A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentő panaszában előadta, hogy az [...] Ügyvédi Iroda 2006. évben került nyilvántartásba a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédi iroda alapító tagjai dr. N.T. és a bejelentő voltak. Az iroda 2017. évben kibővült, ekkor lett a tagja az eljárás alá vont ügyvéd.
Az iroda székhelyén a bejelentő dolgozott, míg dr. N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd fizikailag az alirodában tevékenykedtek.
A bejelentő előadta, hogy ő kizárólag büntető ügyekben jár el, míg tudomása szerint dr.N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd főként polgári peres eljárásokban járnak el, amelyekben már hosszabb ideje kötelező a bíróságokkal az elektronikus kapcsolattartás. Emiatt dr.N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd létrehozta az ügyvédi iroda e-kapcsolattartásra szolgáló „felhasználói oldal”-t, amelyen keresztül végezték, végzik napi tevékenységüket.
A bejelentő előadta továbbá, hogy az új, hatályos büntetőeljárási törvény szerint elektronikus kapcsolattartást ír elő számára a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal. Erre tekintettel a bejelentő megkérte dr.N.T. ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédet, hogy tegyék számára is hozzáférhetővé az ügyvédi iroda elektronikus kapcsolattartáshoz való hozzáférést, azaz adják meg az iroda felhasználó nevét és jelszavát. Ezt dr.N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd megtagadták tőle, holott több e-mailben felhívta a figyelmüket arra, hogy ebből személyét érintően hátránya lehet, illetve kára is keletkezhet.
A bejelentő a panaszában példálózóan, a teljesség igénye nélkül öt ügyet sorolt fel, amelyekben eljáró hatóságok értesítéseket küldtek, és amelyek mindegyikének az a jellemzője a bejelentés szerint, hogy az értesítés címzettje az ügyvédi iroda, továbbá az is, hogy az értesítések tartalmát napokkal, illetve hetekkel, a küldeményekben írt kihallgatások, meghallgatások, és bíróság elé állítás időpontjait követően küldte meg neki az eljárás alá vont ügyvéd.
A helyzet normalizálására a bejelentő több alkalommal kérte, illetve szólította fel dr.N.T. ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédet, feltéve a kérdést, ha neki ebből a felelőtlen magatartásból akár anyagi, akár erkölcsi kára származik, akkor ezért ők is vállalni fogják-e felelősséget?
A bejelentő hivatkozott egy e-mailre, melyet az eljárás alá vont ügyvéd küldött neki arra való utalásként, hogy milyen választ is kapott az eljárás alá vont ügyvédtől a kialakult helyzetre. Ebben az olvasható, hogy az ügyvédi iroda nincs és nem is akar felkészülni, hogy minden nap, akár többször is a tárhelyet „nézegessék”, hogy „talán egy rendőrségtől egy idézés (...) éppen mikor kerül fel, hogy arra másnap, vagy aznapi megjelenést várjanak el ez esetben tőled. Mert ugyanis, ha én azt letöltöm, arra a hatóság igazolást kap, hogy az iroda azt átvehesse és joggal kérdezi, hogy te miért nem érsz rá elmenni, mikor értesített. Szerinte(m) ezt felesleges tovább ragozni ...”.
A bejelentő megítélése szerint dr.N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd a panaszban leírt magatartásukkal megszegik a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018 (III. 16.) MÜK szabályzat Preambulum h) pontjában és a 13.4. pontjában foglaltakat.
A bejelentő a panaszához számos mellékletet csatolt: e-mail váltásokat, azokat a - hatóságoktól származó - értesítéseket, melyekre a panaszában hivatkozott.
A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi vétség gyanúja miatt az előzetes vizsgálatot elrendelte; erről értesítette dr.N.T. ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédet. A vezető fegyelmi biztos felhívta őket arra, hogy a vizsgálat lefolytatáshoz szükséges iratokat 8 napon belül kötelesek, az ügyre vonatkozó észrevételüket pedig jogosultak a kamarának megküldeni.
A vezető fegyelmi biztos felhívására iratot sem dr.N.T., sem az eljárás alá vont ügyvéd nem küldött meg a kamarának, viszont mindketten külön-külön észrevételt tettek az ügyre vonatkozóan.
