Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.219/20. határozata

büntetőeljárásról (becsületsértés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben büntető eljárás indult a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúja miatt. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd az előzetes vizsgálatot lezáró fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte a fegyelmi eljárást.

A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt indítványa alapján a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben a bíróság büntetővégzéssel a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő 3 rendbeli becsületsértést állapított meg és ezért 1 évre próbára bocsátotta. Csatolta a jogerőssé vált büntetővégzés másolatát.

A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt tényállást a büntetővégzés szerinti tényállás alapján módosította és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabásával és az eljárási költségek viselésére kötelezéssel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványára észrevételeket terjesztett elő, amelyben vitatta a büntetővégzés szerinti tényállás megalapozottságát.

Állítása szerint nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, kifejtette, hogy nem volt várható a tárgyalás tartásától érdemi eredmény felmentése tekintetében, ezért nem kérte a tárgyalás megtartását. Továbbá vitatta, hogy a terhére rótt büntetőjogi felelősség megállapítása alkalmas az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetésére, mindezért elsődlegesen kérte az eljárás megszüntetését fegyelmi vétség hiányában, vagy írásbeli megrovást alkalmazását.

A Fegyelmi Tanács helyt adva a vezető fegyelmi biztos indítványának, határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért 100.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő, melyben fenntartotta észrevételeit.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bíróság - tárgyalás mellőzésével - hozott büntetővégzést, melyben három rendbeli becsületsértés vétsége miatt őt egységes intézkedésként egy évre próbára bocsátotta.

A tárgyalás megtartásának 8 napon belüli kérése lehetőségével az eljárás alá vont ügyvéd és védője, valamint az ügyész nem éltek. A büntető végzés jogerőre emelkedett.

A bíróság a büntetővégzés indoklásában kifejtette, hogy a rendőrség állományába tartozó személyek intézkedés alá vonták az eljárás alá vont ügyvédet, aki a gépjárművével a megállni tilos közúti jelzőtábla ellenére a [...] szám előtt várakozott. A vádlott nem vette tudomásul a helyszíni bírság kiszabását, ezért az intézkedő rendőrök közölték, hogy vele szemben szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a rendőröket „hazug, szar embereknek” nevezte, és közölte, hogy kis csicska rendőrök egy ügyésszel ne szórakozzanak. Az eljáró rendőrök az ügyben szabálysértési eljárást kezdeményeztek, melynek eredményeként az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapították. A bíróság a fenti magatartást 3 rb., a Btk. 227. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott becsületsértés vétségének minősítette, melyet rendvédelmi szerv tagjainak sérelmére követett el a terhelt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2017 májusában került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

Az Üt. 37. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy egy ügyvéd terhére a bíróság jogerős határozatában megállapítja bűncselekmény elkövetését állapította meg, alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatásrendet kedvezőtlen színben tüntesse fel, ezáltal az ügyvédi kar tekintélyét csorbítsa.

Az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt gyanúsítotti jegyzőkönyv, mint okirat tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd a fent megjelölt bűncselekményekkel való gyanúsítással szemben panasszal élt. Vélhetően ennek eredményeként került módosításra a vádbeli tényállás és minősítés is.

A bírósági büntetővégzéssel szemben az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás megtartásának kezdeményezésével nem élt, ezzel elfogadva a határozatban megállapított tényállást is. Ennek okát a Fegyelmi Tanács nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta, ugyanakkor tény, hogy ha az eljárás alá vont ügyvéd élt volna a tárgyalás megtartásának lehetőségével, az eljárás alá vont ügyvédnek módjában állhatott volna a bírósági eljárás során a vádiratban foglalt tényállás egészének vagy egyes elemeinek a valótlanságát vitatni, érdemben lett volna lehetősége védekezni, ahogyan arra észrevételében maga is rámutatott. A Fegyelmi Tanács azt nem vitathatja el, hogy a büntetőeljárásban a gyanúsított, illetőleg a védelem milyen stratégiát alkalmaz, ugyanakkor az események elteltét követő négy évvel az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében írt védekezést a jelen fegyelmi eljárásban - a rendelkezésre álló okiratok és korábbi nyilatkozatai alapján - figyelembe venni nem tudta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson hivatkozott arra, hogy védőjével a nyomozati szakban tettek bizonyítási indítványokat, melyet a nyomozóhatóság indokolás nélkül elutasított, azonban az intézkedő rendőrökkel való szembesítést sem akarták erőltetni: „Olyan szavakat adnak a számba, amik ténylegesen nem hangzottak el. A három tanú állításával szemben egy személyben semmi esélyem nem volt.”

A Fegyelmi Tanácsnak nem feladata az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának büntetőjogi minősítése, erre hatásköre sincs. Ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben előadottak szerint vitatja a bíróság által jogerősen megállapított tényállást.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a bíróság által megállapított becsületsértő magatartás, még ha akár méltányolható indíttatásból is fakad, nem méltó egy ügyvédhez és alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatásrendet kedvezőtlen színben tüntesse fel, ezáltal az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben megállapította.

Amellett, hogy a Fegyelmi Tanácsot köti a bíróság által megállapított tényállás. Az eljárás alá vont ügyvéd véleményét, miszerint a vele szemben alkalmazott próbára bocsájtás intézkedés nem alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetése megállapítható legyen, a Fegyelmi Tanács nem fogadja el.

A bíróság a Btk. 80. § (1) bekezdésének alkalmazásával a próbára bocsájtás intézkedést tartotta elegendőnek a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez viszonyítva.

Azonban az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/2018. (III. 22.) MÜK szabályzat (régi ÜESZ) preambulumának 4. pontja szerint „A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve” alapelvi követelmény. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd feddhetetlensége csorbult azzal, hogy terhére bűncselekmény elkövetését állapította meg a bíróság, a vele szemben intézkedő rendvédelmi szerv tagjainak sérelmére. Ez a körülmény adja meg a fegyelmi vétség súlyát, amely kedvezőtlen kihatással bírhat az ügyvédi karra is.

A Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban nem merült fel fegyelmi vétség elkövetése, továbbá a neki fel nem róható jelentős időmúlást.

A Fegyelmi Tanács elfogadva az eljárás alá vont ügyvéd érvelését, miszerint a bíróság ugyan elfogadta az ügyészi indítványt a bűnösség megállapítására, de a büntetés kiszabása helyett a próbára bocsájtás intézkedést alkalmazta, amely a legenyhébb büntető-jogkövetkezménynek tekinthető, ezért a Fegyelmi

Tanács a rendelkező rész szerint határozott, amely a bíróság döntéséhez is alkalmazkodva a legenyhébb fegyelmi büntetés.

A költségviselésről a FESZ 40.2.a) pontja rendelkezik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 25. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 219.)