A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 186. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó rendelkezések megtartására irányuló ellenőrzést tartott az eljárás alá vont ügyvédnél 2019 februárjában.
Az ellenőrzés eredményéről a kamarai titkár az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatta a kamara vezető fegyelmi biztosát, aki az Üttv. 32-33. §-a szerinti azonosítás elmulasztása, továbbá ügyvédi névtábla kihelyezésének mellőzése miatt az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában észrevételeket tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakra és iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott. A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A kamarai hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvbe foglalt megállapítások szerint az [...] Korlátolt Felelősségű Társaság tagváltozási cégügyében az ügyfél azonosításra és az azonosítás dokumentálására-, illetőleg JÜB ellenőrzésre (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszeren keresztüli adatszolgáltatás igénylésére) nem került sor.
Az ellenőrzés további megállapítása szerint a „[...] ingatlan adásvétel” ügyben az ügyfelek azonosítása és az azonosítás dokumentálása megtörtént, az okmányok másolatai rendelkezésre állnak, azonban az adatok JÜB ellenőrzése elmaradt.
Az ellenőrzés eredményéről a kamarai titkár az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatta a kamara vezető fegyelmi biztosát. Tájékoztatója kitért arra is, hogy az ellenőrök szóbeli közlése szerint az eljárás alá vont ügyvéd irodáját névtábla nem jelölte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában észrevételeket tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakra. Nyilatkozata szerint a cégváltozási ügyben érintett személyeket 1993. óta ismeri, s már a korábbiakban is eljárt az érintett cég változási ügyeiben. Az ellenőrzés alá vont cégváltozásánál a korábban már megismert személyi adatok változásának hiányában a személyazonosító okmányoknak a megtekintést követő másolását, továbbá az ügyfelek azonosíthatósága okán a JÜB ellenőrzést nem tartotta szükségesnek. Az adásvételi ügy kapcsán a JÜB ellenőrzést szintén mellőzte, mivel egy ingatlanügy amúgy is többszörös ellenőrzésen megy át.
Az ügyvédi iroda névtáblával történő megjelölésének hiányát a kamarai ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv nem állapította meg, így e körben a fegyelmi felelősség gyanúját megalapozó tényállást nem látta megállapíthatónak a fegyelmi biztos.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai ellenőrzés alá vont két ügyvédi akta iratait felhívás ellenére nem csatolta, azonban az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását a fegyelmi biztos nem értékelte az eljárás alá vont ügyvéd terhére, figyelemmel arra, hogy a tényállás a kamarai ellenőrök és az eljárás alá vont ügyvéd által egyaránt aláírt jegyzőkönyv tartalma alapján - nem vitatottként - megállapítható volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a cégügyben az azonosításra és a JÜB ellenőrzésre, az adásvételi ügyben pedig a JÜB ellenőrzés vonatkozó törvényes kötelezettségét megszegte, így alapos a gyanú, hogy ezzel 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el. Mindezek alapján a fegyelmi biztos az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, majd a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül, 3. sorszám alatt határozatot hozott az ügyben.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában előadta, hogy a JÜB ellenőrzésre egyik ügyben sem volt köteles, mert az Üttv. 33. § (1) bekezdése az okmányellenőrzésnél csak a megtekintés útján fogalmat alkalmazza, ezért nem követett el fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 186. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó rendelkezések megtartására irányuló ellenőrzést tartott az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként megadott címen.
