A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos és folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] bejelentők terjesztettek elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési és képviseleti tevékenységét, valamint számlaadási kötelezettség elmulasztását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az ugyanezen napon kelt levelében tájékoztatta a bejelentőket az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügy egyes iratait.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyről a Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, valamint a bejelentőket, egyidejűleg jelezve, hogy az ügy tárgyaláson kívüli eljárását kezdeményezi.
Az eljárás alá vont ügyvéd korábbi előadásának fenntartása mellett igazoló jelentését kiegészítette.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A [...] belterület [...] helyrajzi szám alatt felvett 450 m2 alapterületű „kivett beépítetlen terület” (az adásvételi szerződés megkötésekor: „kivett lakóház, udvar és gazdasági épület”) egymás között egyenlő arányban a bejelentők tulajdonát képezte.
A [...] Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: vevő) és a bejelentők közös megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett, amelyben a bejelentők 48.000.000 Ft vételár ellenében értékesíteni kívánták a fenti ingatlant a vevő részére. Az első, 4.800.000 Ft összegű vételár-részlet 2018. augusztus 1. napjáig volt esedékes, a fennmaradó 43.200.000 Ft-ot a vevő a [...] Banktól felveendő hitelből kívánta kiegyenlíteni legkésőbb 2018. augusztus 8. napjáig. A szerződésben a felek a tulajdonjog bejegyzési eljárás függőben tartását kérték. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a bejelentők a tulajdonjog bejegyzési engedélyt letétbe helyezték az eljárás alá vont ügyvédnél.
Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződést postai úton küldte meg a [...] Járási Hivatalának. A kormányhivatal határozatával a tulajdonjog bejegyzési kérelmet elutasította, miután az okirat nem tartalmazta [...] születési nevét és a vevő statisztikai azonosítóját.
A bejelentők és a vevő újabb adásvételi szerződést kötöttek érdemben azonos tartalommal. Bár a megismételt szerződés tanúsága szerint a bejelentők ismételten tulajdonjog-bejegyzési engedélyt helyeznek letétbe, erre valójában nem került sor, és a korábbi letéti szerződésben foglaltak ellenére a bejelentők az aláírt tulajdonjog bejegyzési engedélyt sem kapták vissza. Az adásvételi szerződés ismételt beadásakor igazgatási-szolgáltatási díj nem került megfizetésre, ezt a vevő - hiánypótlási felhívást követően - pótolta.
Miután a vevő a teljes vételárat a megismételt szerződés szerint előírt időpontig nem fizette meg, a bejelentők nyilatkozattal elálltak az adásvételi szerződéstől annak II.1.3. pontja alapján. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződés közös nyilatkozattal történő felbontása megnevezésű okiratot szerkesztett, amelyet a felek aláírtak és az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon ellenjegyezte. Az okirat szerint a felmerülő ügyvédi munkadíjat és eljárási költséget a felek egymás között egyenlő arányban viselik. Ennek alapján a bejelentők 50.000 Ft-ot fizettek meg az eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyről számlát nem kaptak. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen a napon visszavonta a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet, amely alapján a kormányhivatal az eljárást a széljegy egyidejű törlése mellett megszüntette.
A bejelentők szintén 2019. február 7-én épület bontás feltüntetése iránti kérelmet terjesztettek elő a tárgyi ingatlan vonatkozásában kérve a soron kívüli ügyintézést. A kormányhivatal a soron kívüliség iránti kérelmet elutasította, figyelemmel az akkor még tulajdoni lapon lévő széljegyre. A kormányhivatal intézkedett arról, hogy a soron kívüli eljárás 10.000 Ft-os díja visszafizetésre kerüljön [...] részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd 43.400 Ft-ot utalt át a [...] számú bankszámlára, amely az adásvételi szerződések tanúsága szerint [az egyik bejelentő] bankszámlaszáma.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány, valamint az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése alapján állapította meg. A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai kizárólag a kifizetett munkadíj tekintetében voltak eltérőek. A bejelentők 50.000 Ft kifizetését állították, az eljárás alá vont ügyvéd 43.600 Ft részmunkadíj kifizetését ismerte el, majd később 43.400 Ft-ot utalt vissza a bejelentők részére. A két összeg közötti különbözet 6.600 Ft, amely megegyezik a földhivatali eljárás általános igazgatási-szolgáltatási díjával.
A Fegyelmi Tanács mérlegelése szerint a bejelentők ténylegesen 50.000 Ft-ot adtak át az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki ebből 43.400 Ft-ot számolt el munkadíjként 6.600 Ft-ot pedig költségként, noha a kérelem visszavonásával kapcsolatban költség nem merül fel. Egyebekben a felek közötti esetleges elszámolási vita nem képezi a fegyelmi eljárás tárgyát. Így e körben a Fegyelmi Tanács bizonyítási eljárás lefolytatását nem tartja indokoltnak.
