Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. F. 195/5. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról, iratvisszatartásról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 4 (négy) rendbeli szándékos - ebből 1 (egy) esetben folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el, ezért

500.000 Ft, azaz Ötszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

Indokolás

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tett nem megfelelő jogi képviseletet kifogásoló bejelentést az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, melyhez mellékleteket csatolt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta a bejelentőt.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat során a tényállást kizárólag a bejelentő nyilatkozata, valamint az általa csatolt iratok alapján állapította meg, tekintve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során felhívás ellenére az ügy iratait nem csatolta, védekezést nem terjesztett elő, ezáltal a bejelentő állításait nem cáfolta meg.

Az iratok csatolásának hiányában nem volt megállapítható, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között született-e írásbeli megbízási szerződés. A bejelentő ilyet csatolni nem tudott, ezért megalapozottan lehet arra következtetni, hogy ilyen nem készült.

A rendelkezésre álló iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy

- az eljárás alá vont ügyvéd nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el akkor, amikor a kapcsolattartás újra-szabályozása iránt keresetlevelet terjesztett elő az arra hatáskörrel nem rendelkező bíróságon, miközben a Ptk. 4:181. §(1) bekezdése alapján, amennyiben házassági vagy a szülői felügyeleti jog rendezésére irányuló per nincs folyamatban, úgy a kapcsolattartás újraszabályozását kizárólag a gyámhatóságtól lehet kérni, amennyiben a jogerős rendezés óta két év eltelt: az eljárás alá vont ügyvéd nem ügyfele érdekeinek elsődlegessége szem előtt tartásával és nem jogilag felkészülten látta el a megbízást, melynek eredményeképpen a bejelentő és gyermekei közötti kapcsolattartás sérült;

- az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, számára valamennyi kommunikációs csatornán elérhetetlenné vált, így megbízója érdekeivel ellentétes magatartást tanúsított;

- az eljárás alá vont ügyvéd az átvett ügyvédi munkadíjról számlát nem állított ki és a megbízási jogviszony megszűnését követően sem számolt el és nem adta ki a bejelentőnek a kért iratokat;

- az eljárás alá vont ügyvéd nem csak a bejelentő, hanem a kamara számára is elérhetetlenné vált, az ügy iratait felhívás ellenére sem bocsátotta rendelkezésre.

A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését és 52. § (2) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 6.10. és 12.3. pontját, valamint a Ptk. 4:181. § (1) bekezdését és az ÁFA tv. 163. § (1) bekezdését azzal, hogy nem készített írásbeli megbízási szerződést, a megbízást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően teljesítette, ezáltal attól negatív irányban tért el, az ügy állásáról nem tájékoztatta ügyfelét, az átvett ügyvédi munkadíjról nem állított ki számlát és az ügy iratait a megbízás megszűnését követően nem adta ki a megbízónak.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem az előzetes vizsgálat során, majd a fegyelmi eljárás kezdeményezését követően sem nyújtotta be a kamarának az ügyben keletkezett, rendelkezésére álló iratait, védekezést-, a bejelentő által előadottakra észrevételt nem tett. Ezáltal a Fegyelmi Tanács a tényállást a kétségbe nem vont bejelentés és annak mellékletei alapján állapította meg, az alábbiak szerint:

A bejelentő 2018. szeptember 4-én kereste meg először eljárás alá vont ügyvédet - mint tudomása szerint családjogi szakjogászt - irodájában, a különélő gyermekeivel való kapcsolattartás újraszabályozása ügyében azzal, hogy a volt feleségével vegye fel a kapcsolatot a megegyezés érdekében, tekintve, hogy a kapcsolattartást szabályozó korábbi ítélet a bírói gyakorlat minimumát tartalmazta.

Ekkor átvételi elismervény nélkül 45.000 Ft-ot adott át az ügyvéd részére.

Mivel az ügyvédi levelet a volt feleség nem vette át, így újabb egyeztetés céljából 2018. október 30-án - menyasszonyával együtt - ismételten felkereste az eljárás alá vont ügyvédet annak megbeszélése céljából, hogy az ügyet hatósági útra tereljék.

Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor azt tanácsolta, hogy nyújtsanak be keresetet a [...] Bíróságon. A kereset elkészítéséért és benyújtásáért 40.000 Ft-ot kért és kapott is.

A bejelentő már a keresetlevél tartalmának egyeztetése során is alig érte el az ügyvédet. A keresetlevél végül 3 hónap elteltével került beadásra a bíróságon.

A bíróság a keresetlevelet visszautasította, tekintve, hogy a felek között sem a házasság, sem a szülői felügyelet rendezése iránt per nem volt folyamatban, a kapcsolattartás kérdésben pedig a bíróság két éven túl döntött, így a kapcsolattartás megváltoztatása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.

A visszautasításról az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő-ügyfelét nem tájékoztatta, számára elérhetetlenné vált, telefonon is, az e-mailekre nem reagált.

A bejelentő a menyasszonyát kérte meg, hogy budapesti tartózkodása során személyesen keresse fel az ügyvédet irodájában. Az ügyvéd egy másik ügyfelével összetévesztette őt, és amikor észlelte, hogy a bejelentő ügyében érdeklődik, szóbeli tájékoztatást adott a keresetlevél visszautasításáról és egyben ígértet tett a kérelem gyámhatósági előterjesztésére.

A bejelentő e-mailben közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy a fent is írt előzmények után visszavonja az eljárásra adott meghatalmazását és kérte az átadott iratok, adatok, adathordozók visszaszolgáltatását és a kifizetett munkadíjjal történő elszámolást.

Az eljárás alá vont ügyvéd az e-mailre nem válaszolt, az abban kérteket nem teljesítette.

Bejelentő - aki időközben személyesen eljárva szerezte be a bíróság visszautasító végzését - e-mailben fordult újra az eljárás alá vont ügyvédhez és ismételten kérte az ügy lezárásához az iratok és a hangfelvételeket tartalmazó CD-k átadását.

Válasz erre az e-mailre sem érkezett, teljesítés nem történt az eljárás alá vont ügyvéd részéről.

A bejelentő ilyen előzmények után fordult bejelentésével a Budapesti Ügyvédi Kamarához.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem az előzetes vizsgálat során, sem azután, a fegyelmi eljárás kezdeményezését követően az üggyel kapcsolatos iratait nem nyújtotta be a kamarának, védekezést nem terjesztett elő, a bejelentő előadására, az ahhoz csatolt mellékletekre észrevételt nem tett.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.

A bejelentő kétségbe nem vont részletes előadása és annak mellékletei alapján megállapított tényállás mellett a Fegyelmi Tanács szükségtelennek tartotta a bejelentő személyes meghallgatását, a lefolytatott tárgyalást követően bizonyítási indítványa a fegyelmi biztosnak nem volt.

A fegyelmi biztos a tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat tartotta fent: álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd - a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállás alapján, az abban írt jogszabályhelyek megsértésével - az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott - 4 rendbeli szándékos, ebből egy esetben folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.

Egy rendbeli fegyelmi vétség a megbízási szerződés hiánya, egy rendbeli a megbízási szerződés nem megfelelő teljesítése, mely vonatkozásban a magatartása folytatólagos, egy rendbeli a számlaadás hiánya, egy rendbeli pedig az, hogy a kamara felhívása ellenére nem csatolta az ügy iratait.

Mindezek alapján az Üttv. 108. § b) pontja alapján a középmértékhez közelítő pénzbírság kiszabására tett indítványt.

Súlyosító körülményként kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, annak súlyát. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, enyhítő körülmény értékelésére nem volt mód. Indítványa kiterjed az átalányköltség viselésére is.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Figyelemmel arra, hogy a bejelentő által előadottak szerint kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 4. napját követően fejtette ki, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet megbízta, hogy a megbízás előtt 2 éven túli, gyermekeivel való kapcsolattartás bírósági ítéletben rendezett módjának újra-szabályozása érdekében lássa el képviseletét, elsődlegesen volt házastársával történő egyeztetéssel, ennek sikertelensége esetén jogi úton.

