Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.167/9. határozata

okiratszerkesztésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A [...] Kft. bejelentő képviseletében [...] fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztésével összefüggésben tett kifogást.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére került sor.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, és felhívta, hogy részletes észrevételét tartalmazó igazoló nyilatkozatát és bizonyítékait, továbbá az ügyben keletkezett releváns iratait küldje meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy ingatlant érintő szerződés szerkesztése során kötelező a tulajdoni lap beszerzése, és a tulajdoni lap tartalmának vizsgálata abból a megfontolásból, hogy van-e olyan bejegyzés, feljegyzés vagy elintézetlen széljegy, amely akadályát képezi vagy képezheti az ügylet megkötésének, teljesedésének.

A határozat alapján az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy a tulajdoni lap III. részének 14. és 15. sorszám alatti bejegyzése mögötti okiratok tartalmát, a korábbi elidegenítés jog kötőerejét és az újabb jogügyletre gyakorolt hatását nem vizsgálta, nem várta be a jogorvoslati jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltét, és nem tájékoztatta a feleket a bejegyzések mögötti ügyletek lehetséges joghatásairól, így különösen arról, hogy eredményes fellebbezés esetén számolni kell azzal, hogy a korábbi vevő szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, és 42. § (6) bekezdésébe, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.2. és 5.12.b. pontjába ütközik, és ezzel eljárás alá vont 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A tényállás:

A [...] Kft. hitelező és B.A. adós kölcsönszerződést kötött 28.000.000 Ft összegű hitelkeret hitelező általi rendelkezésre tartása vonatkozásában azzal, hogy a kölcsönt hitelező akkor folyósítja, ha az adós tulajdonát képező ingatlanra a jelzálogjogot alapító szerződés alapján a jelzálogjog-bejegyzési kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre kerül, és az adós a kölcsön összegét lehívja.

B.A. eladó, a bejelentő, mint hitelező (engedményes), valamint M.L.J. vevő között ingatlan adásvételi szerződés jött létre a fent megjelölt ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan adásvételi szerződés), mely szerint az ingatlan vételára 32.000.000 Ft azzal, hogy vevő a 4.000.000 Ft összegű foglalón felüli 28.000.000 Ft összegű második vételárrészt a bejelentő részére fizeti meg akként, hogy azt a [...] Ügyvédi Iroda letéti számlájára átutalja. Az ingatlan adásvételi szerződés 4. b) pontjában a felek rendelkeztek arról is, hogy amennyiben a vevő 2018.04.27. napjáig nem fizeti ki a teljes vételárat, úgy az eladó jogosulttá válik a szerződés 4. a) pontja szerinti 4.000.000 Ft foglaló megtartása mellett, az eredeti állapot fennmaradásával a szerződéstől indokolás és póthatáridő tűzése nélkül a bejelentő, mint a szerződésben engedményesként részes fél előzetes írásbeli hozzájárulásával elállni. Az ingatlan adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és jegyezte ellen.

A bejelentő, mint zálogjogosult és B.A. zálogkötelezett között 28.000.000 Ft és járulékaira vonatkozó, ingatlan jelzálogjogot alapító szerződés is létrejött a tárgyi ingatlanra. Ezen szerződés 2.1. pontjában felek rögzítették azt is, hogy az ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevőnek a 28.000.000 Ft vételárat közvetlenül az engedményes számára kell megfizetnie. Rögzítették, hogy az ingatlan adásvételi szerződés teljesítésével a zálogjogosult követelése megszűnik, és a jelzálogszerződés is hatálybalépés nélkül megszűnik, azonban megállapodtak a felek abban is, hogy ha az ingatlan adásvételi szerződésben foglalt vételár fizetési kötelezettségét vevő nem teljesíti és az ingatlan adásvételi szerződés bontó feltétel bekövetkeztével megszűnik, a jelzálogszerződés alapján a zálogjogosult jelzálogjogát az ingatlan- nyilvántartásba jogosult bejegyeztetni. Az ingatlan jelzálogjogot alapító szerződést is az eljárás alá vont ügyvéd készítette és jegyezte ellen.

