Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.192/10. határozata

tájékoztatási, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról, megfelelő irodahelyiség hiányáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

400.000 Ft, azaz négyszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához benyújtott beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, aki vállalta, hogy ellátja a bejelentőnek az ítélőtábla előtt a [...] Bank Zrt. alperes ellen folyamatban lévő polgári perben a jogi képviseletét.

Az ugyanezen a napon kelt ügyvédi meghatalmazás a bejelentő teljes körű jogi képviseletére vonatkozott, korlátozást nem tartalmazott.

Szerződő felek az ügyvédi munkadíjat akként határozták meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a peres iratok megszerkesztéséért 60.000 Ft+ÁFA (bruttó 76.200 Ft), míg tárgyalásonként 30.000 Ft+ÁFA (bruttó 38.100 Ft) illeti meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás napján a bejelentőtől 76.200 Ft-ot átvételi elismervény ellenében átvett azzal, hogy 5 munkanapon belül - elektronikusan, vagy postai úton - számlát küld, amelyre a rendelkezésre álló adatok és a bejelentő kétségbe nem vont előadása szerint nem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ítélőtábla előtt tartott tárgyaláson a bejelentő, mint felperes képviseletében megjelent, nyilatkozatot tett. Az ítélőtábla a törvényszék felperes keresetét elutasító ítéletét helybenhagyta és egyben kötelezte a felperest 12.700 Ft másodfokú perköltség 15 napon belüli megfizetésére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárás eredményéről, a másodfokú ítélet tartalmáról a bejelentőt nem tájékoztatta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására nem reagált, az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés mindkét alkalommal „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hasonló tényállás alapján folyamatban volt előzetes vizsgálati eljárásban irodaellenőrzést rendelt el. Az irodaellenőrzésről készült feljegyzés alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként megjelölt címen az ügyvédi iroda táblája nincs kihelyezve sem a bejáratnál, sem máshol, ugyanakkor a kapucsengőn a [...] név szerepel, de az eljárás alá vont ügyvéd nem volt megtalálható, a helyszínen meghallgatott apósa tájékoztatása szerint gyakran van külföldön.

Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést nem terjesztett elő, azonban a tényállás a bejelentő által az előzetes vizsgálat során becsatolt iratokból, a törvényszék által a Fegyelmi Tanács megkeresésére megküldött peres iratokból, valamint az irodaellenőrzés során készült feljegyzésből aggálytalanul megállapítható volt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 4 rendbeli, - amelyből egy folytatólagosan elkövetett - szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, amelyet a fegyelmi tárgyaláson módosított. Indítványát a fegyelmi biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése tekintetében tartotta fenn. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10. és 12.3. pontjait, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3., 1.5. és 1.6. pontját.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos módosított indítványa megalapozott.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekeinek érvényesítéséhez.

Az ÜESZ 2.2. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorolója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.

Az ÜESZ 5.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles a megbízás keretein belül eljárni.

Az ÜESZ 12.3. pontja írja elő az ügyvédi tevékenység gyakorlója részére az iratcsatolási kötelezettséget, amelyet az ügyvédi kamara felhívására köteles teljesíteni.

Az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat vonatkozó rendelkezéseit az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azzal, hogy az irodát látható módon névtáblával nem jelölte meg, a postai küldemények átvételéről nem gondoskodott, továbbá nem tette lehetővé annak ellenőrzését sem, hogy az iroda megfelel-e a szabályzatban foglaltaknak, továbbá a technikai és egyéb feltételek megfelelően biztosítottak.

Az Üttv 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha tevékenysége gyakorlása során a tevékenység gyakorlásából a jogszabályban a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi kamara szabályzataiban foglalt kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi. A lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- a kamara felhívására iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette,

- az ügyvédi megbízási szerződésben vállalt perbeli képviselet, eljárás eredményéről azonban megbízót nem tájékoztatta

- az ügyvédi iroda megfelelő működését, azonosíthatóságát nem biztosította,

3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fenti tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján, a cselekmény tárgyi súlyára és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárások nagy számára figyelemmel a Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak.

A jogkövetkezmények tekintetében a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartotta az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását és annak mértékét - a fokozatosság elve szerint - 400.000 Ft-ban, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 40.2. a) pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.

Alkalmazott jogszabályok: Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdése, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10. és 12.3. pontjai, az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3.,1.5. és 1.6. pontját, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 40.2. a) pontja.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 192.)