A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. március 2. napján nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft (azaz Százötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A bejelentő bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem a vállaltak szerint tett eleget. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre nyilatkozott és ügyiratokat csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentő és felesége személyesen eljárva a (...), belterület (...) hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan egy részének vonatkozásában „elbirtoklás megállapítása” iránt keresetlevelet nyújtott be a Járásbírósághoz az Önkormányzat alperessel szemben.
A bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a fenti keresetlevél alapján meginduló peres eljárásban a „per vitelére” és „általános jogi tanácsadás” nyújtására. Az eljárás alá vont ügyvéd tényvázlatot vett fel. A tényvázlatot, melyben a megbízás rögzítésre került, kizárólag a bejelentő írta alá, az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő feleségével nem konzultált, vele kapcsolatot nem tartott, az irányába fennálló tájékoztatási kötelezettségeit sem szóban, sem írásban nem teljesítette. A megbízás tárgyának megjelölésénél azonban az szerepel, hogy a bejelentő és felesége bízzák meg az ügyvédet a tevékenység elvégzésével.
Az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag a bejelentőnek címzett és megküldött levelében felmondta a megbízást, amelynek tényét a bíróság számára is bejelentette. A bejelentő felesége irányába azonban nem került sor a megbízás felmondására és az elszámolási kötelezettség teljesítésére.
A bejelentő a felmondás kézhezvételét követően kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd küldje meg részére az ügyben keletkezett iratokat, ami azonban a mai napig sem történt meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson elismerte, hogy nem találkozott a bejelentő feleségével, azonban ezt nem is tartotta szükségesnek, hiszen a férjével mindent egyeztetett. A felmondást úgy fogalmazták meg, hogy az a bejelentő nevére szólt, de tartalmazta, hogy mindkettejük vonatkozásában megszüntetésre került a megbízási szerződés.
Előadta, hogy amennyiben ez nem felel meg az elvárásoknak, akkor azt elfogadja, de nem volt lehetősége találkozni a hölggyel. Az iratküldés tekintetében kérdésre elmondta, hogy nincs nála eredeti irat, mindent megküldtek a bejelentőnek postán. Nem vettek át eredeti iratot, csak másolatot. Azonban előadta, hogy ha lett volna eredeti irat, akkor sem adta volna vissza, mert ha az ügyfél tartozik az ügyvédnek, akkor visszatartja az iratot.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, azonban a Fegyelmi Tanács kérdéseire érdemi választ nem volt hajlandó adni, így a meghallgatása eredménytelen volt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat a tényállásában és jogi következtetéseiben is változtatás nélkül fenntartotta. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd ténybelileg beismerő, vagy legalábbis részbeni beismerő nyilatkozatot tett. Előadta, hogy a bejelentő felesége megbízásával kapcsolatban arról is kell dönteni, hogy létrejött-e a megbízás, mivel személyesen illik a megbízás során találkozni, megállapodni. Az eljárás alá vont ügyvéd sohasem találkozott a bejelentő feleségével, csupán a bejelentő volt jelen a megbízási szerződés megkötésekor. Az eljárás alá vont ügyvéd csupán a bejelentővel tartotta a kapcsolatot. Az Üttv. 28. § (2) bekezdése alapján hozzátartozó is adhat megbízást azonnali jogvédelem fennállása esetén, de itt erről nem volt szó. Az új polgári eljárásjog rendelkezéseinek sem feleltek meg az eljárás alá vont ügyvéd munkái. Keresetlevelét visszautasította a bíróság. Nincs kioktatás a megbízási szerződésben. Saját írásbeli védekezésében arról számol be, hogy arra utasította őt az ügyfele, hogy pofozgassa még a keresetlevelet, és ne adjon be új keresetet. Ekkor legalább tájékoztatnia kellett volna az ügyfelet ennek szakmai helytelenségéről. A bejelentő többszöri utasítására az eljárás alá vont ügyvéd kiegészítette, pontosította a keresetet. A Járásbíróság a keresetlevelet visszautasította. A megbízást még a visszautasítást megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd felmondta a bejelentő vonatkozásában, de a bejelentő felesége tekintetében nem. Elszámolási kötelezettsége is lett volna az eljárás alá vont ügyvédnek, valamint az iratokat is ki kellett volna adnia. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal védekezett, hogy nem voltak iratok, azonban a megbízás megszüntetésekor leírta azt, hogy átvehetik az ügyfelek az iratokat az irodában az ügyvédjelölttől.
Az eljárás alá vont ügyvédnek még nem volt fegyelmi marasztalása, ügyvédi bejegyzése óta sincs ellene eljárás. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli folytatólagos szándékos fegyelmi vétséget követett el, ennyiben pontosította a minősítést. A cselekmény súlyát figyelembe véve, a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével pénzbírság kiszabására tett indítvány, amelyet a törvényi minimum közelében kért megállapítani. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését sem ellenezte. Az enyhítő körülményekre, valamint az eljárás alá vont ügyvéd vagyoni viszonyaira tekintettel írásbeli megrovás is felmerülhetne, de a halmazatra tekintettel ennek nem látta lehetőségét. Az eljárási átalányköltség viselésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2018. január 1. napját követően valósította meg, ezért a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.
Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Üttv. 52. § (2) bekezdése előírja, hogy az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, továbbá a 2.2. pont szerint a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
ÜESZ. 6.10. pontja alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
ÜESZ. 5.14. pontja kimondja, hogy nem tesz eleget kioktatási kötelezettségének a megbízott, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy a kioktatást a felek tudomásul vették. A részletes tájékoztatás abban az esetben maradhat el,
a) ha a konkrét ügy tényállásától függően, a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül nem vonatkozik a tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogi tanácsadásra,
b) ha a megbízó a tájékoztatási kötelezettséggel érintett kérdés vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga rendelkezik a kérdés megítéléséhez szükséges szakértelemmel, így különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról, vagy
c) annyiban, amennyiben a tájékoztatás egyszerű és széles körben közismert információra vonatkozik.
Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által a peres képviselet során kifejtett jogi tevékenységével kapcsolatban nem állapított meg fegyelmi jogsértést.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a megbízás a bejelentő felesége vonatkozásában is létrejött, az írásba foglalásra is került, azonban az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a tényvázlatot, melyben a megbízás részleteit, a jogi kioktatást írásba foglalta, nem közölte a bejelentő feleségével, valamint, hogy az így írásban létrejött megbízást a bejelentő felesége vonatkozásában nem mondta fel, továbbá az iratokkal, valamint az átvett megbízási díjjal egyik ügyfele vonatkozásában sem számolt el, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezekkel a magatartásaival fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt, egy megbízás keretében több cselekményével valósított meg fegyelmi vétséget, így ez egy rendbeli folytatólagos elkövetésnek minősül.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, az eltartásra szoruló két kiskorú gyermekre is figyelemmel, a rendelkező rész szerint állapított meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 149. § (1) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség elmulasztása a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 28. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 203.)