Az ingatlan adásvételi-, és a jelzálogjogot alapító szerződés ingatlan-nyilvántartási érkeztetését követően, de még aznap a zálogjogosult hitelező 12.000.000 Ft kölcsön részösszeget készpénzben átadott B.A-nak, míg további 16.000.000 Ft kölcsön részösszeget a felhatalmazása alapján az eljárás alá vont ügyvéd utalt át B.A. részére az ügyvédi letéti számlájáról. A bejelentő részére a kölcsön visszafizetésére egyelőre nem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlan nem hiteles tulajdoni lap másolatát szerezte be.

A tulajdoni lap III. rész 14. sorszám alatt S.Zs.I. javára tulajdonjog bejegyzésére, valamint B.A. javára visszavásárlási jog bejegyzése iránti kérelmének elutasítására, III. rész 15. sorszám alatt pedig B.A. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmének visszautasítására vonatkozó önálló szöveges bejegyzést tartalmazott.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva mindezen bejegyzések mögötti jogügyletek tartalmáról, az előzőekben hivatkozott, elutasításról és visszautasításról rendelkező határozatok jogerőre emelkedéséről, vagy az azokkal szembeni (akár igazolási kérelem előterjesztése melletti) jogorvoslat igénybevételének lehetőségéről nem győződött meg, és nem oktatta ki a feleket a bejegyzések jelentőségéről, a mögöttes ügyletből fakadó esetleges jogkövetkezményekről, a tulajdoni lap III. részének bejegyzéseit és jogi vonatkozásait nem tette az általa szerkesztett ingatlan adásvételi szerződés és ingatlan jelzálogjogot alapító szerződés részévé.

Bár az ingatlan adásvételi szerződés 9. pontja tartalmazza, miszerint az eladó kijelenti, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes, és mindezekért szavatosságot vállal, az eljárás alá vont ügyvéd kifejezetten az ingatlan tulajdoni lap III. részének 14. és 15. sorszám alatti bejegyzéseivel kapcsolatban az adott szerződésekben az azokban félként, eladóként, illetve zálogkötelezettként szereplő B.A-t nem nyilatkoztatta, ő maga is mindezekkel kapcsolatban, így a bejegyzések mögötti jogügyletekről csak utólag tájékozódott.

S.Zs.I. tulajdonjog-bejegyzési kérelmének elutasítása miatt élt jogorvoslati jogával, fellebbezése eredményre vezetett, így az ingatlan tulajdonjogát megszerezte, ennélfogva a bejelentő zálogjogosult zálogjogának bejegyzésére nem kerülhetett sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban előterjesztett nyilatkozatában rögzítette, hogy a szerződéskötés napján lekért tulajdoni lap adatai alapján készítette el a szerződéseket, amely széljegyet nem tartalmazott. Igazoló nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint az elutasítás ténye vonatkozásában nem terhelte további vizsgálat, az elutasított tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem vizsgálata önmagában nem akadályozta volna meg a zálogjog bejegyzésének az elmaradását.

Álláspontja szerint az okiratok tartalma nem kifogásolható, a zálogjog bejegyzésének elmaradására nem az okirat hibájából, vagy az ő szakmai hibájából került sor. Előadása szerint az ingatlan adásvételi szerződés megkötésénél az eladó részéről elhangzott a korábbi szerződéskötés ténye. Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatához okiratokat is csatolt, így az adott kölcsönszerződést, valamint az általa szerkesztett és ellenjegyzett ingatlan adásvételi szerződést és ingatlan jelzálogot alapító szerződést is.

A fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét továbbra is vitatta, a vizsgálati eljárásban tett nyilatkozatában foglaltakat fenntartotta, ugyanakkor B.A. vonatkozásában erkölcsi felelősséget érzett a bejelentő irányában, hogy az adott cselekmény megtörténhetett. Fenntartotta, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett bejegyzésekkel nem volt teendője, abból indult ki, hogy ha az eladó szavatolja az ingatlan per- és tehermentességét, akkor nincs teendője. Nem jutott eszébe, hogy a tulajdoni lap III. rész 14-15. tételénél található bejegyzés esetleg még nem jogerős, vagy akár igazolási kérelmet, akár jogorvoslatot nyújthat be a kérelmező. A probléma kiderülése után kérte be az összes iratot, illetve, miután B.A-t nem érte el, felkereste [...] ügyvédet, aki azt közölte, hogy a fia készítette elő a szerződést.

Elismerte a hibáját abban, hogy nem készített tényvázlatot, ennek oka az ügyvédeket terhelő megnövekedett adminisztrációs teher.

Előadta azt is, hogy az ügyvédi biztosító arra tekintettel nem fizetett, hogy a szerződéskötés és az okozott kár között hiányzik az okozati összefüggés.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson a tanúként meghallgatott bejelentő képviselője a bejelentésben foglaltakat fenntartotta. Előadta, hogy korábban évekig dolgozott együtt az eljárás alá vont ügyvéddel. A szerződéskötést megelőző napon B.A., H.B., P.G., az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő egyeztettek, ahol a bejelentő kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tárja fel az ügylet veszélyeit. Az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdoni lap alapján azt állította, hogy az ügylet 100%-osan biztonságos.

A találkozó időpontjával kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd észrevételezte, hogy emlékezete szerint mindaz a szerződéskötésnél 2 héttel korábban volt, mindezzel kapcsolatban a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között lefolytatott szembesítés eredményre nem vezetett.

A bejelentő előadta azt is, hogy a szerződéskötést követően az eljárás alá vont ügyvéd igyekezett segíteni, így feljelentést tett, továbbá az ügyvédi biztosítónál is eljárt, önként ajánlotta fel a segítségét. A bejelentő a büntető eljárásban polgári jogi igényt előterjesztett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, utalt arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést vagy tényállást nem készített, amely a feltételeket tartalmazná. A szerződés tényvázlatként is szerepelhet, de jelen esetben egyéb körülményeknek is kellett volna szerepelnie benne. A tulajdoni lapon szereplő bejegyzés elutasítása kapcsán tartalmaznia kellett volna a tényvázlatnak, hogy ellene lehet jogorvoslati kérelem, vagy igazolási kérelem. Ennek a veszélyére fel kellett volna hívni az ügyfél figyelmét. Mivel ez akadálya lehet a szerződésnek, be kellett volna szerezni az erre vonatkozó okiratokat.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltak szerint fenntartotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint a 42. § (6) bekezdésében írt rendelkezéseket, továbbá az ÜESZ 2.2. és 5.12.b. pontját.

Bár több szerződés készült, de álláspontja szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség állapítható meg, emellett nem egyenes, hanem eshetőleges a szándék, körbe kellett volna járni a körülményeket, be kellett volna szerezni az okiratokat.

A vezető fegyelmi biztos enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd kedvező fegyelmi előéletét, azt, hogy 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá, hogy erkölcsi felelősségét elismerte, az eljárás alá vont feljelentést tett, valamint a biztosítóhoz is bejelentette a kárt, ugyanakkor a cselekmény súlya miatt még az enyhítő körülményeket is figyelembe véve pénzbírság kiszabását indítványozta a fokozatosság és arányosság elvét is betartva. Indítványozta továbbá, hogy az átalányköltséget viselje az eljárás alá vont ügyvéd.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában erkölcsi felelősségét elismerte a bejelentővel szemben, hangsúlyozta, hogy a biztosítóhoz fordult, a rendőrségen feljelentést tett. Fegyelmi felelősségét azért sem ismerte el, mivel miközben az ügyvédek 0,3-0,5%-ért dolgoznak, elvárás, hogy rohangáljanak a földhivatalhoz, és egyre több az adminisztrációs teher is.