Egyebekben a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata a tények tekintetében mind egymással, mind a csatolt okiratokkal egybehangzó volt, illetve a bejelentők által tett nyilatkozatok valóságát az eljárás alá vont ügyvéd nem vonta kétségbe, így a tényállás megállapítása tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak egyéb tényállási elemet mérlegelnie nem kellett.
Fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy
− a törvény által előírt formai követelményeknek meg nem felelő adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett, ezzel megsértette az Inytv. 32. § (1) bekezdését, az 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdését, valamint az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontját,
− nem készített írásbeli megbízási szerződést, ezzel megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését,
− az adásvételi szerződést késedelmesen nyújtotta be az ingatlanügyi hatósághoz, ezzel megsértette az Inytv. 26. § (4) bekezdését, ezen túlmenően a kérelem benyújtása későbbi, mint a teljes vételár megfizetésére előírt határidő,
− a 2018. július 16-án kelt adásvételi szerződés megkötése során nem hívta fel a felek figyelmét, hogy a bankhitel igénybevétele miatt a határidők megtartása problémás lehet, továbbá a 2018. november 28-án kelt adásvételi szerződést aláírása során nem tájékoztatta a feleket az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettségéről,
− az ügyvédi munkadíjat, valamint az eljárási költséget összegszerűen nem rögzítette sem megbízási szerződésben, sem az adásvételi szerződésben, ezzel megsértette az Üttv. 28. § (4) bekezdését,
− az átvett ügyvédi munkadíjról számlát nem adott, ezzel megsértette az ÁFA törvény 159. §-át,
− a 2018. november 28-án kelt adásvételi szerződésben valótlanul rögzítette a tulajdonjog bejegyzési engedély letétbe helyezésének tényét, így valótlan tartalmú okiratot szerkesztett,
mindezzel 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta, ennek ellenére vállalta, hogy a bejelentők által fizetett 43.600 Ft részmunkadíjat visszafizeti. Előadása szerint az okirat elkészítésére a megbízást a vevő adta, ennek tükrében a megbízás során a vevő utasításait követte, ügyelve az eladók érdekeire is. Álláspontja szerint a földhivatali benyújtás tekintetében késedelem nem terheli, miután az adásvételi szerződést 2018. augusztus 14-én postára adta. A halasztott benyújtás a vevő kívánsága volt. A második adásvételi szerződés megkötését követően az igazgatási-szolgáltatási díjat a vevő a hiánypótlás alapján megfizette. A bejelentők részére azért nem állított ki számlát, mert részükről akkor még teljesítés nem történt.
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata túlnyomó részt alapos.
Bár az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésére vállalkozó ügyvédtől elvárható, hogy az Inytv.-ben előírt formai kellékeivel - így a felek azonosításához megkívánt adatokkal - tisztában legyen, önmagában a szerződés szerkesztésekor vétett adminisztrációs hiányosság nem képez fegyelmi vétséget. E körben tehát - bár az eljárás alá vont ügyvéd valóban megsértette az Inytv. 32. § (1) bekezdését, és az Üttv. 1. § (3) bekezdését - a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget nem állapított meg, különös tekintettel arra is, hogy az ügylet meghiúsulását a vételár megfizetésének elmaradása, nem pedig a hiányos adatok okozták, továbbá mert az eljárás alá vont ügyvéd a hiányosságot utóbb pótolta. Ugyancsak nem valósult meg fegyelmi vétség az írásbéli megbízási szerződés elmaradása miatt, miután az Üttv. 29. § (3) bekezdése alapján a megbízási szerződés tartalmi elemeit az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
A Fegyelmi Tanács az adásvételi szerződés benyújtásának körülményeivel kapcsolatban rögzíti, hogy mindkét adásvételi szerződés „ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS-MEGHATALMAZÁS” fejezetének 1. pontja szerint „Szerződő Felek jelen szerződés aláírását megelőzően megbízták a jelen szerződés megszerkesztésével, ellenjegyzésével és a földhivatal előtti képviselettel (az eljárás alá vont ügyvédet)”. Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, tehát amely szerint megbízója a vevő volt, értelmezhetetlen. Okirattal igazolt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felek közös megbízása alapján járt el, így az egyik megbízónak a másik megbízó által nem ismert, illetve jóvá nem hagyott utasítását a másik megbízóval való egyeztetés nélkül nem is teljesíthette volna.
A fentiek alapján megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, amely szerint az adásvételi szerződés halasztott benyújtására a vevő kérésére került sor. Az Inytv. eltérő rendelkezése hiányában az adásvételi szerződésnek annak keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz meg kell érkeznie, miután az Inytv. a postai feladáshoz jogkövetkezményt nem fűz. Megalapozott tehát a fegyelmi biztos indítványa a késedelmes benyújtás tekintetében, emiatt hátrány a bejelentőket kizárólag a kérelem elutasítása miatt nem érte. Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők értesítése és jóváhagyása nélkül késedelmesen nyújtotta be az adásvételi szerződést, megsértette az Üttv. 1. § (1) bekezdését, valamint az ÜESZ 5.10. pontját, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a tájékoztatási kötelezettség teljesítése körében (banki hitelezési gyakorlat, igazgatási-szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége) fegyelmi vétséget nem állapít meg. Helyesen írja a fegyelmi biztos, hogy vannak tipikusnak tekinthető hitelintézeti ügyintézési modellek, amelyek ismeretében eleve kétséges volt az első adásvételi szerződésben rögzített határidők betarthatósága. A hitelintézet ugyanakkor a vevő által igénybe vett közreműködő, így a hitel folyósítási feltételeknek való megfelelés elsősorban a vevő feladata és felelőssége, kívül esik az ügyvéd ellenőrzési körén.