Ebben a fegyelmi felelősségüket vitatták. Észrevételeik közös eleme, hogy az ügyvédi irodának nincs e-kapcsolattartásra szolgáló felhasználói oldala, következésképpen a nem létező oldalhoz nem is tudnak hozzáférést biztosítani. Az elektronikus iratkézbesítés mindenkinek a saját ügyfélkapuján keresztül történik elsődlegesen, ez a KAÜ rendszer sajátosságából fakad. Közös elem továbbá, hogy a belső irodai egyeztetés alapján az elektronikus iratkézbesítést egy személy, kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd kezeli, amelynek oka - hasonlóan más irodákhoz és gazdasági társaságokhoz -, hogy elkerüljék a rendszer átláthatatlanságából és utólagos követhetetlenségéből eredő bonyodalmakat, kaotikus helyzeteket. Mindketten észrevételezték, hogy a bejelentő az évek során számtalan alkalommal vett át jogvesztő határidőt tartalmazó postai iratot úgy, hogy nem, illetve nem pontosan jelölte meg az átvétel időpontját, és az ebből eredő anyagi és erkölcsi kárból származó felelősséget utólag már nem vállalta, ennek ellenére ők soha nem indítottak a bejelentővel szemben kamarai fegyelmi eljárást, ahogyan amiatt sem, hogy a bejelentő nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének, nem tartotta be a házipénztárra vonatkozó adójogszabályokat, rendelkezéseket, mellyel veszélyezteti az iroda működését, amely ezen túlmenően a tagok anyagi felelősségének egyetemlegességét is maga után vonja, és ezzel akadályozza azt, hogy az iroda tagjai kiléphessenek az irodából anélkül, hogy a felelősségük fennmaradjon.
Mindketten észrevételezték, hogy elsősorban polgári ügyekkel foglalkoznak, és mindketten indítványozták, hogy a velük szemben folyamatban lévő eljárást a kamara szüntesse meg.
A fegyelmi biztos a határozatával dr.N.T. budapesti ügyvéddel szemben a hivatalból indult előzetes vizsgálatot megszüntette, míg az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ügyvédi irodájuk cégkapujának kizárólagos kezelőjeként az ügyvédi iroda másik tagjának küldött hivatalos küldeményeket jelentős késedelemmel továbbította, megszegte a küldő hatóságokkal és a bejelentővel szembeni együttműködési kötelezettségét, amellyel egyben a bejelentő ügyfeleinek, akik az ügyvédi iroda ügyfelei is, érdekeivel ellentétes magatartást tanúsított, hiszen a hivatkozott eljárási cselekményeken a bejelentő nem tudott részt venni, ekképpen védenceinek a védekezéshez való alkotmányos joga csorbult. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásaival az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjában meghatározott 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat ismeretében és arra hivatkozva beadvánnyal fordult a Fegyelmi Tanácshoz.
Ebben vitatta, hogy megsértette volna az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, különös tekintettel a 6. § (1) bekezdésében foglaltakra. Vitatta továbbá, hogy megsértette volna a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) bármely rendelkezését.
