A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos - melyből 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft azaz Ötszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlára.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása észrevételek megtételére, valamint az ügyre vonatkozó iratai 8 napon belül történő csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította az Üttv. 122. § (1) és (2) bekezdése alapján.
Az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének, ezért a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott. A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A [...] Kft. bérlő, a [...] Kft. bérbeadóval kötött bérleti szerződés alapján bérelt egy helyiséget, ahol esküvői, koszorúslány és alkalmi ruhákat tartott. 2014. évben egy beázás következtében a bérlőnek a bérleményben tárolt árukészlete szinte teljesen megsemmisült.
A bérlő képviseletében [...] ügyvezető a káreseményt követő években több ügyvédnek is megbízást adott a bérbeadó kft-vel, illetve a [...] Biztosító Zrt vel szemben kártérítés iránti eljárásban történő képviseletre.
2017. évben a bérlő, mint engedményező, a bejelentő magánszemélyre, mint engedményesre engedményezte a biztosítóval szembeni kárügyben fennálló közel 18.000.000. Ft-os követelését. Az engedményező az engedményesre engedményezte a követelés érvényesítéséhez kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget is.
Tekintettel arra, hogy a megbízott ügyvédek különböző indokokra hivatkozással megszüntették az ügyvédi megbízást, bejelentő 2018. nyarán egy személyes megbeszélés alkalmával, a bérlő székhelyén megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a követelés érvényesítésével. A megbízásról okirat nem áll rendelkezésre.
Ezt követően a bejelentő számára az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlenné vált, sem telefonon, sem e-mail útján nem érte el.
A bejelentő ezért megbízta dr. X.Y. ügyvédet, hogy vegye fel a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. Dr. X.Y. ügyvéd levelében felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentő megbízásával kapcsolatos nála levő iratokat küldje meg, továbbá adjon tájékoztatást a megbízás kapcsán tett intézkedéseiről.
Az eljárás alá vont ügyvéd dr. X.Y. ügyvéd levelét átvette, ennek ellenére arra nem reagált. Dr. X.Y. ügyvéd levelében ismételten felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az iratok kiadására és tájékoztatás adására, azonban az eredménytelen maradt.
A bejelentő ezt követően megbízta dr. Z.Y. ügyvédet, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel vegye fel a kapcsolatot. Dr. Z.Y. ügyvéd levelében úgyszintén felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az iratok kiadására és tájékoztatás adására. Az eljárás alá vont ügyvéd dr. Z.Y. ügyvéd megkeresésére sem válaszolt.
A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlensége, a tájékoztatás és az iratok hiánya miatt a követelés érvényesítése iránt nem tud intézkedni, igényérvényesítése akadályozott.
Az eljárás alá vont ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara felszólította, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat a kamarának küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólítást átvette, azonban iratküldési kötelezettségének a mai napig nem tett eleget.
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd avval a magatartásával, hogy
- a bejelentőt annak többszöri megkeresésére egyáltalán nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bejelentővel a személyes kapcsolattartást mellőzte, ügyféle számára nem biztosította az elérhetőségét,
- a bejelentő által megbízott új megbízott ügyvédek részére a szükséges felvilágosításokat nem adta meg,
- a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be,
- az ügyfele kérésére az átvett iratokat nem adta ki,
megsértette az Üttv.1. § (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében, valamint az új ÜESZ 2.4., 11.11. és 12.3. pontjában foglaltakat, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fentiekre figyelemmel a fegyelmi biztos úgy határozott, hogy fegyelmi eljárást kezdeményez az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyalást tűzött az ügyben, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A bejelentő jogi képviselője a tárgyaláson meghatalmazását csatolta és arról tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ajánlott küldeményként megküldte neki az iratokat, amelyet ő átadott a bejelentőnek.
Csatolta az iratokhoz a borítékról készült másolatot és vállalta, hogy a visszaküldött iratokról 15 napon belül iratjegyzéket csatol.
Az iratjegyzéket a bejelentő jogi képviselője megküldte a Fegyelmi Tanács részére.
A Fegyelmi Tanács által tartott folytatólagos tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére az eljárás alá vont ügyvéd ismét nem jelent meg. Megjelent a bejelenő és jogi képviselője, valamint tanúként állították elő [...]-t. A tárgyaláson a bejelentő felmutatta eredetiben is az eljárás alá vont ügyvéd által visszaküldött iratokat és okiratot csatolt. A Fegyelmi Tanács a megjelentek meghallgatását követően a tárgyalást berekesztette és határozatot hozott az ügyben.
A tényállás:
A [...] Kft. bérlő, a [...] Kft. bérbeadóval kötött bérleti szerződés alapján bérelt egy helyiséget, ahol esküvői, koszorúslány és alkalmi ruhákat tartott. 2014. évben egy beázás következtében a bérlő bérleményben tárolt árukészlete szinte teljesen megsemmisült.
