A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés nyomán az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére került sor, amelyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. A felhívás azt is tartalmazta, hogy eljárás alá vont ügyvéd köteles 8 napon belül az ügyre vonatkozó iratait csatolni, észrevételeit pedig jogosult megtenni.
Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentése előterjesztésére határidő hosszabbítást kért.
A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
Az ügyészség védő kirendelése iránti megkeresésére a Budapesti Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvédet jelölte ki védőként. A bejelentő a kirendeléséről való tudomás szerzését követően a kapcsolatot nyomban meg is próbálta felvenni az eljárás alá vont ügyvéddel. Részére iratokat is küldött e-mailben, azonban a kirendelő határozatban szereplő e-mail-címen nem tudta felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel.
Végül telefonon elérte az eljárás alá vont ügyvéd irodáját, még aznapra találkozót szerveztek, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd lemondott és későbbi időpontot jelölt meg. A tervezett találkozás egyeztetését követően e-mailekre nem reagált, a kapcsolatot a kirendelt védő nem vette fel a bejelentővel. A kitűzött megbeszélésre pedig nem került sor.
A bejelentő ügyében eljárást megszüntető határozatot kézbesítettek az eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyre - tekintettel arra, hogy erre az időpontra jelöltek ki új védőt a bejelentő részére - 8 napos határidő állt rendelkezésre az esetleges panasz benyújtására.
A bejelentő ilyen előzmények után kezdeményezte a kirendelt védő kirendelésének megszüntetését, amelyről a bejelentő „a védő megbízásának terminálásáról szóló határozatban” rendelkezett.
A bejelentő sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd magatartását, mert vele sem a kapcsolatot nem vette fel, sem az ügyben érdemben nem járt el.
A bejelentés megtételét követően a vezető fegyelmi biztos felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül csatolja be a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat, illetve tájékoztatta arról, hogy ugyanezen határidőben teheti meg észrevételeit.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat elkészítésének napjáig semmilyen iratot nem csatolt, az üggyel kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írtak szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kirendelő határozatról szóló értesítés ellenére nem vette fel nyomban a bejelentővel a kapcsolatot és az csak a bejelentő megkeresésének eredményeként jött létre kizárólag telefonon, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. azon rendelkezését, hogy a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül kell felvenni.
Azzal a magatartásával, hogy az üggyel kapcsolatban a bejelentővel nem egyeztetett, az átvett iratokról nem tájékoztatta, valamint az eljárásban a bejelentő álláspontját nem ismerte meg, megsértette azon kötelezettségét, hogy az eljárása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján kell eljárnia.
Azzal a magatartásával, hogy a kamara felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat fent hivatkozott, az iratcsatolási kötelezettségére vonatkozó szabályát.
A fegyelmi biztos szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdésének, és 39. § (3) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentővel szemben büntető eljárás volt folyamatban, ahol részére védőt rendeltek ki. A büntető eljárásban 2018. szeptemberében nyomozást megszüntető határozat született. A bejelentő azonban időközben a kirendelt védője megbízatását 2018. októberében megszüntette, ezért a nyomozást megszüntető határozatot nem tudták a védője részére joghatályosan kézbesíteni. A bejelentő a nyomozást megszüntető határozattal szemben panaszt kívánt előterjeszteni.
Az ügyészség védő kirendelése iránti megkeresésére a Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. [...] napján az eljárás alá vont ügyvédet jelölte ki új védőként. A bejelentő 2019. [...] napján szerzett tudomást a védő kirendeléséről, akivel a kapcsolatot nyomban meg is próbálta felvenni a részére megadott elérhetőségeken. Iratokat is küldött e-mailben, azonban a kirendelő határozatban szereplő e-mailcímen nem tudta felvenni az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatot.
Végül telefonon elérte az eljárás alá vont ügyvéd irodáját, még aznapra találkozót szerveztek, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd egészségügyi okokból lemondott, a találkozót későbbi időpontra tette át, erre pedig a bejelentő nem ment el.