Előadta, hogy az elektronikus posta önmagában nem alkalmas a jogszabályban foglaltak maradéktalan betartására, és ezt részletezte. További probléma, hogy nem lehetséges különválasztani pl. az adott ügyvédhez tartozó ügyfélkaput az azonos ügyvédi irodában lévő másik ügyvédhez tartozó ügyfélkaputól, mely különösen aggályos az „Ütv.”10. § (2) bekezdésében foglaltak ismeretében, egyebekben „képtelenség követni”, hogy ki, mikor, hányszor (és mikor) töltötte le először a küldeményt. Az eljárás alá vont ügyvéd megítélése szerint elsődlegesen ezt a körülményt kell vizsgálni és ezzel összefüggésben azt, hogy megfelelő-e a jelenleg használt elektronikus kézbesítési rendszer a hatályos normarendszerhez, valamint az Ügyvédi Kamara tagjai be tudják-e maradéktalanul tartani a norma-szintű elvásárokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában leírta, hogy a bejelentéssel érintett öt ügyben ő maga mikor töltötte le a tárhelyről az érintett dokumentumokat, és azokat mely napokon továbbította e-mail útján a bejelentőnek. Ebből rögzíthető, hogy a küldemények zömében a letöltés másnapján továbbításra kerültek a bejelentőnek. A panaszlott ügyvéd visszautasította és alaptalannak, méltatlannak tartotta a bejelentő „vádaskodását”, sőt megítélése szerint éppen a bejelentő az, aki a 2018. december 21-i levele több mondatával megsértette az ÜESZ. 13.4. pontjában foglaltakat. A panaszlott ügyvéd ezen túlmenően hivatkozott az ÜESZ. 13.6. pontjára is, mivel a bejelentő nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kialakult vélt sérelmét békés úton rendezze. Vitatta azt is, hogy a bejelentő mindent megtett annak érdekében, hogy a részére kézbesítésre kerülő iratok az általa kizárólagosan használt e- mail címre kerüljenek csak kézbesítésre. Kérte, hogy az előadottak alapján a fegyelmi eljárást szüntessék meg és a bejelentő panaszát utasítsák el.
A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát fenntartotta, sem kiegészíteni, sem módosítani nem kívánta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A panaszlott ügyvéd előadta, hogy már írásban kifejtette véleményét olyan módon, hogy az „mindenki számára érthető legyen”, azt fenntartotta. Ezt követően a rendszer sajátosságait, annak anomáliáit „laikusok számára is érthetően” elmagyarázta újra, hivatkozva arra, hogy a MOKK-nál is sokat segített, 15 éves informatikusi múlttal rendelkezik.
A panaszlott ügyvéd azt nem tudta megmondani, hogy a bejelentő miért az iroda tárhelyére kapta hatóságoktól a küldeményt, viszont ezt szeretnék ők is tudni. Kijelentette, hogy nem mindenről érkezik e-mail abban az esetben, ha a tárhelyre küldemény érkezik.
Előadta, hogy heti rendszerességgel tölti le a tárhelyre érkezett küldeményeket, amikor belép, akkor le is tölti a küldeményeket. Mivel nincs olyan előírás, amely napi rendszerességű tárhely-letöltést, illetve akár naponta többszöri tárhely-letöltést ír elő, ezért a heti rendszerességű tárhely-letöltéssel szabályt nem sért. Az pedig, ha rajta kívül más is letölthetné a tárhelyről az iratokat, akkor ezt nem lehetne követni. Kijelentette, hogy a bejelentőnek a letöltés után haladéktalanul megküldte a letöltött iratot, valamint azt, hogy az értesítések egységesen, egyidejűleg vannak letöltve, ugyan van a tárhelyen egy küldemény, de letöltve az értesítés megérkezéséhez képest később lesz; hetente egyszer, de van, amikor kétszer lép be, és ami rajta van, azt letölti.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta megmondani, hogy a bejelentéssel érintett esetekben mikor érkezett e-mail értesítés arról, hogy a tárhelyre küldemény érkezett, megítélése szerint sok e-mail-en nem is látszik az azonosító; hetente 1800-2000 e-mail érkezik az irodába.
Véleménye szerint a bejelentő kaphatna aláírási jogot, belépési lehetőséget a tárhelyre, ha ezt a jogot vindikálná magának, de azt mondta, hogy nem akar, ő ezt egyedül nem tudja megoldani, de ez nem is az ő dolga. Az eljárás alá vont ügyvéd azt elismerte, hogy ő az iroda cégkapu hozzáférésének az adminja és azt is, hogy minél több hozzáférés lehetséges az iroda cégkapujához, annál kaotikusabb állapot állna elő.
A bejelentő személyes meghallgatásán előadta, hogy a probléma az volt, hogy 2018. július 1. napjától kötelező a büntető szakterületen is az elektronikus kapcsolattartás, és ő csak büntető ügyekkel foglalkozik. Az irodának a tárhely használatához volt felhasználóneve és jelszava.
