A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos, ebből egy esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 (Ötszázezer) Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletét nem megfelelően látta el, továbbá, hogy nem adott megfelelő tájékoztatást a részére. A bejelentő a bejelentéséhez mellékleteket is csatolt.
A fegyelmi jogkör gyakorlója előzetes vizsgálatot rendelt el.
Erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos tájékoztatása és felhívása ellenére igazoló jelentést nem terjesztett elő, és nem csatolta az ügyben keletkezett iratait sem.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, továbbá az új ÜESZ 2.1.; 2.2.; 2.4., 12.2. a) és a 12.3. pontjában foglalt rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Bejelentő 2017. októberében a kerületi önkormányzat jogi tanácsadásán ismerkedett meg az eljárás alá vont ügyvéddel, amikor is elhunyt édesapja póthagyatéki ügyében kért és kapott tőle tanácsot. Meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek édesapja volt házastársa hagyatéki ügyében, majd megbízást adott az örökösökkel szembeni igény érvényesítésére, valamint a közjegyző végzése elleni fellebbezésre.
[...] napján kelt az az ügyvédi meghatalmazás, mellyel az örökösökkel szembeni igényre vonatkozó fizetési meghagyásos, és peres eljárás vitelére hatalmazta meg a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet. Az ügyre vonatkozó megbízást írásban is rögzítették. A meghatalmazásban az eljárás alá vont ügyvéd helyetteseként dr. H.J. ügyvédet nevezte meg.
2018 tavaszán, közelebbről meg nem határozható időpontban, az eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyást nyújtott be az örökösökkel szemben, amely eljárás a kötelezettek ellentmondása következtében perré alakult.
A bejelentő 997,38 CHF-et a fizetési meghagyás illetékére, míg 163,63 CHF-et ügyvédi munkadíjra, majd 943,76 CHF-et a peres eljárás illetékére és 1.183,42 CHF-et a peres eljárás ügyvédi munkadíjára az eljárás alá vont ügyvédnek megfizetett.
A bejelentő, aki életvitelszerűen külföldön él, tájékoztatást kért az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy mi az eljárás további menete, mikor várható tárgyalás, hogyan tervezze Magyarországra utazását, azonban választ nem kapott.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondás okán perré alakult eljárásban a közjegyző perré alakulásról szóló felhívásában foglaltaknak az előírt 15 napon belül nem tett eleget, ezért a bíróság végzésével az eljárást megszüntette. Az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetet tartalmazó iratot benyújtotta, amely azonban a bíróság végzése alapján hatálytalan volt. Az eljárás alá vont ügyvéd befizette az eljárási illetéket, melynek 90%-a visszatérítéséről döntött a bíróság az eljárás megszüntetésére figyelemmel.
A bejelentő sikertelenül kísérelte meg a kapcsolatot felvenni az eljárás alá vont ügyvéddel, a helyetteséül megnevezett dr. H.J. ügyvédtől pedig olyan tájékoztatást kapott, hogy nem is tudott arról, hogy őt a bejelentő ügyében helyetteseként jelölte meg az eljárás alá vont ügyvéd.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó releváns iratait és nyilatkozatát nem terjesztette elő, a fegyelmi tárgyaláson sem jelent meg.
A fegyelmi biztos a megtartott fegyelmi tárgyaláson végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta, a tényállást és a minősítést az ott leírtak szerint terjesztette elő.
Pénzbírság kiszabását indítványozta, amelynek mértékét a középmértékhez igazodóan indítványozta meghatározni. Kérte marasztalni az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeinek megfizetésére. A büntetéskiszabás körében értékelni kérte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes gyakorlása nyilvánvalóan magában foglalja, hogy az ügyvéd a megbízás teljesítése során indokolatlanul ne késlekedjen, a szükséges tájékoztatást a megbízójának adja meg, és ne mellőzze a vele való személyes kapcsolattartást.
Az ügyvédi tevékenység legjobb tudás szerinti és a jogszabályok megtartásával történő gyakorlása feltételezi, hogy az ügyvéd ismeri az elvállalt megbízás alapjául szolgáló hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, és azokat megfelelően alkalmazza.
Azzal a magatartással tehát, hogy eljárás alá vont ügyvéd a keresetet tartalmazó iratot késedelmesen - igazolási kérelem nélkül - terjesztette elő, és emiatt az hatálytalan volt, továbbá mulasztásáról a bejelentőt nem értesítette, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdés, az ÜESZ 2.1., 2.2.; 2.4. pontjait és ezzel 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Azzal a magtartásával pedig, hogy a kamara felhívása ellenére az üggyel összefüggő iratait nem csatolta, megszegte az ÜESZ 12.2. a) és 12.3. pontjában írt rendelkezéseket, mellyel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy korábban is hasonló, mulasztással elkövetett fegyelmi vétség miatt került sor vele szemben súlyos fegyelmi büntetés kiszabására, mely nem járt kellő visszatartó erővel az ügyvédi hivatás gyakorlása körében.
Külön súlyosító körülményként értékelte, hogy a külföldön élő bejelentő épp a távolléte okán bízta meg az ügyvédet ügye intézésével, a munkadíjat előre megfizette, a mulasztás pedig a bejelentő számára tényleges károkozással is járt, amelybe az eljárás alá vont belenyugodott.
Ez az eljárás a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi hivatás tekintélyét, és az ügyvédségbe vetett bizalmat súlyosan veszélyezteti.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét pedig ezen körülmények együttes mérlegelésével a középmértéket meghaladó összegben az Üttv. 109. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 30. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 187.)