A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
900.000 Ft, azaz Kilencszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta. Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére iratokat nem csatolt. A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
A bejelentő 2019. [...] napján írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, aki vállalta, hogy ellátja a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban a bejelentő jogi képviseletét.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hivatalos tudomást szerzett arról, hogy az addig a jogi képviseletet ellátó ügyvéd ügyvédi tevékenységét a Budapesti Ügyvédi Kamara felfüggesztette, ezért végzésével felhívta a bejelentőt, hogy - elutasítás terhével - nyolc napon belül jelentse be az új jogi képviselőjét. Mivel az új jogi képviselő meghatalmazásának csatolására nyitva álló határidő letelt, a Kúria végzésével a bejelentő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.
A megbízási szerződés aláírásával egyidejűleg az eljárás alá vont volt ügyvéd 60.000 Ft munkadíjat külön elismervény ellenében a bejelentőtől átvett, azonban a megbízásban foglaltakat nem teljesítette, a folyamatban lévő eljárásban a határidőn belül - és azt követően sem - a meghatalmazását nem csatolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban az üggyel összefüggő iratokat felhívás ellenére nem csatolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentett irodája a Budapesti Ügyvédi Kamara ellenőrének feljegyzéséből megállapíthatóan az adott címen nem működik, névtábla sincs kitéve.
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést nem terjesztett elő, azonban a tényállás a bejelentő által az előzetes vizsgálat során becsatolt iratokból, valamint az irodaellenőrzés adataiból aggálytalanul megállapítható volt. Az eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből igazgatási úton törölték.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdés és 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 7.3., 12,3. pontjait, valamint az iroda helyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3.,1.5., és 1.6. pontját.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bek. értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekeinek érvényesítéséhez.
Az ÜESZ 2.2. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorolója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Az ÜESZ 5.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles a megbízás keretein belül eljárni, továbbá az ÜESZ 7.3. pontja értelmében a kapott meghatalmazásról az eljáró hatóságot köteles haladéktalanul értesíteni és a meghatalmazást az eljárásban becsatolni.
Az ÜESZ 12.3. pontja írja elő az ügyvédi tevékenység gyakorlója részére az iratcsatolási kötelezettséget, amelyet az ügyvédi kamara felhívására köteles teljesíteni.
Az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat vonatkozó rendelkezéseit az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azzal, hogy az irodát látható módon névtáblával nem jelölte meg, a postai küldemények átvételéről nem gondoskodott, továbbá nem tette lehetővé annak ellenőrzését sem, hogy az iroda megfelel-e a szabályzatban foglaltaknak, továbbá a technikai és egyéb feltételek megfelelően biztosítottak.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha tevékenysége gyakorlása során a tevékenység gyakorlásából a jogszabályban a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi kamara szabályzataiban foglalt kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
A lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
- a kamara felhívására iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette,
- az ügyvédi megbízási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,
- az ügyvédi iroda megfelelő működését, azonosíthatóságát nem biztosította,
3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fenti tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján, a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak. A pénzbírság mértéknek meghatározásánál azonban a Fegyelmi Tanács figyelembe vette azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben meglehetősen nagy számban volt és van folyamatban fegyelmi eljárás.
A jogkövetkezmények tekintetében a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartotta az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását és annak mértékét - a fokozatosság elve szerint - 900.000 Ft-ban, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 40.2. a) pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 13. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 235.)