A hatóságok vele nem kommunikálnak, hanem azzal a tárhellyel, ami előttük, mint a [...] Ügyvédi Iroda tárhelyeként ismert. Ő ehhez az „e-kapuhoz” szeretett volna hozzáférni. A hatóságtól értesítést, idézést az ügyvédi iroda tagjaként kapja főszabály szerint. Amikor kirendelés érkezik, nem őt értesítik, hanem az ügyvédi irodát, amit ő az eljárás alá vont ügyvéden keresztül kap meg. Ha ő már a saját ügyfélkapuján keresztül ír a büntetőügyben hivatalos levelet, akkor már azon kapja vissza a választ, így bejelenti a saját ügyfélkapuját. A MÜK-ös kirendelések esetén az ügyvédi irodára kell hagyatkoznia, és a késések ebből adódnak, egyébként még mindig ez a gyakorlat. A fő probléma az, hogy nem tudja, hogy az e-mail értesítés mikor érkezett, mikor kapta meg az iroda, mert az eljárás alá vont ügyvéd ugyan tovább küldte neki a tárhelyről általa letöltött iratot, de csak napokkal, hetekkel később. Az ügyvédi iroda tárhelyéhez hozzáférése nincs, de szeretett volna. Ez 2018 júliusától fogva egy akut probléma. Különösen amiatt fontos ez, mert a büntető eljárásban szoros, 1-2 napos határidős értesítések is vannak, illetve ha kirendelik, akkor neki soron kívül fel kell venni a kapcsolatot az ügyféllel. Az iroda tárhelyéhez nincs hozzáférése, mert az eljárás alá vont ügyvéd azt nem biztosítja számára.
A bejelentő előadta, hogy ahol nem jelent meg, ott bírság nem lett kiszabva, mert mind az öt ügyben más csatornákon keresztül is értesítették, faxon és telefonon is, így részt tudott venni az eljárási cselekményeken.
A Fegyelmi Tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja be a rendelkezésére álló iratokat, köztük azt az egyetlen e-mail értesítést az öt érintett ügyből, amely az állítása szerint a rendelkezésére áll.
A Fegyelmi Tanács megkereste az érintett öt ügyben eljáró nyomozó hatóságot azzal, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy a megkeresésekben pontosan leírt ügyekben melyik napon küldték meg a bejelentő részére az érintett kihallgatásokról, meghallgatásokról, és bíróság elé állításról szóló értesítést és közöljék azt is, hogy a fenti értesítések kézbesítése melyik napon történt meg.
A megkeresésekre két ügyet érintően érkezett válasz.
A fegyelmi biztos az eljárást elrendelő határozatban irányadó tényállást fenntartotta.
Állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában hivatkozott rendelkezéseket, így az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 48. pontja hídján annak 6. § (1) bekezdését, a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4. és 13.4. pontját azzal, hogy a tárhelyre érkezett küldeményeket időben kell, hogy átvegye, és haladéktalanul meg kell, hogy küldje az irodán belül a címzetteknek. Az eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel 5 különböző értesítés továbbítása maradt el. Álláspontja szerint lehetne ugyan a büntetőjogi folytatólagosságra is hivatkozni, mert a sértett mindig a bejelentő, de ennek megítélését a Fegyelmi Tanács döntésére bízta. Indítványozta a középmértékhez közeli összegben történő pénzbírság kiszabását. Enyhítő körülményeket álláspontja szerint nem lehet figyelembe venni, mert ilyenek nincsenek, illetve az eljárás alá vont ügyvéd eddigi makulátlan fegyelmi előélete nem vehető figyelembe, mert rövid ideje ügyvédkedik. Kérte súlyosító körülményként figyelembe venni az 5 rendbeliséget és a szándékosságot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos nyilatkozata és indítványa ismeretében kijelentette, hogy a szándékosságnak a nyomait sem látja. Kijelentette, hogy a tagok között fennálló adójogi elszámolási vitára alapított vélt, vagy valós sérelmeit nem érti a bejelentőnek. Megismételte, hogy a bejelentő is hasonlóan járt el a postai kézbesítésekkel, ők mégsem kezdeményeztek fegyelmi eljárást ellene. Álláspontja szerint a bejelentő maga eszkalálta ezt az ügyet. Végezetül analógiát vont a papír és elektronikus kézbesítés között, kijelentve, hogy a polgári jogi viszonyokban tevékenykedve fontosak a határidők, amik heti rendszerességű letöltést indokoltak és mindaddig, míg jogszabály az ellenkezőjére nem kötelezi őt, ezt a gyakorlatot kívánja folytatni a 8 és 3 naptári napos határidők miatt. Megjegyezte, hogy a bejelentéssel érintett öt ügyet érintően hátrány nem keletkezett, melyet a bejelentő sem cáfolt.
