A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben nem megfelelő jogi képviseletet, valamint elszámolás elmulasztását kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről az eljárás alá vont volt ügyvédet értesítette, és tájékoztatta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, melyben fegyelmi felelősségét vitatta, és amelyhez mellékleteket is csatolt.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot a fegyelmi jogkör gyakorlója által tudomásul vett határozatával megszüntette, mivel álláspontja szerint fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg.
A bejelentő által előterjesztett kifogás alapján eljárt Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította, álláspontja szerint a rendelkezésre álló ügyvédi megbízási szerződés azt tartalmazza, hogy az ügyvéd munkadíjra nem tart igényt, díjmentesen csak sikerdíj és perköltség ellenében vállalja az ügyet. Utalt arra is, hogy a sikerdíj mértéke nem került rögzítésre, illetőleg az laikus számára bizonyosan nem követhető, nem került a megbízási szerződésben meghatározásra, hogy milyen tartalmú kereset előterjesztésére vállal megbízást az ügyvéd, a megbízási szerződésben az is különös, hogy „a megbízott a tárgyalásokon való személyes jelenlétét saját megítélése szerint biztosítja.”
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárásban hozott előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta és az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Határozatában utalt a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának előzőekben részletezett megállapításaira is, továbbá rögzítette, hogy a fegyelmi eljárásban felvett bizonyítás alapján kell megállapítani azt, hogy az Üt. és az Ügyvédi Etikai Szabályzat rendelkezéseibe ütközik-e az az ügyvédi magatartás, hogy a megbízási szerződésben nem ügyvédi munkadíjat köt ki, hanem a 32/2003. IM rendelet szerint megállapított perköltségre tart igényt, figyelemmel arra is, hogy a perköltség magában foglalja a Pp. szerint az ügyvédi munkadíjat is. Ugyanígy azt is mérlegelni szükséges, hogy a munkadíj mellett a pernyertesség esetére kikötött „nyereség” kikötése szabályzati rendelkezésbe ütközik-e. A fegyelmi eljárásban lehet csak bizonyítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy a [...] Ltd-nek megfizetett összeg a megbízástól függetlenül harmadik személy részére fizetett összeg-e, vagy az valamilyen módon a megbízási szerződésben nem rögzített munkadíj.
Utalt arra a fegyelmi biztos, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üt. 23. § (1) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3./3., 9/1., 12/2., és 12/4. pontjának rendelkezését, mellyel az Üt. 37. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
A bejelentő 2014. és 2017. évben ugyanazon kölcsönszerződése érvénytelensége iránti per és kapcsolódó eljárásaival összefüggésben adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédnek. Mindkét megbízási szerződés azt rögzítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a perben megítélt, IM Rendelet szerinti ügyvédi munkadíjon felül egyéb munkadíjra nem jogosult, mindezt a kikötést a 2017. évben létrejött megbízási szerződésben a felek annyival egészítették ki, hogy a megbízott a megbízást díjmentesen vállalja.
A megbízási szerződések 1. oldal 4. bekezdésének utolsó mondata tartalmazza, hogy a megbízott a tárgyalásokon való személyes jelenlétét saját megítélése szerint biztosítja.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd keresetlevelét az első megbízás alapján a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, majd az új megbízási szerződés alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd újabb kereseti kérelmet nyújtott be. Az eljárás alá vont a megbízási szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tett, ideértve a szükséges tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségét is.
Rendelkezésre áll a [...] Ltd. és a bejelentő között létrejött, 2014. évben kelt megbízási szerződés is, amelynek alapján a bejelentő a szerződésnek megfelelően összesen 145.000 Ft összeget fizetett meg, amelyről számlát is kapott. Mindezzel kapcsolatban nem lehetett megállapítani, hogy a 145.000 Ft összeget ügyvédi tevékenységre, vagy arra tekintettel fizette volna meg a bejelentő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a tényállást a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint kérte megállapítani azzal, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd részéről a megbízás írásba foglalási kötelezettsége és az ügy ellátására vonatkozó kötelezettsége megvalósult, a szükséges tájékoztatást a megbízási szerződés tartalmazta.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás és a becsatolt iratok alapján nem valósult meg fegyelmi vétség, ezért kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd végfelszólalásában utalt arra is, hogy 10-15 év kizárást indítványozna.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő bejelentése, tanúvallomása, az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatai, a rendelkezésre álló okiratok, összességében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a tényállás elemei többségével kapcsolatban okirat, így az előzőekben részletezett megbízási szerződések, valamint számla is rendelkezésre áll. A megtartott fegyelmi tárgyaláson a bejelentő tanúkihallgatása során pedig utalt arra, hogy úgy állapodott meg az eljárás alá vonttal a megbízási díjról is, ahogyan a megbízási szerződésben szerepel, és olyan kérdésre sem emlékszik, amire ne kapott volna választ. A bejelentő elmondta azt is, hogy 25.000 Ft összeg [...] részére került átadásra, míg 120.000 Ft az eljárás alá vont volt ügyvédnek, ott az irodában számlát is kapott, amely nem eljárás alá vont nevére szólt, azt pedig nem tudja, hogy milyen jogcímen került az összeg átadásra. Nyilatkozatai között szerepel az is, hogy az nem jött szóba, hogy kié a 120.000 Ft.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács nem állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd - kimerítve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 37. §-ában foglaltakat - az Üt. 23. § rendelkezéseit, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 3/3., 9/1., 12/2., 12/4. pontjának rendelkezéseit, továbbá jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott más kötelességét megsértette volna.
Az Üt. 37. § a) pontja értelmében az az ügyvéd követ el fegyelmi vétséget, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üt. 23. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
Az Üt. 23. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli
Az ÜESZ 3/3. pontja kimondja azt is, hogy az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el.
Az ÜESZ 9/1. pontja rögzíti, hogy a megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell.
Az ÜESZ 12/2. pontja szerint az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.
Az ÜESZ 12/4. pontja pedig rögzíti, hogy az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok - így az okiratok tartalma, a fegyelmi tárgyaláson felvett bizonyítás, valamint a további bizonyítékok - alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával a fenti rendelkezéseket nem sértette meg, és nem sértett meg további vonatkozó jogszabályi, vagy etikai szabályzati rendelkezést sem.
A Fegyelmi Tanács mindezek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel.
A jelen eljárással kapcsolatban felmerült költséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 30. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 173.)