A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentők előadták, hogy a bejelentő1 bérleménye 2015. évben tűzesetben megsemmisült. A bejelentő1 előadása szerint őt 10 millió Ft összegű kár érte.
A bejelentő1 2016. évben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a káresettel kapcsolatos teljes körű eljárással. Az eljárás alá vont ügyvéd a megsemmisült ingóságokról listát kért, és minden olyan iratot, ami alapján a kártérítés iránti ügyet elindíthatja. A bejelentő1 előadta továbbá, hogy minden kért adatot, iratot átadott az eljárás alá vont ügyvédnek, aki ennek ellenére nem szerezte be a tűzoltóságtól az iratokat és nem nyújtott be keresetet a bírósághoz.
A bejelentő1 végül meghatalmazta bejelentő2-t, hogy az ügyvéd előtt őt képviselje. A meghatalmazott többször találkozott az ügyvéddel, azonban a pert az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem indította meg, adathiányra és a bérbeadó személyének ismeretlen voltára hivatkozva.
A bejelentők álláspontja szerint az eljárás alá vont őket becsapta és súlyos anyagi hátrányt okozott nekik.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentőket és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő1 2016 márciusában kereste fel és megbízta a bérleményében keletkezett tűzesetből származó kárának érvényesítésével. A bejelentő1 bérleti szerződést nem tudott felmutatni, előadása szerint szóban állapodott meg a bérbeadóval. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában foglaltak szerint tájékoztatta a bejelentő1-t a kártérítés iránti igény bíróság előtti érvényesítésének jogszabályi feltételeiről, mindenekelőtt a bérbeadó, illetve az ingatlan tulajdonosának megnevezése és a bérleményben lévő ingóságokról hitelt érdemlő dokumentumok átadásának szükségességéről.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában előadta, hogy a bejelentő1 által bérbeadóként megnevezett magánszemélyeket nem lehetett feltalálni, a későbbiekben bérbeadóként megjelöl zrt. nem volt az ingatlan tulajdonosa, sem pedig bérbeadója. Az ingóságokról a bírósághoz benyújtható dokumentumokat az ügyféltől nem kapott. Végül az eljárás alá vont ügyvéd 2018 szeptemberében a megbízási szerződést felmondta.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy álláspontja szerint mindenben eleget tett a jogszabályi és az ügyvédi etikai normáknak, fegyelmi vétséget nem követett el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás hatálya alatt nem tett eleget a szakmai szabályok több rendelkezésének. Alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az alábbi jogszabály és szabályzati helyeket:
- az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdését, a 28. § (3) és (4) bekezdését, a 35. § (2) és (3) bekezdését, a 39. § (3) és (5) bekezdését,
- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.4., 6.9. pontjait.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő2 megjelent. Szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg bejelentő1.
A tényállás
Az eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő1 között 2016 márciusában jött létre megbízási szerződés. A szerződésben foglaltak szerint a megbízás a [...] alatti bérleményben bekövetkezett tűzeset miatti kárigény érvényesítése során bíróságok, hatóságok és peren kívüli eljárásban való képviseletre szólt. A munkadíj tekintetében a felek sikerdíjban állapodtak meg, amelynek mértékét a kapott kártérítési összeg 10%-ában határozták meg. A megbízási szerződés ezen felül nem tartalmaz a megbízás tárgyára vonatkozó konkrétumot, ügyféltájékoztatást. A megbízási szerződéssel egyidejűleg a bejelentő1 ügyvédi meghatalmazást írt alá a képviseleti jogra.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2016. március hóban kapott a bejelentő1-től tűzeseti hatósági bizonyítványt, amely igazolta, hogy a [...] alatt 2015. [...] napján tűz keletkezett, a tűz egy 30 m2 alapterületű helyiségből átterjedt az épület tetőszerkezetére. Az okirat nem tartalmazza sem az épület tulajdonosát vagy bérbeadóját, sem bérbeadót, sem pedig bérlőt nem nevez meg. A bejelentő1 kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy szerezze be a tűzesetről felvett jegyzőkönyvet és egyéb hozzáférhető dokumentumot a tűz keletkezésének okáról.