Sajnálja a kollegiális viszony ilyen megromlását, ezt az ügyet nem tartja méltónak a kamara irányából.
A bejelentő kamarai nyilvántartás szerint 2019. július 31. napjáig a megalakulása óta tagja volt a [...] Ügyvédi Irodának, 2019. augusztus 1. napjától másik ügyvédi iroda tagja.
A bejelentő kizárólag büntető ügyekben, míg a [...] Ügyvédi Iroda másik két tagja, dr.N.T. és az eljárás alá vont ügyvéd javarészt polgári ügyekben vállal képviseletet. Ezt sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta.
A [...] Ügyvédi Iroda rendelkezik cégkapuval, amely cégkapura való belépési joggal kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezett. A cégkapura érkező iratokat kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd töltötte le. A kialakult gyakorlat szerint függetlenül attól, hogy e-mailen az értesítés arról, hogy a cégkapura küldemény érkezett melyik napon küldte meg az adott hatóság, és az melyik napon jelent meg a [...] Ügyvédi Iroda e-mail fiókjában, a cégkapura érkező iratokat hetente egy alkalommal töltötte le az eljárás alá vont ügyvéd. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd olyan küldeményt töltött le, amelynek a bejelentő volt személyében a címzettje, azt megküldte a bejelentőnek.
A bejelentő több alkalommal kérte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy tegye lehetővé, hogy az iroda tagjaként ő maga is hozzáférhessen a [...] Ügyvédi Iroda cégkapujához, adja meg az iroda cégkapu tárhelyének felhasználó nevét és jelszavát, hogy az őt érintő küldeményeket letöltéssel átvehesse. E kéréseknek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Ennélfogva a bejelentő a személyében nem rendelkezett joggal és lehetőséggel arra, hogy a [...] Ügyvédi Iroda cégkapujára érkező, őt érintő küldeményeket átvegye, így e küldemények tárhelyről való letöltése, étvétele és azok részére történő megküldése kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd eljárása függvénye volt.
Így arra, hogy az iroda tárhelyére érkező küldeményről szóló, az iroda e-mail címére küldött értesítés szöveges tartalmát az eljárás alá vont ügyvéd megtekinti-e, mikor tekinti meg, és a cégkapura feltöltött küldeményt mely napon tölti le, veszi át, valamint a bejelentőt érintő, letöltött, átvett iratot az eljárás alá vont ügyvéd mely napon továbbítja e-mail útján, a bejelentőnek semmilyen ráhatása nem lehetett.
Ez a gyakorlat különösen olyan esetekben, amikor valamely büntető eljárásban a bejelentőt a hatóság olyan eljárási cselekményről értesítette, amelynek időpontja megelőzte az értesítésnek az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő részéré történő megküldését, kétségtelenül magával hordozta annak veszélyét, hogy a bejelentő nem értesül kellő időben határidőről, illetve valamely eljárási cselekményről.
Ezt alátámasztja az eljárás alá vont ügyvéd állítása, miszerint hetente jellemzően egy alkalommal töltötte le, vette át a [...] Ügyvédi Iroda cégkapujára feltöltött küldeményeket - függetlenül ennek okától és attól, hogy a küldemények cégkapura történő feltöltéséről értesítő, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által megküldött e-mail mikor jelent meg az ügyvédi iroda e-mail címéhez tartozó fiókban, erre ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd a heti letöltési, átvételi gyakorlat miatt egyáltalán nem volt figyelemmel.
