Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.191/5. határozata

ügyvédi mulasztásról, számlaadás elmulasztásáról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról, irodahelyiség nem megfelelőségéről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd négy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához fordult beadvánnyal, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére iratokat nem csatolt.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között közvetítői eljárás volt folyamatban, amely nem vezetett eredményre.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás

A bejelentő írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, amelyben vállalta, hogy ellátja a bejelentőnek a törvényszék előtt folyamatban lévő polgári perben a jogi képviseletét.

Az ugyanezen a napon kelt ügyvédi meghatalmazás a bejelentő teljes körű jogi képviseletére vonatkozott, korlátozást nem tartalmazott.

Szerződő felek az ügyvédi munkadíjat akként határozták meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a peres iratok megszerkesztéséért 60.000 Ft+ÁFA (bruttó 76.200 Ft), míg tárgyalásonként 30.000 Ft+ÁFA (bruttó 38.100 Ft) illeti meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás napján a bejelentőtől 76.200 Ft-ot átvételi elismervény ellenében átvett azzal, hogy 5 munkanapon belül - elektronikusan, vagy postai úton - számlát küld, amelyre a rendelkezésre álló adatok és a bejelentő kétségbe nem vont előadása szerint nem került sor.

A törvényszék végzésével a pert megszüntette, indokolásában hivatkozva arra, hogy a bejelentő, mint felperes jogi képviselete megszűnt, ezért a bíróság végzésével felhívta, hogy gondoskodjon megszűnt jogi képviselete pótlásáról és csatolja be az új jogi képviselő meghatalmazását. A végzést a bejelentő átvette, amelytől számított 20 napos határidőn belül megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, aki azonban az ügyvédi meghatalmazását nem nyújtotta be a bírósághoz, ezért a pert a bíróság megszüntette.

Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést nem terjesztett elő, azonban a tényállás a bejelentő által az előzetes vizsgálat során becsatolt iratokból aggálytalanul megállapítható volt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására nem reagált, az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés mindkét alkalommal „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben soron kívüli irodaellenőrzést rendelt el, amelynek a kamarai ellenőr soron kívül eleget tett. Az irodaellenőrzés során megállapítható volt, hogy az ügyvédi iroda névtáblája nincs kihelyezve sem az épület bejáratánál, sem az épületben máshol, és az eljárás alá vont ügyvéd sem volt megtalálható.

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 4 rendbeli - amelyből egy folytatólagosan elkövetett - szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 7.3., 12.3. pontjait, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3.,1.5., és 1.6. pontját, valamint az ÁFAtv 163. § (1) bekezdését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekeinek érvényesítéséhez.

Az ÜESZ 2.2. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorolója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.

Az ÜESZ 5.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles a megbízás keretein belül eljárni, továbbá az ÜESZ 7.3. pontja értelmében a kapott meghatalmazásról az eljáró hatóságot köteles haladéktalanul értesíteni és a meghatalmazást az eljárásban becsatolni.

Az ÜESZ 12.3. pontja írja elő az ügyvédi tevékenység gyakorlója részére az iratcsatolási kötelezettséget, amelyet az ügyvédi kamara felhívására köteles teljesíteni.

Az iroda helyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat vonatkozó rendelkezéseit az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azzal, hogy az irodát látható módon névtáblával nem jelölte meg, a postai küldemények átvételéről nem gondoskodott, továbbá nem tette lehetővé annak ellenőrzését sem, hogy az iroda megfelel-e a szabályzatban foglaltaknak, továbbá a technikai és egyéb feltételek megfelelően biztosítottak.

Az ÁFA tv 163. § (1) bek. a) és b) pontja tartalmazza az ÁFA alanyok részére a számlaadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha tevékenysége gyakorlása során a tevékenység gyakorlásából a jogszabályban a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi kamara szabályzataiban foglalt kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi. A lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- a kamara felhívására iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette,

- az ügyvédi megbízási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,

- az ügyvédi iroda megfelelő működését, azonosíthatóságát nem biztosította, továbbá

- vállalása ellenére az ÁFA-t tartalmazó számlát nem bocsátotta ki,

4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fenti tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján, a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak.

A jogkövetkezmények tekintetében a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartotta az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását és annak mértékét - a fokozatosság elve szerint - 300.000 Ft-ban, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ), 40.2. a) pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.

Alkalmazott jogszabályok: Üttv. 1. § (3) bekezdése és 39. § (3) bekezdése, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 7.3., 12.3. pontjai, az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3., 1.5., és 1.6. pontja, valamint az ÁFAtv. 163. § (1) bekezdése, a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 40.2. a) pontja.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 28. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 191.)