A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd (jelenleg kamarai jogtanácsos) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft (azaz Négyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A jelen ügyben a bejelentők az eljárás alá vont volt ügyvédnek ingatlan adásvétel során tanúsított mulasztását, gondatlan ügyfélkezelését kifogásolták.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálati eljárás során az eljárás alá vont volt ügyvéd - felhívás ellenére - nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben. Határozatában az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, az Inytv. 26. § (4) bekezdését, az ÁFA tv. 159. § (1) bekezdését, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontját jelölte meg, mint az eljárás alá vont volt ügyvéd által megsértett normákat és 2 rb. szándékos - ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétség megállapítását indítványozta.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Eladók, valamint bejelentők (mint vevők) ingatlan adásvételi szerződést kötöttek egy lakásingatlan tekintetében, mely szerződést az eljárás alá vont volt ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
Az adásvételi szerződés 5.1. pontja alapján a bejelentők (vevők) 4.000.000 Ft összegű foglalót fizettek meg az eladók részére, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg. Az adásvételi szerződés 5.2. és 5.3. pontja szerint az ott meghatározott vételárrészletek átutalását követően az eladók írásban nyilatkoznak az eljárás alá vont volt ügyvéd előtt a teljesítésről.
Az adásvételi szerződés 7. pontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd letétbe vette az eladók tulajdonjog bejegyzési engedélyét. Az adásvételi szerződés 18. pontjában a felek (eladók és vevők) meghatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő képviseletükkel.
A bejelentők az adásvételi ügylet teljes körű lebonyolítása ellenében 260.000 Ft megbízási díjat fizettek meg az eljárás alá vont volt ügyvédnek az adásvételi szerződés aláírásának napján, aki ezen összegről számlát, elismervényt nem adott.
Az adásvételi szerződés megkötését követően az eljárás alá vont volt ügyvéd elérhetetlenné vált a bejelentők számára, a bejelentők telefonos és email üzeneteire nem reagált. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a szerződés 6. pontjában foglaltak ellenére az adásvételi szerződést 30 napon belül nem nyújtotta be a Földhivatalba, a bejelentők így nem kerültek széljegyre a tulajdoni lapon, az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentők tulajdonjogának bejegyzése és az eljárás függőben tartása iránti kérelmet sem terjesztett elő. Az adásvételi szerződés megkötését követően a felekkel nem tartotta a kapcsolatot, a szerződés teljesedésében nem működött közre.
A bejelentők a szerződésük teljesedéséhez szükséges ügyvédi közreműködés biztosítása és a tulajdonjoguk bejegyeztetése érdekében másik jogi képviselőt voltak kénytelenek megbízni. Ezen új jogi képviselő közbenjárása alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd közel 5 hónappal a szerződéskötést követően - benyújtotta az adásvételi szerződést a Földhivatalba, ekkor kerültek széljegyre a bejelentők a tulajdoni lapon.
Az eladók és a bejelentők - a bejelentők által megbízott új jogi képviselő közreműködésével - „Adásvételi Szerződés Módosítás” elnevezésű okiratot írtak alá, mely okirat alapján végül a bejelentők az ingatlant birtokba vették és a tulajdonjoguk is bejegyzésre került. A bejegyző határozatot a Földhivatal az eljárás alá vont volt ügyvéd részére kézbesítette, azonban ő erről a bejelentőket nem tájékoztatta, részükre a határozatot nem juttatta el.
A bejelentők az eljárás alá vont volt ügyvédnek kifizetett 260.000 Ft-on felül további 60.000 Ft összegű ügyvédi munkadíjat fizettek meg az új jogi képviselőjük részére az adásvételi szerződés módosítás elkészítése és a földhivatali ügyintézés ellenértékeként.
A Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tartott, mely tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett az ügyben. A tárgyaláson megjelentek a bejelentők, akik panasz-beadványukban foglaltakat fenntartották, részletesen előadták az üggyel kapcsolatos tényeket és további iratokat csatoltak be.