A bérlő képviseletében [...] ügyvezető a káreseményt követően Dr. [...] ügyvédnek adott megbízást a bérbeadóval szemben, illetve a [...] Biztosító Zrt vel szemben kártérítés iránti eljárásban történő képviseletre.
2017. márciusában a bérlő, mint engedményező, a bejelentő magánszemélyre, mint engedményesre engedményezte a biztosítóval szembeni kárügyben fennálló közel 18.000.000 Ft-os követelését. Az engedményező az engedményesre engedményezte a követelés érvényesítéséhez kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget is.
A bejelentő és a bérlő ügyvezetője élettársak.
2017. évben Dr. [..1..] ügyvéd összeférhetetlenségre hivatkozással megszüntette a kárigénnyel kapcsolatos ügyvédi megbízást.
Ezt követően a bejelentő élettársa egy internetes hirdetés révén 2017. nyarán került kapcsolatba M.I-val, aki magát ügyvédnek adta ki és telefonon arról tájékoztatta a bejelentő élettársát, hogy az egész országban, sőt Budapesten is vannak ügyvédi irodái. A bejelentő és a bérlő ügyvezetője meghatalmazták M.I-t, hogy vegye át Dr. [..1..] ügyvédtől az ügy eredeti és fénymásolt iratait.
Miután M.I. jelezte, hogy átvette az iratokat, a bejelentő és élettársa megbízták őt az ügyintézéssel és átadtak részére egy összegben 300.000 forintot, mint előleget, továbbá abban is megállapodtak, hogy pernyertesség esetén 10% sikerdíj is meg fogja illetni. A megbízásról készült egy öt személy által aláírt okirat, de abból M.I. nem adott példányt, azt mondta, majd postán elküldi. M.I. ezt követően átadta dr. [..2..] ügyvédnek az ügyet ügyintézésre és azt is megígérte, hogy továbbítja felé az átvett előleg összegét.
Ezt követően Dr. [..2..] ügyvéddel telefonon beszélt a bejelentő és élettársa is. Dr. [..2..] írt egy levelet a bérbeadó kft. részére, majd betegségére hivatkozva visszaadta a megbízást és az iratokat M.I-nak.
A bejelentő és élettársa ezt követően sokáig kereste telefonon M.I-t, mert az ügy elakadt. Egy idő után M.I. arról tájékoztatta őket, hogy elviszi az anyagot egy másik ügyvédnek. Írt is egy e-mailt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fogja a bejelentőt és élettársát keresni, sőt a telefonszámát is megadta. Azonban az eljárás alá vont ügyvéd a magadott számon kezdetben nem volt elérhető, majd többször felhívta a bejelentőt és egy közös egyeztetést javasolt.
2018 nyarán az eljárás alá vont ügyvéd megjelent [...] városban, ahol egy kávézóban találkozott a bejelentővel, élettársával és annak vejével, Dr. K.N-nel. A bejelentő ekkor megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a követelés érvényesítésével. Megbízási díj nem került átadásra. A megbízásról okirat készült, de az nem áll rendelkezésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a bérbeadó kft-vel és ha az eredménytelen lenne, pert fog indítani és az elkészített beadvány tervezetét elküldi Dr. K.N-nek.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően tájékoztatást nem adott az ügy állásáról, továbbá a bejelentő számára elérhetetlenné vált, sem telefonhívásra, sem e-mail-re nem reagált.
A bejelentő ezért megbízta Dr. X.Y. ügyvédet, hogy vegye fel a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. Dr. X.Y. levelében felszólította az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentő megbízásával kapcsolatos nála levő iratokat küldje meg, továbbá adjon tájékoztatást a megbízás kapcsán tett intézkedéseiről.
Az eljárás alá vont ügyvéd a levelet átvette, ennek ellenére arra nem reagált. Dr. X.Y. levelében ismételten felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az iratok kiadására és tájékoztatás adására, azonban eredménytelenül.
A bejelentő ezt követően megbízta dr. Z.Y. ügyvédet, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel vegye fel a kapcsolatot.
Dr. Z.Y. ügyvéd levelében úgyszintén felszólította az eljárás alá vont ügyvédet az iratok kiadására és tájékoztatás adására, amelyre eljárás alá vont ügyvéd nem reagált.
[...] napján Dr. Z.Y. a bejelentő jelenlétében telefonon is felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, aki jelezte, hogy valóban megkapta a levelet, de azt nem találja, és nem tudja, hogy milyen címre küldhetné vissza az iratokat. Egyidejűleg jelezte, hogy másnap elsőbbséggel a nála lévő teljes iratanyagot visszaküldi.