Kérte, hogy a fegyelmi felelősségét a Fegyelmi Tanács ne állapítsa meg, mivel az okozati összefüggés hiányzik.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A vezető fegyelmi biztos indítványa nagyrészt alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentés, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozata, tárgyaláson tett nyilatkozatai, a tanú vallomása, a rendelkezésre álló okiratok, összességében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján állapította meg.

A Fegyelmi Tanács az ingatlan adásvételi szerződés, az ingatlan jelzálogjogot alapító szerződés, továbbá a kölcsönszerződés megkötésének időpontját és azok releváns tartalmi elemeit az adott, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződések alapján állapította meg, egyébként mindazzal ellentétes bizonyíték sem merült fel.

Mindaz, hogy a kölcsönösszeg folyósításra került B.A. részére, mellyel összefüggésben a bejelentőt egyelőre meg nem térült kár érte, vagyis a kölcsön visszafizetésére egyelőre nem került sor, ugyancsak megállapítható volt a bejelentés és a bejelentő következetes tanúvallomása alapján is.

A fegyelmi felelősséget megalapozó cselekménnyel összefüggésben a Fegyelmi Tanács ismételten rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már az igazoló nyilatkozatában is utalt arra, miszerint úgy gondolta, hogy az elutasítás ténye vonatkozásában nem terhelte további vizsgálat, és a fegyelmi tárgyaláson is fenntartotta, hogy a tulajdoni lap III. részén található bejegyzésekkel kapcsolatban álláspontja szerint nem volt teendője, miközben a tárgyaláson elismerte azt is, hogy mindaz nem jutott eszébe, hogy a bejegyzésekhez kapcsolódó határozatok esetleg még nem jogerősek, és az sem, hogy a kérelmező akár igazolási kérelemmel élhet, jogorvoslatot is nyújthat be azok ellen.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nyilatkozott arról is, hogy a tulajdoni lapon szereplő bejegyzésekhez kapcsolódó okiratokat is utólag, a probléma kiderülése után kérte be, mint ahogy az ingatlan adásvételi szerződés és az ingatlan jelzálogjogot alapító szerződés alapján is tényként állapítható meg, hogy azokban sem az ingatlan tulajdoni lap III. részének 14. és 15. sorszám alatti bejegyzéseire, sem az azok mögötti jogügyletekre, azok esetleges joghatásaira, jogi kockázataira semmilyen utalás nincs.

Mindaz, hogy az ezzel kapcsolatos megfelelő jogi vizsgálat, és a megfelelő jogi tájékoztatás az eljárás alá vont részéről elmaradt, megállapítható egyrészről a bejelentésből, bejelentő következetes tanúvallomásából, és mindezt támasztja alá az eljárás alá vontnak az a fenti nyilatkozata is, hogy a kérdéses bejegyzésekhez kapcsolódó okiratokat csak utólag kérte be, ezekről az ügyletekről és a kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási eljárásról tehát csak utólag tájékozódott, ennek megfelelően minderről tájékoztatást sem tudott adni a szerződések megkötését megelőzően.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 42. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.

Az előzőekben rögzítettek alapján az eljárás alá vont ügyvéd - elmulasztva a tőle elvárható figyelmet és körültekintést - az ingatlan nem hiteles tulajdoni lap másolata III. rész 14. és 15. sorszám alatti, elutasítást és visszautasítást tartalmazó bejegyzéseivel kapcsolatban nem észlelte, hogy ezen túlmenően is a bejegyzésekkel kapcsolatban okiratszerkesztő ügyvédként teendője lett volna, és nem észlelte azt sem, hogy mindezek hiányában eljárása nem felel meg a lelkiismeretes, legjobb tudás szerinti eljárás követelményének, és a jogügylettel kapcsolatos lényeges jogi kockázatokról sem ad tájékoztatást.

Az eljárás alá vont ügyvéd tehát magatartásával kimerítette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, terhére az előzőek szerint az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, 42. § (6) bekezdésébe ütköző vétkes szabályszegés volt megállapítható, amely - tekintettel arra is, hogy mindezen jogszabályi rendelkezések szerinti kötelezettségeit az eljárás alá vont ügyvéd azért nem ismerte fel, mivel a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta - 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétségnek minősül.

