Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.227/4. határozata

tájékoztatási kötelezettség megsértéséről, számlaadás elmulasztásáról, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli, egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget, az ügyének állásáról nem tájékoztatta, s a megbízási díjról nem adott számlát.

A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt.

A fegyelmi biztos határozatot hozott fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

A tényállás:

A bejelentő 2019. február hónapban megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a munkaügyi jogvitájával kapcsolatos jogi képviseletének ellátására. A bejelentő 20.000 Ft megbízási díjat fizetett az eljárás alá vont ügyvédnek, amelyről számlát, nyugtát, vagy egyéb számviteli bizonylatot nem kapott, és megbízási szerződést sem készített, továbbá a munkaügyi peres képviseletet 10% sikerdíj fejében vállalta. Írásbeli meghatalmazás készült, amely a bíróságon történő képviseletre is kiterjedt. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján két alkalommal - először a bejelentő jelenlétében, majd azt követően a távollétében - egyeztetett a munkáltatóval, a bejelentővel elektronikus levelezés útján tartotta a kapcsolatot, valamint telefonon tájékoztatta, hogy az iratokat beadta a bíróságra. Később az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlenné vált, a bejelentő telefonhívására, sms és e-mail üzenetére nem reagált. A bejelentő a bíróságon érdeklődött az ügyéről, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd beadványát visszautasították. Az ügyének, így különösen a bírósági eljárásnak az alakulásáról, a bírósági határozatról az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, a jogi képviseletet a továbbiakban nem biztosította.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles megküldeni a kamarának, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyiratokat azonban nem nyújtotta be.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.

A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, továbbá előadta, hogy a munkahelyén főnővérből ápolóvá visszaminősítették, amelyet igazságtalannak tartott. Ezért kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy járjon el az érdekében. Az eljárás alá vont ügyvéddel való találkozásuk alkalmával adott neki 20.000 Ft-ot munkadíjként. Erről nem kapott bizonylatot. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint a bíróságon benyújtotta a keresetlevelet. A bejelentő közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Végkielégítést és helyettesítési pénzt akart, mivel más osztályon is dolgozott helyettesként. Tudomása volt róla, hogy volt bent a munkáltatónál az eljárás alá vont ügyvéd. Írtak meghatalmazást, de a bejelentő ebből nem kapott. A meghatalmazás arról szólt, hogy a munkáltatónál eljárhat. Az eljárás alá vont ügyvéd egyszer csak eltűnt. Addig e-mail formájában és telefonon is kommunikáltak. Voltak olyan iratok, amelyeket eredetben adott át az első találkozás alkalmával, ilyen volt a munkaszerződése és a munkaköri leírása. Abban egyeztek meg szóban, hogy 10%-os sikerdíj jár az ügyvédnek. Kérdésre előadta, hogy a meghatalmazás a bíróság előtti eljárásra is kiterjedt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. Előadta, hogy a bejelentő által csatolt iratokból látható, hogy a kolléga dolgozott az ügyben, nem állapítható meg, hogy időközben mi történhetett vele. Az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a munkaügyi jogvita kapcsán 2019. április 15. után nem tájékoztatta ügyfelét. A bíróság a keresetlevelet visszautasította. Az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződést nem készített. A bejelentőnek a 20.000 Ft-os megbízási díjról bizonylatot nem adott. Nem adott be iratokat, ezért a bejelentő előadása szerint lehet megállapítani a tényállást. Az eljárás alá vont ügyvéd előéletéből látható, hogy 20 éve dolgozik ügyvédként, és eddig egy figyelmeztetése volt. Az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb., egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt jogszabályok megsértésével. Az ügy ellátatlansága miatt pénzbírság kiszabását látta indokoltnak, és kérte, hogy marasztalja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeiben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd, 2019. február hónapot követően valósította meg, ezért a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III.26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 29. § (1) és (2) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1 pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, továbbá a 2.2. pont szerint a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

A Ptk. 6:275. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Amennyiben az adóalany az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, úgy az a.) pontban írt esetben gondoskodnia kell az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény szerint számviteli bizonylatnak minősül, a b) pont esetében pedig a 166. § (1) bekezdése alapján nyugta kibocsátásártól kell gondoskodnia.

Az ÜESZ 12.3. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Az Üttv. 107. § a.) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, a megbízás teljesítésével felhagyott, vagyis a megbízásnak nem tett eleget, a bejelentőt az ügy állásáról, így különösen a bírósági eljárásról és a további eljárási lehetőségekről nem tájékoztatta, illetőleg az átvett megbízási díjról számlát, nyugtát vagy egyéb számviteli bizonylatot nem bocsátott ki, valamint a bejelentéssel összefüggő, az előzetes vizsgálat érdemi lefolytatásához szükséges iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezekkel a magatartásaival fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 2 rendbeli, egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt egy megbízás keretében több cselekményével valósított meg fegyelmi vétséget, így ez egy rendbeli folytatólagos elkövetésnek minősül, míg az iratcsatolási kötelezettségének a megszegése önálló, további egy rendbeli fegyelmi vétségnek minősül.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, továbbá a cselekmény rendebeliségére is figyelemmel a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 19. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 227.)