A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését, nem megfelelő jogi képviseletét kifogásolta.
A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a rábízott ügyeket nem látta el megfelelően, tájékoztatást nem adott, az átadott iratait nem kapta vissza. A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd képviselte a kormányhivatallal szembeni társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban. A bejelentő további előadása szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd kérelmezői űrlapot töltött ki az Európai Emberi Jogok Bírósága előtti igényérvényesítés érdekében, amely kérelmet a bejelentő szerint az eljárás alá vont ügyvéd rossz helyen íratott vele alá, ezért az elutasításra került. A bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd a kapcsolatot nem tartotta vele, tájékoztatást az ügyekről csak részben, hosszas unszolásra kapott. A bejelentő szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd hiányosan és késve készítette el a beadványokat, ezért a nem megfelelő ügyvédi közreműködés miatt elveszítette jogosultságát súlyosan fogyatékos árva gyereke után járó ellátásra.
A bejelentő beadványában korábbi bejelentését kiegészítette, és bejelentette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a részére átadott iratait részben visszaküldte, az ennek igazolására szolgáló, az eljárás alá vont volt ügyvéddel folytatott levelezést is csatolta, de kérte az eljárás további folytatását.
A bejelentő az ügyre vonatkozó iratait csatolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont volt ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló jelentést nem tett.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy a bejelentő, mint ügyfél jogainak érvényesítésében nem megfelelően működött közre, indokolatlan késedelmével a megbízónak hátrányt okozott, nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a bejelentőnek az ügyei állásáról, így a fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üt. 1. és 3. §-ának, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/1., 3/2., 6/9., 12/4. és 12/3. pontjának, továbbá a Ptk. 6:272. §-ának rendelkezését, ezzel két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, melyről egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt értesítette.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló, a bejelentő bejelentésében előadottak és általa csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd képviselte a bejelentőt a kormányhivatallal szembeni társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban.
A bejelentő öregségi nyugdíj iránti igényét a másodfokú társadalombiztosítási szerv elutasította, amely határozat felülvizsgálatára a bíróság előtt a bejelentő keresetet indított. A keresetet a bíróság ítéletével elutasította. Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a bejelentő jogi képviselő nélkül, amelyre tekintettel a Kúria felhívta a felperest, hogy 15 napon belül gondoskodjon jogi képviselőről, illetve kérje pártfogó ügyvéd képviseletét.
A végzés átvételét követően a bejelentő 2017. július 3. napján hatalmazta meg az eljárás alá vont volt ügyvédet, mint pártfogó ügyvédjét. A végzés szerint e meghatalmazás keltétől számított 15 nap állt rendelkezésre a joghatályos felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, amely határidő 2017. augusztus 24. napján járt le.
Az eljárás alá vont ügyvéd a joghatályos felülvizsgálati kérelem egyidejű csatolásával 2017. szeptember 11-én igazolási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az irodájában „heteken keresztül nem működött az informatikai rendszer.”
Tekintettel arra, hogy úgy a felülvizsgálati kérelem, mint az igazolási kérelem benyújtása elkésett volt, így a Kúria az igazolási kérelmet és ezzel egyidejűleg a felülvizsgálati kérelmet is elutasította.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában - a bejelentő által csatolt bejelentésre, a bejelentés mellékleteire, különösen az Európai Emberi Jogi Bíróság leveleire, a Kúria végzésére, valamint a bejelentő és az eljárás alá vont közötti levelezésre tekintettel - kérte a tényállást megállapítani.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy késedelmesen nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet, valamint a késedelmes benyújtás alátámasztására szolgáló igazolási kérelmet is az arra nyitva álló határidőn túl adta be, megsértette az Üt. 1. és 3. §-ából, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/1., 3/2., a 6/9., 12/4. pontjaiból fakadó kötelezettségeit.
A megbízás az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd számára arra szólt, hogy a felülvizsgálati kérelmet joghatályos módon terjessze elő, amelynek elmulasztása azt jelenti, hogy nem teljesítette az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízást és az indokolatlan késedelmével a megbízó jogainak érvényesítését lehetetlenítette el.
A fegyelmi biztos hangsúlyozta, hogy olyan műszaki probléma, amely az ügyvédi iroda működését két hónapon át folyamatosan akadályozza, nem állhat fenn, illetve annak fennállása az eljárás alá vont ügyvédnek felróható, mert az ügyvédi működéséhez szükséges technikai feltételek biztosítása is az ő felelőssége. A fegyelmi biztos megjegyezte továbbá azt is, hogy a mai technikai fejlettség mellett a felülvizsgálati kérelem benyújtása nem csak az ügyvédi irodában rendelkezésre álló számítógépről lehetséges, az erre való hivatkozás súlytalan.
A fegyelmi biztos azt is az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy az Ügyvédi Etikai Szabályzat az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségévé teszi, hogy az ellene indult előzetes vizsgálatban a releváns iratokat csatolja, e felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére nem tett eleget, hogy a felhívást átvette és a kamarai nyilvántartásból csak utóbb került törlésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai nyilvántartás szerinti iroda-címére megküldött határozatban foglaltaknak nem tett eleget, a vizsgálat tárgyát képező ügy iratait nem küldte meg a kamarának, a bejelentésre érdemi észrevételt nem tett, igazoló nyilatkozatot nem terjesztett elő.