A Fegyelmi Tanács mindazonáltal nem látta bizonyítottnak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat azon állítását, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a fenti gyakorlata miatt - a küldő hatóságokkal és a bejelentővel szembeni együttműködési kötelezettségét megszegve - a bejelentő nem tudott részt venni a bejelentésben példálózóan hivatkozott öt esettel érintett eljárási cselekményeken, ekképpen a bejelentő védenceinek a védekezéshez való alkotmányos joga csorbult. Azért nem látta bizonyítottnak, mert a Fegyelmi Tanács a bejelentő állítását elfogadva, tényként állapíthatta meg, hogy a bejelentő valamennyi hivatkozott ügyben egyéb úton (faxon és telefonon) a hatóságoktól értesült az adott eljárási cselekményekről, azok időpontjáról, helyéről, így azokon részt vett.
Ez utóbbi körülmény azonban annak vizsgálata körében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a küldő hatóságokkal és különösen a bejelentővel szembeni együttműködési kötelezettségét megszegte-e, közömbös, mert az eljárás alá vont ügyvéd valamennyi, a bejelentésben példálózóan leírt esetben az értesítésekben írt időpontokat követően küldte meg azokat a bejelentőnek, ennélfogva, ha az eljárás alá vont ügyvéden múlott volna, a bejelentő egyik eljárási cselekményről sem szerzett, illetve szerezhetett volna tudomást, és mulasztott volna.
A Fegyelmi Tanács a beszerzett tájékoztatások, valamint a bejelentésben írt állítások cáfolata hiányában tényként állapította meg, hogy:
1. A [...] Rendőrkapitányság a [...] Ügyvédi Iroda címzett részére egy, a bejelentőt érintő küldeményt küldött a cégkapu rendszeren keresztül. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt az értesítést a tárhelyre való feltöltése napjától számítottan 10 nappal, a gyanúsítotti kihallgatás időpontjától számítva 9 nappal később küldte meg a bejelentőnek.
2. A [...] Rendőrkapitányság a [...] Ügyvédi Iroda címzett részére egy, a bejelentőt érintő küldeményt a cégkapu rendszeren keresztül adott ki. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt az értesítést a tárhelyre való feltöltése napjától számítottan 11 nappal, a gyanúsítotti kihallgatás időpontjától számítva 12 nappal később küldte meg a bejelentőnek.
3. A [...] Ügyészség a [...] Ügyvédi Iroda címzett részére a bejelentőt érintő küldeményt a cégkapu rendszeren keresztül adta ki, melyet a NISZ befogadott. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt az értesítést a tárhelyre való feltöltése napjától számítottan 41 nappal, a letöltéstől (kézbesítéstől) számítottan 35 nappal később küldte meg a bejelentőnek.
4. A [...] Ügyészség a [...] Ügyvédi Iroda címzett részére egy, a bejelentőt érintő küldeményt a cégkapu rendszeren keresztül adott ki. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt az értesítést a tárhelyre való feltöltése napjától számítottan 31 nappal, a bíróság elé állítás időpontjától számítva 28 nappal később küldte meg a bejelentőnek.
5. A [...] Ügyészség a [...] Ügyvédi Iroda címzett részére a bejelentőt érintő küldeményt a cégkapu rendszeren keresztül adta ki. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt az értesítést a tárhelyre való feltöltése napjától számítottan 14 nappal, a letöltéstől (kézbesítéstől) számítottan 14 nappal később küldte meg a bejelentőnek.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartása tekintetében nem pusztán azt vizsgálta, hogy az értesítések letöltésétől számítottan hány napon belül küldte meg azokat a bejelentőnek, hanem nyomatékkal azt, hogy
- a küldemény kiadására mely napon került sor az adott hatóság részéről - melyre nézve az 1., 2. és 4. esetben a bejelentőnek a panaszlott ügyvéd által bizonyítékkal meg nem cáfolt közlését, a 3. és 5. esetben pedig a nyomozó hatóságok közléseit fogadta el, és
- a tárhelyen lévő értesítéseket a panaszlott ügyvéd melyik napon töltötte le, vette át - melyre nézve az 1., 2. és 4. esetekben elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd közléseit, a 3. és 5. esetben pedig a nyomozó hatóságok közléseit fogadta el.