Az ellenőrzésre az eljárás alá vont ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége még 2018. évben jelölte ki. Az ellenőrzésről részletes jegyzőkönyv készült, melyet az eljárás alá vont ügyvéd is aláírt és abból egy példányt átvett.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv adatai alapján az ellenőrzés alá vont akták az alábbiak voltak:
1. [...] Korlátolt Felelősségű Társaság tagváltozási cégügye
2. [...] ingatlan adásvétel
Az „[...] Korlátolt Felelősségű Társaság” ügyében megállapításra került, hogy a társasági szerződés módosításra 2018. június 15. napján került sor. Ebben az esetben az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfél azonosítását és az azonosítás dokumentálását, illetőleg a személyi- és okmány adatokra vonatkozó JÜB adatigénylést nem végzett, mivel a tagokat régóta ismerte, az okmányaikat megtekintette, de mivel azokban nem volt változás az előző adatokhoz képest, másolatot akkor nem készített. Korábbi okmány másolatok rendelkezésére álltak az aktában, de azok nem voltak elérhetőek a kamarai ellenőrzés időpontjában.
A „[...] ingatlan adásvétel” ügyre 2018. május vagy június hóban került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelek azonosítása és az azonosítás dokumentálása iránti kötelezettségének itt eleget tett, az okmányokat lefénymásolta, azonban a személyi- és okmány adatok JÜB ellenőrzését nem végezte el, mivel korábban már őket is ismerte akként, hogy abban a házban van tulajdonuk, akiknek társasházalapító okiratát korábban az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ebből kifolyólag az alapításnál már megtörtént az azonosítás.
Korábbi okmány másolatok rendelkezésére álltak az aktában, de azok nem voltak elérhetőek a kamarai ellenőrzés időpontjában.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban előterjesztett beadványában megküldte a társasági szerződés módosítás anyagának bescannelt példányait, mint az ellenőrzéshez legközelebb eső ilyen tevékenység okiratait.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében többek között elismerte, hogy a cégváltozás ügyében nem másolta le a személyi okmányokat és a JÜB ellenőrzés is elmaradt. Elismerte továbbá, hogy az ingatlan adásvételi ügyben JÜB vizsgálatot nem végzett.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában arra hivatkozott, hogy a JÜB ellenőrzésre egyik ügyben sem volt köteles, mert az Üttv. 33. § (1) bekezdése az okmányellenőrzésnél csak a „megtekintés útján” fogalmat alkalmazza, ezért nem követett el fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson személyesen tett nyilatkozatában azt adta elő, hogy biztos volt abban, hogy nem történik pénzmosás ezeknél a jogügyleteknél. Ismerte személyesen a feleket, az egyiket vállalkozói tevekénysége folytán, a másikat pedig onnan, hogy abban a házban van tulajdona, akiknek társasházalapító okiratot készítette és akkor az alapításnál megtörtént az azonosítás, mert minden lakót azonosítania kellett, ezt a földhivatal is megkövetelte tőle.
Előadta, hogy a jogszabály azt írja elő, hogy közhiteles nyilvántartásban kell ellenőrizni az adatokat, és nem csak a JÜB-ölni lehet. Iratokat mutatott be arról, hogy milyen adatokat lát az ügyfélkapuban. Előadta, hogy az ügyvéd kollegákkal szemben kedvezőbb helyzetben van az EGYKE megbízások miatt. 2018-tól volt kötelező a cégkapu, oda be kellett jelenteni a cégek törvényes képviselőit.
Más nyilvántartásban is ellenőrizte a feleket, de abban nincs nyomtatási lehetőség. Ezeket, mint könyvelőiroda ellenőrizte, de ő személy szerint.
Előadta, hogy az ingatlan adásvételi szerződés kapcsán a kiskorú ügyletkötő fél vonatkozásban és a többi ügyfél vonatkozásban is történt ellenőrzés ezt megelőzően. A személyazonosító okmányokat lemásolta, nála rendelkezésre állnak.
A fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat a végindítványában fenntartotta. A tárgyaláson kiegészült tényállás alapján megállapította, hogy mindkét ügy 2018-as és elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozását a bemutatott nyilvántartási adatok alapján a korábbi ismeretségre.
