A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] jogi előadó ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
[...]
eljárás alá vont jogi előadó
1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft, azaz százezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont jogi előadó ellen a bejelentő az eljárás alá vont jogi előadó által [...] sz. alatti töltőállomáson kialakult konfliktus során, majd az azt követően indult büntető eljárásban tanúsított, hivatásához méltatlan magatartását kifogásolta.
A tényállás:
Az eljárás alá vont jogi előadó a [...] sz. alatt található benzinkúton konfliktusba került a bejelentő barátnőjével. A közlekedési konfliktusban a jogi előadó a „Te rohadt kurva, takarodj innen a szaroddal, mert el foglak intéztetni az apámmal” megjegyzést tette a bejelentő barátnőjére. A szóbeli konfliktust feloldani nem sikerült, ezért a helyszínről távozni készülő jogi előadó gépkocsijába a bejelentő belerúgott, amelynek következtében vele szemben garázdaság vétsége miatt büntető eljárás is indult. A konfliktus során az eljárás alá vont jogi előadó agresszívan, arrogáns hangnemben kommunikált, a bejelentő, és a barátnője felé azt hangoztatta többször is, hogy ő ügyvéd, és fel fogja őket jelenteni.
A bejelentővel szemben indult büntető eljárásban az eljárás alá vont jogi előadó, mint sértett szintén többször nyomatékosan hivatkozott arra, hogy ő jogászként tevékenykedik és beosztásánál fogva lehetősége van arra, hogy az elkövető által használt gépjármű rendszámát a nyilvántartásban leellenőrizze. A kihallgatása során felvetette továbbá azt is, hogy a vele az esemény kapcsán jelen lévő barátnője vallomását „egyszerűen” úgy kellene felvenni, hogy abba csak azt kellene írni, hogy az általa elmondottakkal egyezik. Az eljárás alá vont jogi előadó továbbá a gyanúsított kilétének megállapítása érdekében lefolytatott fényképről történő felismerésre bemutatás során azzal a kéréssel fordult a nyomozó hatóság eljárási cselekményt lefolytató tagja felé, hogy a fényképmellékleten szereplő személyek közül - a telefonjában lévő fénykép alapján - segítsen neki az elkövető kiválasztásában.
Az eljárási cselekmények lefolytatását követően az eljárás alá vont jogi előadó többek előtt hangot adott elégedetlenségének, miszerint az eljáró rendőr nem veszi komolyan az ő problémáját, majd közölte, hogy édesapjának és neki is a [...] Rendőrkapitányság vezetője jó ismerőse és reméli, nem kell őt bevonnia ebbe az ügybe.
Az eljárás alá vont jogi előadó az eljárási cselekmények során végig lekezelően viselkedett a nyomozó hatóság eljáró tagjával szemben, és igyekezett őt folyamatosan presszió alatt tartani azzal, hogy jogi végzettségét hangoztatta, majd amikor ezzel nem ért célt, akkor az ügyhöz való hozzáállását firtatta.
Az eljárás alá vont jogi előadó védekezése:
Az eljárás alá vont jogi előadó a vizsgálati eljárásban nyilatkozatot terjesztett elő, melyben fegyelmi felelősségét vitatta. Hivatkozott arra, hogy a bejelentővel történt esemény során nem jogi képviselőként járt el, ezért nem állapítható meg, hogy jogi előadói tevékenységével összefüggésben nem a hivatása szabályainak megfelelően járt volna el. Álláspontja szerint „jogos önvédelmi” helyzetbe került azzal, hogy próbálta elkerülni az ütközést a felé tolató autóval, ennek ellenére a bejelentő volt az, aki belerúgott az autójába, amikor el akarta hagyni a konfliktussal érintett helyszínt. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a bejelentő rendkívül agresszív fellépésének a következménye volt az ő reakciója, amely nem lépte túl azt a normális mértéket, amelyet ez a helyzet bármely emberből kihozott volna, ezért esetében nem lehet vizsgálni a jelen eljárás során sem a szándékosságot, sem a gondatlanságot. Továbbra is vitatta, hogy olyan magatartást tanúsított volna, „ami méltatlan lenne a hivatás gyakorlóinak megítélésére”.
Végindítvány:
A fegyelmi biztos a végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapítsa meg az eljárás alá vont jogi előadó terhére, és ezért pénzbírságot szabjon ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indokai:
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetése alapján, mérlegeléssel állapította meg.