Az így megállapítható adatok összevetéséből - figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint hetente jellemzően egy alkalommal töltötte le, vette át az iroda tárhelyéről a küldeményeket - kétséget kizáróan megállapítható, hogy a panaszlott ügyvéd
- nem azokon a napon töltötte le, vette át a küldeményeket, amely napokon e-mailen értesítést kapott arról, hogy a tárhelyre küldemény érkezett és
- az 5. esetet kivéve nem azokon a napokon töltötte le, vette át a küldeményeket, amely napokon azokat az iroda tárhelyére feltöltötték, valamint
- valamennyi esetben az értesítésekben írt (kihallgatási, ülési, távmeghallgatási) időpontokon túl, egyes esetekben ezeket jelentősen túllépve küldte meg a küldeményeket a bejelentőnek.
Mindezek összessége miatt közömbös, hogy az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében írt állításai szerint a letöltött küldeményeket az 1. pontban írt esetben a letöltés napján, a többi esetben pedig másnap megküldte a bejelentőnek, mert a bejelentő így sem értesülhetett volna időben a neki megküldött küldeményekben írt időpontokról és helyszínekről.
Az pedig, hogy a bejelentő az érintett eljárási cselekményeken az adott időpontban védencei képviseletében mégis eljárt, az pusztán annak volt köszönhető, hogy a panaszlott ügyvéd egyéb úton (fax, telefon) értesült azokról.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Vitatta, hogy neki, mint az iroda cégkapu tárhelyébe való belépésre kizárólagosan jogosult személynek jogszabályi kötelezettsége lenne minden nap (akár többször is) belépni a tárhelyre, és onnan iratokat letölteni, átvenni, tekintve, hogy olyan jogszabály nincs, amely ezt számára kötelezővé tenné, egyebekben pedig az iratok letöltését, átvételét követően azokat nyomban megküldte a bejelentőnek e-mail útján.
A Fegyelmi Tanács a ténybeliség tekintetében csak részben osztotta a fegyelmi biztos azon álláspontját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlata miatt a bejelentő a bejelentésben hivatkozott eljárási cselekményeken nem tudott részt venni, ezért a védenceinek a védekezéshez való alkotmányos joga csorbult. Ez a fegyelmi eljárásban ugyanis, mint tény, nem nyert bizonyítást, mert a bejelentő valamennyi eljárási cselekményen részt vett, még ha nem is a neki a [...] Ügyvédi Iroda cégkapu tárhelyére küldött értesítéseknek köszönhetően.
A panaszlott ügyvéd a neki felrótt magatartást az elkövetés ideje (2018 októbere-december) alapján az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálya alatt fejtette ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával az alábbi normákat szegte meg: ÜESZ 2/4. pont, 13.4. pont, 107. § a) pont, mellyel egy rendbeli folytatólagos szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ÜESZ 2/4. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”.
Az ÜESZ 13.4. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlói egymással szemben fokozott igényességgel teljesítik kötelezettségeiket, jó kollegiális kapcsolatot tartanak fenn, ennek körében munkájukat a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság normái szerint végzik.”.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával olyan magatartást tanúsított, amely ellentétben állt a [...] Ügyvédi Iroda ügyfelei jogos érdekével, azzal, hogy az iroda tagjaként eljáró bejelentő büntető ügyekben a védelmet hatékonyan elláthassa.
Az eljárás alá vont ügyvéd, mint a [...] Ügyvédi Iroda cégkapujához kizárólagos hozzáféréssel rendelkező tagja magatartásával a bejelentővel, mint ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben nem fokozott igényességgel teljesítette azon kötelezettségét, hogy a bejelentő részére hatóságok részéről az iroda cégkapujára megküldött küldeményeket az oda való feltöltést követő lehető legrövidebb időn belül letöltse, átvegye, akár napi többszöri cégkapura való belépés útján és azokat a kellő időben továbbítsa a bejelentőnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd tudatában volt annak - ezt nem vitatta -, hogy a bejelentő kizárólag büntető ügyekkel foglalkozik és, mint ügyvéd tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy büntetőügyekben más, rövidebb határidő figyelembe vételével történik eljárási cselekményekről való értesítés megküldése, mint a polgári ügyekben, mint amilyenekben az eljárás alá vont ügyvéd elsősorban eljárt. Így például a [...] Rendőrkapitányságról érkezett kihallgatásokról értesítő küldeményeknek az iroda tárhelyére való feltöltését követő napon került sor a kihallgatásokra, melyről való tudomásszerzés eleve kizárható, ha ezeket nem azon a napon töltik le a tárhelyről, amikor azokat oda feltöltötték.
