Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.217/3. határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatási, iratkiadási, számlaadási kötelezettség elmulasztásáról, iratcsatolási kötelezettség megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kétrendbeli, melyből egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

400.000 Ft, azaz négyszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

A bejelentés

A bejelentő a Magyar Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében - amely áttételt követően érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához - sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd védői tevékenységét és az ebből eredő kötelességszegést kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot és - eljárás alá vont ügyvédnek szabályszerűen kézbesítve - felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles csatolni, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A bejelentő lánya elektronikus levelében az édesapja bejelentésben foglaltakat adta elő.

A fegyelmi biztos megküldte eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő lányának elektronikus levelét és kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy a részletes észrevételét tartalmazó igazoló nyilatkozatát és bizonyítékait küldje meg. A fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában foglaltakra, miszerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni, melynek elmulasztása önálló fegyelmi vétséget képez. Eljárás alá vont ügyvéd részére a fegyelmi biztos levele szabályszerűen kézbesítésre került.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.

A tényállás

Bejelentő 2013. évben adott megbízást az eljárás alá vont ügyvéd részére a vele szemben indult büntetőeljárásban való képviseletre. Az ügyben elsőfokú ítélet született, amelyben a sértett meghallgatására nem került sor.

A másodfokú tárgyalás előtt a bejelentő és a lánya 500.000 Ft összeget adott át az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy a másodfokú eljárásban a sértettet felkutassa, az általa ismert magánnyomozó útján. Erre azonban a bejelentő tudomása szerint nem került sor.

A másodfokú tárgyalásról nem kapott kellő tájékoztatást a bejelentő, mert a kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte az eljárás alá vont ügyvéd, de arról bejelentőt nem értesítette, majd a később megtartott tárgyaláson a sértett meghallgatására szintén nem került sor, de az ítéletet súlyosították.

Az eljárás alá vont ügyvéd ígérte, hogy az ítélet hatályon kívül helyezése iránt eljár, és a felülvizsgálati kérelmet be is mutatta a bejelentő részére. A Kúria előtti eljárásról azonban az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatást nem adott, illetve azzal kapcsolatban a tárgyalás megtartására különböző időpontokat jelölt meg, illetve mindig azt jelezte, hogy a tárgyalás elhalasztásra került. A tárgyalás kitűzéséről, vagy arra való idézésről a bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta.

Ilyen előzmények után a bejelentő a megbízást visszavonta és kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratait adja vissza, az átadott megbízási díjjal pedig számoljon el.

Az iratok visszaadására, valamint a megbízási díjra vonatkozó elszámolásra nem került sor.

A bejelentő bejelentése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa írásban hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok 8 napon belüli megküldésére, amely felhívást az eljárás alá vont ügyvéd átvett. Ezt követően a bejelentő lánya is külön panaszt tett a bejelentő által írt tartalommal, amely bejelentés szintén megküldésre került az eljárás alá vont ügyvédnek, a nyilatkozattételre és az iratok csatolására történő felhívással, amely levelet az eljárás alá vont ügyvéd átvett. Az iratok csatolására a fentiek ellenére sem került sor.

A végindítvány

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a megbízás teljesítésével kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása, az iratokkal és a munkadíjjal történő elszámolás elmulasztása, a megbízás írásba foglalásának elmulasztása, illetve iratcsatolási kötelezettség megszegése miatt, két rendbeli, melyből egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során iratot nem csatolt, nyilatkozatot nem tett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

A Ptk. 6:272. § szerint a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A Ptk. 6:275. § (1) bekezdése szerint a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 8.10. pontja értelmében a védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, a várható eljárási cselekményekről, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a terheltet az ügy mindenkori állásának megfelelően a megállapodás kötésének a lehetőségéről.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében az ügyféltől átvett iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 6.10. pontja alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízás teljesítésével kapcsolatban a bejelentőt nem tájékoztatta, a kitűzött tárgyalási határnapokról nem értesítette, valamint a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos tájékoztatást nem adott, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.4 és 8.10. pontjaiban, a Ptk. 6:272. §-ában és a 6:275. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A megbízás megszűnését követően az ügyféltől átvett iratokat az eljárás alá vont ügyvéd nem adta át, amely magatartásával megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A megbízás megszűnése után az átadott 500.000 Ft összeggel nem számolt el, így megsértette az ÜESZ 6.10. pontjában foglalt szabályt.

Tekintettel arra, hogy az ügyvédi tevékenység kizárólag megbízás alapján folytatható és az erre vonatkozó megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta, ezért arra kell következtetni, hogy a megbízás írásba foglalására nem került sor, mely magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írt kötelezettségét.

Azzal a magatartásával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ellene indult panaszügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat nem csatolta, az ÜESZ 12.3. pontja szerinti kötelezettségét sértette meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére kétrendbeli, amelyből egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg. A folytatólagosság megállapítására azért került sor, mert az eljárás alá vont ügyvéd a cselekményével, mulasztásaival egy megbízás keretében valósított meg több fegyelmi vétséget. A többrendbeliséget az iratcsatolási kötelezettség megszegése, mint önálló fegyelmi vétség megállapítása indokolta. A szándékos minősítést az indokolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd cselekményei, így mulasztásai következményeivel tisztában volt, tisztában kellett lennie, hiszen ügyvédként köteles megfelelő tájékoztatást adni, az iratokkal és a munkadíjjal elszámolni, továbbá a kamara felhívására az iratokat csatolni.

A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint, a törvényi keretek között, a középmértékhez közelítő összegben állapította meg, amelynél figyelemmel volt a fegyelmi vétség súlyára, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is.

A Fegyelmi Tanács Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 13. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 217.)