Az Üttv. 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, aki az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos, vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A megállapított tényállás alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont jogi előadó azzal a magatartásával, hogy egy közlekedési konfliktus során mással szemben káromló kifejezést használt, ennek során valótlanul, ügyvédi mivoltát hangoztatta, valamint a büntető eljárásban történt meghallgatása során is a hivatásából, illetve foglalkozásából származó előnyökre, továbbá a [...] Rendőrkapitányság vezetőjével fennálló kapcsolatára hivatkozott, amellyel nyomást kívánt gyakorolni és ezáltal kedvezőbb elbírálást elérni a nyomozó hatóságnál, megsértette az Üttv. fenti rendelkezését, mert az általa tanúsított viselkedés olyan, az ügyvédi tevékenységén kívüli szándékos magatartás, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Egyetértett a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztossal abban, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a vonatkozó etikai szabályok a tevékenység gyakorlása során óvják attól, hogy az ellenérdekű felekkel, más ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal, illetve a hatóságokkal szemben a szabályzatokban meg nem engedett magatartást tanúsítsanak, de ezek az elvárások a tevékenység gyakorlásán kívül is egyfajta zsinórmértékként szolgálnak az ügyvédi tevékenység gyakorlóira nézve, akkor is, ha nem ebbéli minőségükben érintkeznek hatóságokkal, más személyekkel.
Elfogadhatatlan, hogy a tevékenység gyakorlására jogosult e minőségére, és az eljáró vizsgálónál a [...] Rendőrkapitányság vezetőjével fennálló kapcsolatára hivatkozással próbáljon előnyt elérni, vagy pressziót gyakorolni másokra, annak érdekében, hogy vélt, vagy valós igényének érvényt szerezzen. Az ügyvédi hivatással nem egyeztethető össze, hogy a vitás ügyeket ilyen módon és stílusban intézzék annak gyakorlói, hiszen az ügyvédi hivatásnak éppen az a lényege, hogy az egymással vitában álló felek konfliktusát kulturált mederbe terelje.
Az Üttv. 4. § (1) bekezdés h) pontja értelmében ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó, így magatartására a hivatkozott normák és előírások irányadóak.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont jogi előadó magatartása az Üttv. 107. § b) pontjába ütközik, amellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A szándékos elkövetést egyértelműen alátámasztja, hogy az eljárás alá vont jogi előadó magatartása mindvégig célzatos volt, azt annak érdekében fejtette ki, hogy hivatására való hivatkozással nyomást gyakoroljon az érintettekre annak érdekében, hogy az általa kívánatosnak tartott módon járjanak el. Az eljárás alá vont jogi előadó védekezésével szemben a Fegyelmi Tanácsnak nem csupán az általa használt trágár kifejezések használatát kellett minősítenie, hanem a közlekedési konfliktus során megvalósított egyéb magatartását is, és a nyomozó hatóság előtt tett megnyilvánulásait is. Nem foghatott helyt az eljárás alá vont jogi előadó azon védekezése sem, hogy a terhére rótt cselekmények során nem jogi képviselőként járt el, ezért nem állapítható meg, hogy jogi előadói tevékenységével összefüggésben nem a hivatása szabályainak megfelelően járt volna el, hiszen az Üttv. 107. § b) pontja azon, ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos, vagy gondatlan magatartásokat is fegyelmi vétségként minősíti, amelyek az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztetik. Egy közlekedési konfliktus során fennhangon, trágár módon megnyilvánuló, ügyvédi minőségét fennen hangoztató, mi több, a kizárólag az akkori munkaköréhez tartozóan jogszerűen, de a magánkonfliktusok rendezéséhez jogellenesen igénybe vehető, gépjármű rendszám alapján a hatósági nyilvántartásban történő keresési jogosultságára hivatkozó személy magatartása pedig egyértelműen olyan, amely az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Ugyanígy minősül az is, ha valaki hivatalos személyekkel fennálló ismeretségére való hivatkozással kíván befolyást gyakorolni a hatóság eljáró tagjaira, hogy a maga javára előnyt szerezzen.
A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács külön értékelendő enyhítő, illetőleg súlyosító körülményt nem talált, a fegyelmi büntetést az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően mérlegelési jogkörében szabta ki.
E körben a Fegyelmi Tanács értékelte, hogy az eljárás alá vont jogi előadó a saját magatartásával kiprovokált konfliktus helyzetben, majd ezt követően a hatósági eljárásban is mindvégig szándékosan, célzatosan eljárva cselekedett, magát valótlanul ügyvédnek adta ki, annak ellenére, hogy jogi szakvizsgával nem rendelkezik. Az eljárás alá vont jogi előadó a fegyelmi vétséget megvalósító cselekményeit annak érdekében valósította meg, hogy ezáltal másokat a számára kedvező magatartásra sarkalljon, amely magatartásával mind a bejelentőt, mind a nyomozó hatóság eljáró tagját megbotránkoztatta. Magatartása erre tekintettel nem csupán veszélyeztette, de ténylegesen sértette az ügyvédi hivatás tekintélyét, amely körülmény a fegyelmi vétség súlyának megállapítása, és ily módon a büntetés kiszabása, mértékének meghatározása körében értékelendő.
A hivatkozott büntetéskiszabási körülmények alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, és annak a rendelkező részben megállapított, összegét látta megfelelőnek és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács figyelembe vette az eljárás alá vont személyi körülményeit és jövedelmi viszonyait is, és az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányban álló összegben kiszabott, a törvényi minimumhoz közelítő összegű pénzbírság megfizetésére kötelezte.
Miután az eljárás alá vont jogi előadó felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont jogi előadót az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 4. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 170.)