A Fegyelmi Tanács feltárva az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlatában rejlő, a bejelentő ügyvédi tevékenységét és ügyfeleit érintő veszélyt (miszerint értesítésről a bejelentő/címzett nem szerez időben tudomást és ezáltal ügyfél jogai valóban sérülhetnek), nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, miszerint a jellemzően heti egyszeri letöltésekkel el kívánta kerülni a rendszer átláthatatlanságából és utólagos követhetetlenségéből eredő bonyodalmakat, kaotikus helyzeteket.
Abban az esetben ugyanis, ha az eljárás alá vont ügyvéd az egyedüli személy a [...] Ügyvédi Irodában, aki a cégkapu felhasználó neve és jelszava ismeretében az iroda cégkapujáról küldeményt tölthet le, vehet át, és a bejelentő kérése ellenére nem biztosít neki hozzáférést az iroda cégkapujához, akkor az eljárás alá vont ügyvédnek kötelessége lett volna az ettől elzárt bejelentő felé fokozott igényességgel eljárva naponta akár többször is belépni az iroda cégkapujába és letölteni a bejelentőnek küldött valamennyi küldeményt, és - nem napokkal, illetve hetekkel a cégkapura való feltöltést követően - hanem haladéktalanul, akár aznap megküldeni azokat a bejelentőnek. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint ez a magatartás van, illetve lett volna összhangban az ÜESZ 2.4. és 13.4. pontban írt elvárással, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem felelt meg. A Fegyelmi Tanács ennek megállapításakor figyelemmel volt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Biztv.) 1. § 48. pontjára, mely alapján az eljárás alá vont ügyvéd az elektronikus ügyintézés során ügyfélnek minősül, és 6. § (1) bekezdésére, amely azt írja elő az ügyfél számára, hogy a jóhiszeműség, a tisztesség és kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően köteles eljárni.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fenti normák betartásához nem szükséges külön jogszabály, különösen olyan, amely napi, akár többszöri tárhelyről való letöltést, átvételt kötelezővé tenné. Ehhez elegendő a bejelentő kollégával szembeni fokozott igényesség és a Biztv. hivatkozott rendelkezéseinek ismerete a bejelentőnek érkezett küldemények időben történő letöltése, majd megküldése körében. Ha ez azzal jár, hogy többletmunkával be kell azonosítani naponta (akár többször), hogy az iroda tárhelyére érkező küldemények közül melyek azok, amelyek a bejelentőt érintik, és melyek azok, amelyek nem, akkor ezt a többletmunkát el kell végeznie annak, aki a tárhelyre való kizárólagos belépési joggal rendelkezik, illetve kíván rendelkezni.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem tanúsította ezt a magatartást, ezért vétett az Üttv. 107. § a) pontjában írtak ellen.
A Fegyelmi Tanács megítélése szerint a panaszlott ügyvéd magatartása szándékos magatartás volt, mert magatartása következményeibe belenyugodott.
A Fegyelmi Tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd ugyanazt a magatartást rövid időközönként többször fejtette ki, ezért azt egy rendbeli folytatólagosan kifejtett magatartásként értékelte.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként értékelte a szándékosságot, enyhítő körülményt nem talált.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztosnak a középmértékhez közeli összegben történő pénzbírság kiszabása ismeretében is azért szabott ki a rendelkező részben írt mértékű pénzbírságot, mert ezt tartotta az elkövetett fegyelmi vétséggel arányban állónak és olyannak, amely a jövőre nézve kellő visszatartó erővel hathat. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 111. § (1) bek. alkalmazására (a pénzbírság végrehajtása felfüggesztése) nem látott okot.
A jelen eljárással felmerült átalányköltséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.2. a) pont alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 27. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 154.)