A fegyelmi biztos a végindítványában csak részben tartotta fenn a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint a szünetelő ügyvédet iratcsatolási kötelezettség nem terheli a fegyelmi eljárás során, így a határozatában megjelölt 2 rb. szándékos fegyelmi vétség helyett csak 1 rb. szándékos - folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak. Mindezek alapján pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba, továbbá 2018. december 22-én hatályba lépett a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ), melynek 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra (mulasztásra) 2018. január 1. napját követően került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az Üttv. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és az ÜESZ. eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. §-ának a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. A törvényhely (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Inytv. 26. § (4) bekezdése alapján a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény 159. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
A jelen ügyben nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd ingatlan adásvételi ügylettel kapcsolatos megbízást vállalt el, mely ügylet során az eladók és a vevők („Felek”) közösen meghatalmazták az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy „minden olyan eljárásban, mely a szerződés teljesítésével, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével összefüggésben felmerül”, őket az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerint képviselje. A megbízásról alakszerű megbízási szerződés ugyan nem készült, de - a bejelentők meg nem cáfolt állítása szerint - az adásvételi szerződés aláírása napján eljárás alá vont volt ügyvéd 260.000 Ft összegű munkadíjat a bejelentőktől átvett.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az adásvételi szerződést a Földhivatalban 30 napon belül nem érkeztette, a bejelentők telefonos és e-mailes megkereséseire nem válaszolt, a bejelentők számára elérhetetlenné vált. Mindezek miatt a bejelentőknek új ügyvédet kellett megbízniuk, annak érdekében, hogy az adásvételi ügylet során a megfelelő jogi segítséget megkapják, és tulajdonjoguk bejegyzésre kerülhessen az ingatlan-nyilvántartásban.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd által - az adásvételi szerződés ellenjegyzését követően - tanúsított hanyagság olyan fokú, amely a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint megengedhetetlen egy ügyvéd részéről. A bejelentők személyes meghallgatása is ékes bizonyítéka volt annak, hogy milyen súlyos károkat okoz az egész ügyvédi kar megítélésében egy ilyen kirívóan hanyag ügyvédi magatartás. Az eljárás alá vont volt ügyvédnek tisztában kellett lennie azzal, hogy milyen jogi kockázatokat rejt magában az, ha a bejelentők hónapokon keresztül nem kerülnek széljegyre a tulajdoni lapon, ráadásul úgy, hogy a vételár több mint fele részét a szerződés megkötése után nem sokkal már kifizették. Az eljárás alá vont volt ügyvéd ugyan nem terjesztett elő védekezést a fegyelmi eljárás során, de ilyen fokú hanyagságra a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem is lehet magyarázat.
Az iratok között elfekvő e-mailekből kiderül, hogy a bejelentők az adásvételi szerződés aláírását követően folyamatosan próbáltak kapcsolatba lépni az eljárás alá vont ügyvéddel, aki azonban csak közel 5 hónappal később reagált először a megkeresésekre és ezen a napon adta be a szerződést a Földhivatalba.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőkkel a kapcsolatot nem tartotta, részükre a szerződés megszerkesztésén kívül jogi segítséget nem nyújtott, így a megbízást csak részben látta el, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat.
Megállapítható az is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az adásvételi szerződést hónapokon keresztül nem nyújtotta be a Földhivatalba, megsértette az Inytv. 26. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az átvett ügyvédi munkadíjról számlát, bizonylatot nem állított ki, megsértette az ÁFA törvény 159. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
A fenti mulasztásaival az eljárás alá vont volt ügyvéd tehát 1 rendbeli - folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fentebb részletesen leírt szabályszegések szándékosan elkövetettnek minősülnek, tekintettel arra, hogy az ügyvédeknek tisztában kell lenniük a törvényben és az Ügyvédi Etikai Szabályzatban leírt kötelezettségekkel, melyek fentiekben leírtak szerinti megszegése szándékos elkövetésnek minősül, még akkor is, ha az adott esetben nyilvánvalóan nem egyenes szándék vezette az eljárás alá vont ügyvédet, azonban az eshetőleges szándék az ügy összes körülményei alapján megállapítható.
A folytatólagosság körében a Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy ha egy ügyvéd egy megbízással összefüggésben több különböző fegyelmi vétséget követ el, úgy azt a fegyelmi gyakorlat a folytatólagosság körébe vonja és így bírálja el.
A Fegyelmi Tanács - egyezően a fegyelmi biztos indítványával - abban a körben nem állapította meg az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét, hogy az iratokat nem csatolta a fegyelmi eljárás során, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésekor az eljárás alá vont volt ügyvéd már szüneteltette ügyvédi tevékenységét, a szünetelő ügyvédet pedig az iratcsatolási kötelezettség az Üttv. 55. § (1) bekezdése értelmében nem terheli.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, melynek mértékét - figyelemmel a cselekmény tárgyi súlyára és figyelemmel a súlyosító és enyhítő körülményekre - a középmértékhez közeli mértékben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt a tényt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egy megbízással összefüggésben több szabályt is megszegett, valamint azt, hogy az ingatlan adásvételi szerződést csak közel 5 hónappal az aláírást követően nyújtotta be a Földhivatalba, mellyel kockáztatta a bejelentők tulajdonszerzését.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása elégséges, de egyben szükséges is a büntetéskiszabási célok elérése érdekében, továbbá ez a fegyelmi büntetés tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Miután az eljárás alá vont volt ügyvéd felelőssége megállapításra került, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács a közhiteles kamarai nyilvántartásból megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatalát követően kamarai jogtanácsos lett, de a fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor még ügyvédként praktizált, így a fegyelmi eljárás során is az ügyvédekre vonatkozó szabályok kerültek alkalmazásra.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 189.)