A JÜB ellenőrzést az Üttv. 32. § (7)-(8) bekezdése szabályozza. Az eljárás alá vont ügyvéd viszont az Üttv. 33. § (1) bekezdésére hivatkozott, abban a szövegösszefüggésben, hogy azt a kifejezést használja, hogy legalább személyi azonosításra alkalmas okmányok útján legyen azonosított ügyfél. A pénzmosási jogszabály különböző fokozatokat ír elő, előírja egyrészt az azonosítást, és előírja az ügyfélátvilágítást. Az azonosítás nem azonos az átvilágítással. Az azonosítás az, amikor megnézi az okmányokat, az átvilágítás az, amikor már nyilatkoztatja. Az ügyfélátvilágítás minősített esete a JÜB- ölés.
Az Üttv. 33. § (1) bekezdése előírja, kikről kell nyilvántartást vezetni, akiknek legalább személyazonosítását elvégezte, de ez a szakasz nem a JÜB-ölésről szól.
A JÜB-ölésről a (7) bekezdés szól, egyértelmű üzenetet adva. Kötelező a JÜB azon ügyletnél, mely közhiteles nyilvántartást érint.
Az Üttv. 32. § (7) és (8) bekezdésre alapozta azt, hogy fegyelmi vétség valósult meg, az eljárás alá vont ügyvéd ezzel szemben az Üttv. 33. § (1) bekezdésére hivatkozott.
Az ismeretség képlékeny fogalom. A JÜB ellenőrzési kötelezettség ennél sarkalatosabb kérdés. Nem változtatott azon az álláspontján, hogy a JÜB ellenőrzés kötelező minden esetben.
A jogkövetkezmények tekintetében írásbeli megrovásra tett indítványt, mivel nem vitatta, hogy ezeket az iratokat azok a személyek írták alá, akik erre jogosultak is voltak. Speciális prevenció vonatkozásában is úgy gondolta, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása - az írásbeli megrovás - elégséges arra, hogy a kollega a JÜB-ölésnek nagyobb jelentőséget tulajdonítson.
A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások 2018. évben következtek be, mely magatartások elkövetési és elbírálási időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (2) bekezdése: Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
A 2018. január 2. - 2018. december 31. között hatályos Üttv. 32. § (9) bekezdése kimondja: Az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Az adatigénylésért ebben az esetben sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.
A cégváltozási ügyben kiállított okiratok a közhiteles cégjegyzékbe, az adásvételi ügylet során kiállított okiratok pedig a szintén közhiteles ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratoknak minősülnek.
A fenti törvényi előírás folytán a felek (természetes személyek) azonosítása, továbbá a személyazonosító okmányok érvényességének JÜB ellenőrzése ebben az esetben csak akkor kötelező, ha az ügyvéd az adott természetes személyt nem ismeri, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a cégváltozási ügyben érintett személyeket 1993. óta ismeri, s már a korábbiakban is eljárt az érintett cég változási ügyeiben. Az ingatlan adásvételnél is ismerte korábban a feleket, hiszen társasház alapító okirat módosítást végzett a részükre, korábban az irataikat lefénymásolta és megtekintette, tehát ezen adásvételi ügy kapcsán a JÜB ellenőrzést szintén mellőzte, mivel egy ingatlanügy amúgy is többszörös ellenőrzésen megy át. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédnek a korábbi ismeretségre való hivatkozását elfogadta.
A Fegyelmi Tanács azért nem fogadta el a fegyelmi biztos indítványát, mert az általa megjelölt jogszabályszövegű Üttv. 32. § (7)-(8) bekezdése csak 2019. január 1-től hatályos:
(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
(8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
A jelen ügyben mindkét elkövetési magatartás 2018. évben valósult meg, tehát a 2019. január 1-től hatályos szabályok a jelen fegyelmi eljárásban nem alkalmazhatóak.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd védekezése a korábbi ismeretségre vonatkozóan elfogadható és azt a fegyelmi biztos sem vitatta.
A fentieket figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Fegyelmi Tanács.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. Az eljárás alá vont ügyvédnek költségigénye nem volt.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 10. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 168.)