Az Üttv. fent hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő eljárás az lett volna, ha az eljárás alá vont ügyvéd a szerződéskötés előtt beszerzi, vagy legalább megtekinti a korábbi ügyletekhez kapcsolódó okiratokat, tájékozódik, hogy az elutasításnak, visszautasításnak mi volt az oka, az ezzel kapcsolatos határozatok jogerőre emelkedtek-e már, van-e még azok ellen jogorvoslati lehetőség, és mindezekről és a felmerülő jogi kockázatokról tájékoztatást ad ügyfeleinek, akár a kérdéses szerződésekben, akár külön tényvázlat, vagy feljegyzés keretében.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az előzőekben rögzített eljárás lett volna az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és Üttv. 42. § (6) bekezdésének megfelelő. Márpedig ilyen tartalmú és megfelelő alaposságú, a szerződéskötést megelőző tájékozódásról az eljárás alá vont sem számolt be egyáltalán, ellenben a fegyelmi tárgyaláson - ténybeli elismerő jellegű nyilatkozatával - éppen arra utalt, hogy mindaz a szerződéskötés előtt nem is jutott eszébe, hogy esetleg a kérdéses bejegyzésekhez kapcsolódó határozatok még nem emelkedtek jogerőre, tehát hogy azok ellen még jogorvoslati lehetőség állhat fenn. Ennek megfelelően önmagában az eladó eljárás alá vont által hivatkozott esetleges nyilatkozata a korábbi ügylettel kapcsolatosan - túl azon, hogy mindezt a bejelentés és a bejelentő tanúvallomása is cáfolta - nem is pótolták volna az előzőek szerinti megfelelő jogi vizsgálat és jogi tájékoztatás szerződéskötés előtti elmaradását.

A jogorvoslati határidő alatt bármely szerződő fél előterjeszthet jogorvoslatot, nemcsak B.A. eladó, mindannak - az eljárás alá vont hivatkozásával szemben - a bűncselekmény elkövetésének gyanúján kívül még számos oka lehet - például a felek között később, de még a jogorvoslati határidő alatt kialakuló jogvita miatti jogorvoslat a másik fél részéről, esetleges korábbi mulasztás, elmaradt teljesítés pótlása -, ezért is lett volna szükséges az előzőek szerinti megfelelő jogi vizsgálat és annak keretében annak feltárása és azzal kapcsolatos tájékoztatás is, hogy a bejegyzések mögötti határozatok mikor emelkednek jogerőre, milyen esetleges jogi kockázatok adódnak mindebből.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont ügyvéd megfelelően gondos eljárásának igazolására önmagában az nem alkalmas, hogy esetlegesen utalt-e arra, hogy bűncselekmény elkövetése esetén lehet az ügylettel probléma - az eljárás alá vontnak az ügyvédjelöltje tanúkénti kihallgatására vonatkozó indítványát elutasította.

Mindezen indítvány szerinti bizonyítás tehát szükségtelen volt, mindaz csak az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezhette volna. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő nyilatkozata szerint az ügyvédjelölt sem az étteremben lefolytatott egyeztetésen, sem a szerződéskötéskor nem is volt jelen.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, annak összegét a pénzbírság középmértéke alatt határozta meg.

A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az eljárás alá vont magatartása a szándékos fegyelmi vétségnél kisebb tárgyi súlyú gondatlan fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy a bejelentőt jelentős összegű kár érte, amely eddig nem térült meg, ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont kedvező fegyelmi előéletét - mindezt a kifogásolt magatartás elkövetési idejére vonatkozóan vizsgálva -, azt, hogy az eljárás alá vont 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá erkölcsi felelősségét elismerte. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kifejezetten együttműködött a kialakult sérelem elhárításával, legalábbis annak megkísérlésével összefüggésben, feljelentést készített elő, az ügyvédi biztosítóhoz is bejelentette a kárt.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy jelen esetben a középmérték alatti pénzbírság is kellő visszatartó erővel rendelkezik.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 167.)