőeljárása vonatkozóan bejelentési kötelezettség terheli, melynek elmulasztása önmagában fegyelmi vétséget képez. Felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos észrevételét, a gyanúsítotti jegyzőkönyvet 8 napon belül csatolja.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében felelősségét elismerte, egyúttal sajnálatát is kifejezte. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyveket, valamint a büntetőeljárásban tett nyilatkozatát, majd fényképfelvételeket is csatolt.
A vezető fegyelmi biztos határozatában az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, mivel álláspontja szerint a folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - az ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Indítványozta továbbá a fegyelmi eljárásnak a büntetőügy jogerős befejezéséig történő felfüggesztését.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás alakulásáról 3 havonta - minden külön felhívás nélkül - tegyen jelentést, továbbá vádemelés esetén ennek tényét - a vádirat egyidejű megküldésével - ugyancsak jelentse be, az eljárás során hozott érdemi határozatot pedig - a határozat egyidejű csatolásával - a fegyelmi hatóságnak jelentse be.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy az ügyészség határozatával megrovás alkalmazása mellett a vele szemben indított eljárást megszüntette, a határozatban megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vizsgált magatartása a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének megállapítására alkalmas.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozattal szemben panasszal élt.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a főügyészség panaszt elutasító határozatát.
A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el és tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a büntetőügyben hozott határozatokban megállapított történeti tényállás alapján állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat, és ezzel 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Pénzbírság kiszabását indítványozta azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárással felmerült átalányköltség megfizetésére is köteles. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb időt, az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli beismerését, illetve azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban nem volt fegyelmi eljárás folyamatban.
A vezető fegyelmi biztos indítványára benyújtott észrevételeiben az eljárás alá vont ügyvéd - elfogadva, hogy a jogerős döntés tényállása nem vitatható, de hangot adva azon álláspontjának, hogy cselekménye nem bűncselekmény - megrovás büntetés kiszabását kérte, és csatolta a büntetőeljárás során keletkezett további iratait.
A Fegyelmi Tanács a tényállást - az ott írtakkal egyezően - az ügyészség, valamint a főügyészség határozata alapján az alábbiak szerint állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd e-mail üzenetben felszólította szomszédjait, hogy azok a [...] alatti, kizárólagos használatú kertrészükben felnőtt fenyőfa tetejét vágják le legalább az eljárás alá vont ügyvéd erkélye aljáig, mert az zavarta az eljárás alá vont ügyvédet az erkélyéről a Budai Várra való kilátásban. A szomszédok elutasító válaszát követően az eljárás alá vont ügyvéd újabb e-mailben adott határidőt a fa megcsonkolására.
Az ilyen tartalmú e-mailváltások után az eljárás alá vont ügyvéd anélkül, hogy magánjogi úton érvényt pórbált volna szerezni jogosnak vélt igényének, [...] napján a fenyőfa tetejéből néhány métert jogellenesen levágott. Az igazságügyi kárszakértő által a csonkolás előtti és utáni értékének különbözete alapján megállapított, a jogellenes csonkolással okozott kár összege kb. 100.000 Ft.
Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy több mint 20 méter magas zöld duglászfenyőt csonkított meg nagy mértékben azért, hogy lakásának ablakaiból a Budai Várat zavartalanul láthassa, a rongálás következtében a fa értékének mintegy 50%-át elveszítette, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a fa felületkezelését utóbb sem végeztette el, a kárt nem térítette meg.
A vezető fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint részben megalapozott.
A jelen ügyben irányadó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a bűnösség megállapítása tekintetében a rendelkezésre álló jogerős határozat az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek az a rongálás vétségét is megvalósító magatartása, hogy a nyitva álló magánjogi út igénybevétele helyett - ügyvédként - a kilátását zavaró duglászfenyőt megrongálta, alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse és cselekménye ekként az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács minderre tekintettel azt állapította meg, hogy cselekményével az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.”
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd közel 20 éve fennálló makulátlan fegyelmi előéletét, az időmúlást, a ténybeli beismerést, azt, hogy a jogvita békés rendezését a cselekményt megelőzően többször megkísérelte.
Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A fenti körülmények együttes mérlegelésével a Fegyelmi Tanács - a vezető fegyelmi biztos indítványától eltérően - úgy ítélte meg, hogy nincs indoka szigorúbb fegyelmi büntetés kiszabásának, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás a cselekmény tárgyi súlyához igazodó büntetés.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fenti határozat 2020. február 27. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.143.)