A tervezett találkozás egyeztetését követően az eljárás alá vont ügyvéd e-mailekre nem reagált, viszont több alkalommal beszélt telefonon a bejelentővel, kb. 6 órányit. A bejelentő családjogi kérdéseket tett fel az eljárás alá vont ügyvédnek és előadta, hogy az édesanyját pedofíliával vádolják, és hogy az édesanyján kellene segítenie az eljárás alá vont ügyvédnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy szívesen segít, de sem a gyerektartásdíj, sem az édesanyja elleni ügy nem lehet kirendelés tárgya, ezeket díjazás ellenében tudja vállalni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a későbbiekben sem kapott semmilyen kirendelő iratot azért, mert az e-mail-címéhez és ügyfélkapujához nem tudott hozzáférni, mert azt a férje letiltotta. A bejelentő konkrét ügyre, ügyszámra pedig nem tudott hivatkozni, csak annyit mondott, hogy ő tett egy nyilatkozatot, de a panasztételi jogáról ügyvédként az eljárás alá vont ügyvéd is nyilatkozzon. Ebből gondolta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy büntető ügy lehet a kirendelés tárgya.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd egyszer még felhívta a bejelentőt, hogy miért nem kapott tőle semmilyen iratot.
A bejelentő megtette az eljárás alá vont ügyvéd eljárását kifogásoló bejelentését először a Magyar Ügyvédi Kamránál, majd a Budapesti Ügyvédi Kamaránál és kérte új védő kirendelését.
Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem csatolt be az eljárásban. A tárgyaláson módosított nyilatkozatában teljeskörűen elismerte fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint:
- elismerte felelősségét abban, hogy nem figyelt arra, hogy az ügyfélkapujának a jelszava lejárt,
- elismerte továbbá, hogy a kapcsolattartás nem volt megfelelő, egyeztetést személyesen nem tartott, az iratokról, az ügyszámról nem tudakozódott megfelelően és nem ismerte meg a bejelentő álláspontját,
- elismerte felelősségét abban is, hogy a kamarának nem küldött iratokat, nem tett semmilyen nyilatkozatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy több órán keresztül telefonon beszélt a bejelentővel, és azt gondolta, az megfelelő és elegendő kapcsolattartás.
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. A tényállást annyival tartotta szükségesnek kiegészíteni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfélkapu hozzáférése nem üzemelt, emiatt fordulhatott elő, hogy a kirendelő határozatról nem szerzett tudomást.
Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás mindenben alátámasztotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat. Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdésének és 39. § (3) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért indítványozta a fokozatosság elvére tekintettel 150.000 Ft pénzbírság büntetés kiszabását, figyelemmel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá, hogy felelősségét elismerte az elkövetéssel kapcsolatban.
Marasztalás esetén az eljárási átalányköltség megfizetésére való kötelezését is kérte az eljárás alá vont ügyvédnek figyelemmel arra, hogy amennyiben a vizsgálati szakban nyilatkozat, iratok csatolása megtörténik, tárgyalás nélkül folyhatott volna a jelen eljárás.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által sérelmezett magatartást 2019. februárjában valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).
Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a fenti jogszabályi és etikai előírást és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
A Fegyelmi Tanács a határozat meghozatala során a bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállásból indult ki. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a fenti jogszabályi előírások alapján fennálló kötelezettségének, ezért az Üttv. 107. § a) pontjában körülírt fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 36. § (2) bekezdése értelmében a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve, ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel személyesen nem egyeztetett, iratokat nem vett át tőle. Miután kiderült számára, hogy van egy kirendelő határozat, akkor sem kereste meg a Budapesti Ügyvédi Kamarát annak tisztázása érdekében, hogy megtudja, mely ügyben rendelték ki és mikor.
Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá nem gondoskodott megfelelően arról, hogy e-mail címén, ügyfélkapuján folyamatosan elérhető legyen. Az eljárás alá vont ügyvéd nem gondoskodott arról, hogy postai küldeményeit (lsd. nyomozást megszüntető határozatot) átvegye, az ott írt jogorvoslati határidőket betartsa az ügyfél érdekében.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívására az iratcsatolásra további határidőt kért, de a maga által kitűzött határidőn belül sem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, észrevételeit, mellyel önálló fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során a fegyelmi biztos álláspontjával nem értett egyet és pénzbírság büntetés kiszabása helyett az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétség nem olyan mértékű, hogy az pénzbírság kiszabását vonná maga után.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a legenyhébb büntetés alkalmazása összehangban van az elkövetett vétség súlyával és kellő visszatartó erőként szolgálhat a jövőre nézve az eljárás alá vont ügyvéd számára.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, három kiskorú gyermekét, családi állapotát, valamint teljeskörű beismerését és megbánó magatartását.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9. pontjában írt, méltányolható körülményeket nem talált, ezért az átalányköltség összegének mérséklésére nem látott lehetőséget.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 184.)