Bankhitel igénybevétele esetén elegendő, ha az ügyvéd rögzíti a bank megnevezését, a bankhitelből megfizetni kívánt összeget, a fizetési határidőt, valamint azokat a feltételeket, amelyet maga a hitelintézet az adásvételi szerződéssel szemben megkíván. Az elsőként felsorolt feltételeknek az adásvételi szerződés megfelelt, arra pedig nem merült fel adat, hogy a hitelintézet kívánsága nyomán a szerződésnek további adatokat kellett volna tartalmazni. Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésével kapcsolatban valóban nem lelhető fel tájékoztatás, de a vevő ezen kötelezettségével a korábbi adásvételre tekintettel már tisztában kellett legyen, a díj megfizetése hiánypótlás után megtörtént, a felek érdekeire sérelmes nem volt, érdeksérelem okozására nem is volt alkalmas.
A bejelentők 2019. január 29-én elálltak a szerződéstől. A Ptk. 6:213. § (1) bekezdése alapján az elállás a szerződést megszünteti. Erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd 2019. február 7-én teljesen feleslegesen szerkesztett adásvételi szerződés felbontásáról szóló okiratot, miután a már megszűnt szerződés megszüntetése fogalmilag kizárt. Elegendő lett volna, az Inytv. 26. § (9) bekezdése szerinti közös nyilatkozat a kérelem visszavonásáról. Megalapozottan rója a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy a bejelentők az ügyvédi munkadíj mértékéről írásos tájékoztatást, megfizetéséről pedig számlát nem kaptak. E körben a Fegyelmi Tanács rámutat ara, hogy az ÁFA törvény 159. §-a szerint nem a teljesítésről, hanem a szolgáltatásnyújtásról kell számlát kiállítani, e körben tehát az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy a szerződés megkötésekor még nem történt teljesítés, megalapozatlan.
Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények közül kétséget kizáróan a legkirívóbb a második adásvételi szerződés szerkesztése során a tulajdonjog bejegyzési kérelem ismételt elkészítésének elmulasztása, illetőleg ezzel ellentétes tény rögzítése a szerződésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy 2018. november 28-án kelt szerződés mellett egy 2018. július 16-án kelt bejegyzési engedély nem szolgálhatott volna bejegyzés alapjául. Szintén fegyelmi vétséget követett el az ügyvéd azzal, hogy a korábban letétbe vett tulajdonjog bejegyzési engedélyt a bejelentők részére nem adta vissza.
A bejelentők kifogásolták továbbá soron kívüli kérelmük elutasítását, de ezt a fegyelmi biztos nem tette az eljárás tárgyává, így e körben a Fegyelmi Tanács az állásfoglalást mellőzte, pusztán utal arra, hogy a soron kívüli eljárás díja a határozat szerint visszautalásra kerül.
A fegyelmi bizottság gyakorlata szerint amennyiben az ügyvéd egy megbízás keretében követ el több fegyelmi vétséget, folytatólagosan elkövetett, de 1 rendbeli fegyelmi vétség megállapításának van helye.
Bár a folytatólagos elkövetés, továbbá az a körülmény, hogy az elkövetett fegyelmi vétség az okirati fegyelem megsértésével kapcsolatos pénzbírság kiszabását tenné indokolttá, ennek ellenére a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazásáról határozott. E körben arra volt tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá, hogy a feltárt hiányosságok ellenére az eljárás alá vont ügyvéd magatartása és az adásvétel meghiúsulása között okozati összefüggés nem mutatható ki.
Végül, függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, az ügyvédi munkadíj jelentős részének visszautalását a Fegyelmi Tanács tevékeny megbánásként értékelte.
Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki, de egyben felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben különös gondot fordítson arra, hogy amennyiben a felek közös megbízása alapján fejt ki okiratszerkesztési tevékenységet, egyidejűleg legyen tekintettel mindkét fél érdekeire, és bármely megbízótól származó utasítást csak a másik féllel történt egyeztetést és jóváhagyást követően teljesítse. Amennyiben okiratszerkesztés során csak az egyik felet áll módjában képviselni, legyen figyelemmel az Üttv. 43. § (5) bekezdésében foglaltakra.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte 30.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére, amelynek mértékét a FESZ 40.2. c) pontja állapítja meg.
A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos számára, továbbá a tárgyalás tartása iránti kérelmet az eljárás alá vont ügyvéd számára az Üttv. 127. § (3) bekezdése biztosítja.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. szeptember 11. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 166.)