Minderre figyelemmel az ily módon az eljárás alá vont volt ügyvéd által nem vitatott tényállás a bejelentés és annak mellékletei szerint került megállapításra.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2017. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, de az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárást ez utóbbi jogszabály alapján kell lefolytatni.
Üt.: 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Az Üt. 1. §, illetve 3. § (2) bekezdése értelmében:
- 1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
- 3. §(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A régi ÜESZ továbbá kimondja:
- 6/7. (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után
- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
- 12/4. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
- 14/2. Az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának; az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának; a kamarának külön felhívás nélkül bejelenteni a nyilvántartott adatait, tevékenységét, ügyvédi felelősségbiztosítását érintő változásokat; a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni. Az ügyvédet az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás folytatásának.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
1. A Pp. 107. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő 2017. szeptember 8. napjáig tette lehetővé, hogy a felülvizsgálati kérelem elkésett benyújtását pótolják és egyben a mulasztást igazolják.
A bejelentő által csatolt iratokból és levelezésből megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet és az igazolási kérelmet elkésetten nyújtotta be, így azt a Kúria elutasította.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a felülvizsgálati kérelmet és az igazolási kérelmet is elkésve nyújtotta be, megsértette a fent hivatkozott törvényi és kamarai szabályzati normákat és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Az ügyvéd felelőssége a rábízott ügy szakszerű ellátása. Az ügyvédnek továbbá felelőssége, hogy a működéséhez szükséges feltételeket biztosítsa. Ezek hiányára a megbízójával szemben nem hivatkozhat.
2. A bejelentő által csatolt, az eljárás alá vont volt ügyvéd levele és mellékletében felsoroltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy milyen iratok kerültek visszaküldésre a bejelentő részére. A bejelentő által csatolt iratokból és levelezésből az is megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd időszakosan tájékoztatta a bejelentőt az ügyek állásáról. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint az üggyel kapcsolatos iratok nála nem maradtak.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd tájékoztatási és iratvisszaadási kötelezettségének a Fegyelmi Tanács - éppen a bejelentő által becsatolt iratok tanúsága szerint - eleget tett, e körben a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd elmarasztalására nem talált okot.
3. A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek az Európai Jogok Európai Bírósága előtti igényérvényesítéssel kapcsolatos magatartását is kifogásolta, de miután ezt a fegyelmi biztos nem tette az eljárás tárgyává, a Fegyelmi Tanács e körben az érdemi vizsgálatot és a döntéshozatalt mellőzte.
4. Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi vizsgálati szakban a kamara felhívására a vizsgálat tárgyát képező ügy iratait nem csatolta be - mely önálló fegyelmi vétség - megszegte az ÜESZ 14/2. pontját.
Mindezzel az eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, ismerte, de mindenképpen ismernie kellett volna az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által a kamarával és ügyfelével szemben tanúsított negligenciát értékelte a fegyelmi büntetés kiszabásakor.
Azzal, hogy az ügyfél utolsó jogorvoslati esélyét határidő-mulasztás és értékelhetetlen magyarázat miatt elmulasztotta, az ügyfelet abba a helyzetbe hozta, hogy a bejelentő az adott üggyel kapcsolatban a továbbiakban már nem tudja érdekeit jogi úton érvényesíteni.
Az ügyféllel szembeni nagyfokú hanyagság alkalmas az ügyvédekbe, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi megítélés és bizalom csorbítására.
Össz-ügyvédi kari érdek, hogy az ügyvédi tevékenység társadalmi megítélése, az ügyvédekbe vetett ügyféli bizalom ne sérüljön, hiszen ez közvetve, de közvetlenül is kihat az ügyvédi tevékenység létére, presztízsére.
A Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés mértékét mérlegeléssel állapította meg: az így megállapított mértékével kifejezésre kívánja juttatni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának, az ügyvédekre vonatkozó normák, szabályok betartásának, betartatásának súlyát.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, a korábban vele szemben kiszabott fegyelmi büntetések számát és súlyosságát.
Enyhítő körülményt a büntetés kiszabásakor a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg: az alapul fekvő tényállás egyértelmű, annak elemei a bejelentés alapján megállapíthatók, az eljárás alá vont ügyvéd annak egyetlen elemét sem vitatta.
A fegyelmi felelősség, annak minősítése ilyen körülmények mellett kétséget kizáróan megállapítható.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A FESZ 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget megalapozó mulasztást 2017 szeptemberében követte el azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a felülvizsgálati kérelmet és az igazolási kérelmet nem nyújtotta be, a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség megállapítása során a régi Üt. rendelkezéseit, míg a fegyelmi büntetés kiszabása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezéseit alkalmazta. A fegyelmi büntetést az Üttv. 108. § b.) pont alapján szabta ki a Fegyelmi Tanács.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 22. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 216.)