Az irányadó tényállás szerint eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő-ügyfél között az ügyvédi megbízás nem került írásba foglalásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd megkísérelte felvenni a kapcsolatot bejelentő volt házastársával, az egyeztetés sikertelenségét követően pedig eljárás alá vont ügyvéd - mint családjogi szakjogász - a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel szemben a jogi rendezés érdekében keresetet nyújtott be a bíróságon, jóllehet a kapcsolattartás újraszabályozására a bejelentő-ügyfele esetében irányadó tényállás mellett a gyámhatóság rendelkezett hatáskörrel.

A bejelentő-ügyféllel a jogi út igénybevétele érdekében folytatott egyeztetések után jelentős késedelemmel, mindegy három hónap elteltével nyújtotta be a keresetet.

Azon túl, hogy az eljárás alá vont ügyvéd intézkedése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a fentiek szerint, késedelmes eljárásával is jelentős hátrányt okozott ügyfelének a gyermekeivel való és általa kívánt kapcsolattartás gyakorlása körében.

Az eljárás alá vont a nem megfelelő jogi eljárás kezdeményezésével súlyos szakmai hibát követett el. Ezt a szakmai hibát annak észlelése után nem orvosolta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a nem megfelelő eljárásának következményéről - a keresetlevél visszautasításáról - ügyfelét nem tájékoztatta, számára elérhetetlenné vált, megkereséseire nem reagált.

Miután a bejelentő ilyen előzményeket követően visszavonta a képviseletére adott meghatalmazását, többszöri felhívása ellenére az ügy iratait, hanganyagait nem szolgáltatta vissza ügyfelének, az átvett ügyvédi munkadíjról - amelyről számlát, nyugtát, elismervényt nem állított ki - nem számolt el a megbízás megszűnésével.

Az iratok visszaszolgáltatásának elmulasztása is hátrányt okoz az ügyfélnek igényei megfelelő érvényesítése során.

A fentieket követően kezdeményezett előzetes, majd elrendelt fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felhívásának sem tett eleget, amikor is az eljárás tárgyává tett ügy rendelkezésére álló iratait nem küldte meg a kamara részére.

Hangsúlyozottan rámutat a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd védekezést, észrevételt nem köteles előterjeszteni a bejelentő beadványára, azonban az ügy releváns iratait köteles a kamara részére megküldeni, ennek elmulasztása önálló fegyelmi vétséget valósít meg.

Ezzel a mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felé is nagyfokú hanyagságot tanúsított. Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) írásba foglalt megbízási szerződést nem készített, 2.) a megbízási szerződést nem megfelelően teljesítette, 3.) az átvett munkadíjról számlát nem állított ki és 4.) a kamara felhívása ellenére az ügy iratait nem csatolta, megszegte a fentiekben hivatkozott, az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 27. § (1) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 39. § (3) bekezdését és 52. § (2) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 6.10. és 12.3. pontjait, és ezzel 4 rendbeli szándékos - a megbízás nem megfelelő teljesítése tekintetében folytatólagos - fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésébe foglaltak figyelembevételével, a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, a feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított 4 rendbeli szándékos, egy esetben folytatólagos fegyelmi vétséggel.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács értékelni nem tudott.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét. Noha vele szemben egy megszüntetéssel záródó eljárást meghaladóan csak egyetlen, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabásával sújtó fegyelmi eljárás volt folyamatban, azonban annak mértéke (a kiszabásakor alkalmazható 600.000 Ft maximum tükrében 500.000 Ft) nem hagyható figyelmen kívül.

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft. A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki - osztva a fegyelmi biztos indítványában képviselt álláspontot - a mérlegeléssel megállapított és a középmértékhez igazodó pénzbírságot.

Az eljárás alá vont ügyvéd által a megbízója igényérvényesítése érdekében a helytelen jogi eszköz kiválasztásával - amely ellentétes a Ptk. 4:181. § (1) bekezdésének rendelkezésével - vétett súlyos szakmai hiba, továbbá az ügyféllel szemben tanúsított negligencia az ügyféllel való kapcsolattartás, informálás, iratkiadás körében olyan szabályok megszegése, megsértése, mely alkalmas egyben az ügyvédi hivatásba vetett társadalmi bizalom csorbítására.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. október 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 195.)