A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A jelen ügyben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelését, illetve nem megfelelő jogi képviselet ellátását kifogásolta.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálati eljárás során - felhívás ellenére - az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, igazoló jelentést nem terjesztett elő, az ügyben keletkezett iratait nem csatolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Határozatában az 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §-át, 3. § (2) bekezdését, a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését és a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) 3/1., 3/3, 12/4., 14/2. pontjait jelölte meg, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákat és 2 rb. szándékos - ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétség megállapítását indítványozta.
A tényállás:
A bejelentő 2017 novemberében megbízást adott az eljárás vont ügyvédnek, hogy a [...] szám alatt jegyzett ingatlant terhelő követelések megvásárlása iránti ügyében a képviseletét lássa el.
A megbízásról felvett „Ügyvédi Tényvázlat” elnevezésű okirat tartalmazza, hogy a bejelentő az ingatlant terhelő követeléseket meg kívánja vásárolni, ennek érdekében a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd irodája egymással letéti szerződést is kötnek, mely letéti szerződés alapján a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd irodájának letéti számlájára 12.000.000 Ft-ot fog átutalni.
Az ugyanezen a napon kelt „Letéti Szerződés” elnevezésű okirat a tényvázlattal összhangban rögzítette, hogy a bejelentő 12.000.000 Ft összeget letétbe helyez az eljárás alá vont ügyvéd irodájának letéti számlájára történő átutalással. A nevezett összeg letétbe helyezésére 2017. december 6. napján került sor.
A letét célja az volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - a bejelentő képviseletében eljárva - igazolni tudja, hogy ügyfele rendelkezik a követelés megvásárlásához szükséges összeggel.
Az eljárás alá vont ügyvéd a követelés megvásárlása érdekében az [...] Zrt-nél eljárt, azonban többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült a faktorcéggel olyan árat kialkudni, amely a bejelentő számára is elfogadható lett volna. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalásai nem vezettek eredményre, így a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 13. napján megállapodást írtak alá, mely alapján az eljárás alá vont ügyvéd visszafizette a letétet a bejelentőnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson csatolta a rendelkezésére álló iratokat, igazolta, hogy a megbízásnak eleget tett.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli beadványában kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését, tekintettel arra, hogy az ügyről az eljárás alá vont ügyvédtől időközben részletes felvilágosítást kapott, az eljárás alá vont ügyvéd az ügy részleteit feltárta, „eljárását megértettem”.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában kizárólag az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt kérte az eljárás alá vont ügyvéd marasztalását. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megfelelő módon igazolta, hogy eleget tett a megbízásnak, az ügyben megfelelően eljárt, a letétet visszafizette a bejelentő részére. Mindezek alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi mulasztásra (iratcsatolási kötelezettség elmulasztása) 2018. január 1. napját követően került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében már az Üttv. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A régi Etikai Szabályzat 14/2. pontja szerint az ügyvéd kamarai adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatokban beállt változások bejelentésének kötelezettségét teljesítse, és tegyen eleget a kamara eseti felhívásainak. Fegyelmi vizsgálati ügyben a kamara felhívására köteles az ügyvédi iratait becsatolni.
Az új Etikai Szabályzat (6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat) 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A jelen ügyben nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai felhívás ellenére nem csatolta az iratait, mely önálló fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács - egyezően a fegyelmi biztos indítványával - megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak eleget tett, az pedig nem róható a terhére, hogy a követelés megvásárlása ügyében végül nem járt sikerrel.
Megállapította a Fegyelmi Tanács azt is, hogy a letéti összeg maradéktalanul visszafizetésre került a bejelentő részére, aki az eljárás alá vont ügyvéddel megkötött megállapodásban kijelentette, hogy a megbízottal (azaz az eljárás alá vont ügyvéddel) szemben „nincs további követelése”.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a jelen ügyben - a fegyelmi biztos álláspontjától eltérően - az Üttv. és az új Etikai Szabályzat rendelkezéseit alkalmazta, tekintettel arra, hogy a fegyelmi biztos a tárgyaláson kizárólag az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása körében kérte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását, mely iratcsatolási kötelezettség a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálati eljárást elrendelő határozatának kézbesítésekor keletkezik, mely - a tértivevény tanúsága szerint - a jelen esetben 2019. július 29. napja.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával tehát az eljárás alá vont ügyvéd az új Etikai Szabályzat 12.3. pontját sértette meg, nem pedig a fegyelmi biztos által hivatkozott régi Etikai Szabályzat 14/2. pontját. Ez azonban érdemben nem változtatott a Fegyelmi Tanács határozatán, tekintettel arra, hogy a két hivatkozott rendelkezés lényegében azonos módon szabályozza az iratcsatolási kötelezettséget.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, figyelemmel a cselekmény csekély tárgyi súlyára és figyelemmel a súlyosító és enyhítő körülményekre.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolás elmulasztása körében elismerte a fegyelmi felelősségét és láthatóan megbánó magatartást tanúsított.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása elégséges, de egyben szükséges is a büntetéskiszabási célok elérése érdekében, továbbá ez a fegyelmi büntetés tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 19. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 229.)