Az eljárás alá vont ügyvéd végül a 2019. [...] napján postára adott ajánlott küldeményben küldte vissza az iratokat, melyet Dr. Z.Y. ügyvéd átvett. A küldeményhez mellékelt kísérő levélben az eljárás alá vont ügyvéd azt írta, hogy sajnos sem Dr. [..2..] ügyvédtől, sem M.I-tól nem kapott semmilyen iratot, és ez akadályozta meg abban, hogy érdemi tevékenységet fejtsen ki az ügyben.
A bejelentő új ügyvédet bízott meg az ügyben, aki még az 5 éves elévülési idő előtt fizetési meghagyást adott be a bérbeadó kft. ellen. A fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakult és jelenleg a [...] Járásbíróság előtt van folyamatban.
A M.I. ellen indított büntető eljárás a bejelentő tudomása szerint megszüntetésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban észrevételeket és iratokat nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson előadott végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában tett indítványát és kérte, hogy a Fegyelmi Tanács a tanúk vallomása és a bejelentés alapján állapítsa meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízotti tájékoztatás és a kapcsolattartás elmulasztása körében megszegte az Üttv. 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, az iratkiadás elmulasztása körében az Üttv. 52. § (2) bekezdésében írtakat, megszegte továbbá az új ÜESZ 2.4. és 11.11. pontját és a kamara felhívására történő iratcsatolás elmulasztása körében megszegte új ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakat, valamint a bejelentő által megbízott új ügyvédek részére a szükséges felvilágosításokat nem adta meg, így négy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos előadta, hogy enyhítő körülményeket nem talált, viszont súlyosbító körülményként kérte értékelni, hogy több hasonló fegyelmi vétségben marasztalták el az eljárás alá vont ügyvédet az elmúlt években. A fokozatosság elvét figyelembe véve pénzbírság kiszabását indítványozta és átalányköltség viselésre is kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2018 nyarán következett be, melynek elkövetési és elbíráláskori időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése kimondja, hogy a jogi képviselet során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: új ÜESZ) 2.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az új ÜESZ 11.11. pontja kimondja, ha az ügyfél másik ügyvédet bízott meg képviseletével, a korábbi megbízott köteles az új megbízott megkereséseire az ügy eredményes képviselete érdekében a szükséges felvilágosításokat megadni.
Az új ÜESZ 12.3 pontja kimondja, az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra, az ügyvédi kamara és szervei részére az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után, az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló és becsatolt iratok, valamint a bizonyítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között az ügyvédi megbízás 2018. nyarán (pontosabban meg nem határozható időpontban) létrejött a bérbeadó kft-vel szembeni igényérvényesítésre vonatkozóan, amely megbízást az eljárás alá vont ügyvéd nem teljesítette és ezáltal ügyfele érdekeivel ellentétesen járt el.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal, mely szerint az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes gyakorlása nyilvánvalóan magában foglalja azt az elvárást is, hogy az ügyvéd a megbízás teljesítése során indokolatlanul ne késlekedjen, a szükséges tájékoztatást a megbízójának adja meg, ne mellőzze a személyes kapcsolattartást és az ügyfele számára legyen elérhető. Ennek a követelménynek az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint kétséget kizáróan nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a részére átadott iratok visszaküldése során ellentmondásos nyilatkozatot tett, mely szerint a rendelkezésére álló iratok nem voltak elegendőek a megbízás teljesítésére, azonban ezt a kifogást a Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni, figyelemmel arra a tényre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban igazolhatóan ezt semmilyen formában nem jelezte a megbízója felé és a megbízást sem mondta fel ezen indokkal.
Az iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnését követően az iratkiadási kötelezettségének csak többszöri írásbeli felszólítást követően tett eleget.
A Fegyelmi Tanács a rendbeliség kérdésében a fegyelmi biztos indítványához képest eltérő álláspontra helyezkedett és a bérbeadó kft. elleni megbízás kapcsán az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett - tájékoztatás hiánya, új ügyvédek részére történő felvilágosítás megadásának hiánya és iratkiadás elmulasztása - cselekményeket egy rendbeli szándékos folytatólagosan elkövetett cselekményként értékelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd sem a fegyelmi biztos felhívására, sem később nem csatolta a rendelkezésére álló iratait, ezáltal egy rendbeli önálló fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács mindezek alapján, mivel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. fent hivatkozott rendelkezéseit, az Üttv. 107. § a) pontja alapján 2 rendbeli szándékos - melyből 1 rendbeli folytatólagos - fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel a fokozatosság elvét is figyelembe véve a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat még a bejelentés kézhez vétele és a fegyelmi eljárás elrendeléséről való tudomásszerzését megelőzően visszaküldte a bejelentő részére.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.209.)