Ennek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, per esetén a bírósággal kívánta beszereztetni.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint szóban pontosan tájékoztatta ügyfelét a kártérítési per folyamatba tételeinek feltételeiről és kérte a szükséges dokumentumok átadását, így bérleti szerződés, ingóleltár, tulajdonjogot igazoló dokumentum, az érték meghatározását és ezek valamilyen módon történő alátámasztását.
A tényvázlatban foglaltak szerint a bejelentő1 az épület tulajdonosát nem tudta megnevezni, bérbeadóként a bejelentő AA-t, a BB vezetőjét jelölte meg, ügyintézőként pedig CC-t. Bérleti szerződés átadására nem került sor, a bejelentő1 tényvázlatban rögzített előadása szerint CC-nek átadott készpénzben egy havi bérleti díjat, aki átadta részére a bérlemény kulcsait.
A tényvázlat tartalmazza a tanúk megnevezését, akik a tűz keletkezésének okára és a bérleti jogviszony fennállására tudtak volna nyilatkozni.
A tényvázlat tartalmazza azt is, hogy a bejelentő1 a kb. 10.000.000 Ft összegű, a tűzben megsemmisült vagyontárgyakról készült vagyonleltárt egy héten belül átadja az eljárás alá vont ügyvéd részére.
A tényvázlat egyéb tájékoztatást nem tartalmaz.
Az eljárás alá vont ügyvéd beszerezte az ingatlan 145 oldalas tulajdoni lapját, amelyből kiderült, hogy 100-nál több tulajdonos osztatlan közös tulajdona az ingatlan. A tulajdoni lapon a bejelentő1 által megnevezett személyek nem szerepeltek.
2017. évben bejelentő1 meghatalmazta bejelentő2-t, hogy az eljárás alá vont ügyvéd előtt őt teljes jogkörrel képviselje. A meghatalmazás birtokában bejelentő2 felkereste az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatást kért az ügyről. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentő2-t a keresetlevél benyújtásának akadályairól, a bérbeadó személyének ismeretlen voltáról és a kárigényt alátámasztó dokumentumok hiányáról.
A bejelentő2 e-mailben arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bérlemény a DD tulajdonában van. Az e-mailhez cégkivonatokat, különböző gazdasági adatokat mellékelt. Ugyancsak mellékelte az ingóságok listáját, amely általános megnevezéseket és értéket tartalmazott, darabszám megjelölése és beazonosíthatóság nélkül.
Az eljárás alá vont ügyvéd levélben megkereste DD-t, kérve tájékoztatást arról, hogy a 81. épületben dolgozik-e EE, van-e CC és AA nevű foglalkoztatottjuk, illetve a 70. sz. épület a tulajdona-e. Egyben bejelentette a tűzeset miatti kárigényt.
Dr. [...] ügyvéd levélben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a DD Zrt-nek nincs tulajdonrésze a 70. sz. épületben, a társaság előtt a fent megnevezett személyek ismeretlenek, képviseletükben a nevezettek nem járhattak el, a zrt. nem adott bérbe a 70. számú épületben helyiséget.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd levelével felmondta a megbízási jogviszonyt. A levélben foglaltak szerint a bejelentő1 telefonhívására reagált az ügyvéd, miszerint a megbízója kifogásolta, hogy az egy éve megszűnt megbízási szerződésből eredően nem adta vissza az iratokat. Sérelmezte továbbá a megbízó1, hogy édesanyját, bejelentő2-t az eljárás alá vont ügyvéd szinte kidobta az irodából. Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a levélben bejelentő1-t, hogy a mai napig nem kapott olyan dokumentumokat, amelyek szükségesek a keresetlevél benyújtásához, többek között nem állapítható meg a bérbeadó személye, az ingatlan tulajdonosa, aki ellen a kereset indítható lenne. Erről személyesen tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvéd bejelentő2-t, aki az ügyvéd levele szerint minősíthetetlen hangnemben őt pocskondiázta, ezért kiutasította az irodából. A levél tartalmazza továbbá, hogy a bejelentő fél évekre eltűnt, az ügyvéd által ismert telefonszámokon nem volt elérhető.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy az iratkiadási kötelezettség elmulasztását nem rója az eljárás alá vont ügyvéd terhére, mivel eredeti dokumentumok nem kerültek átadására, dokumentum kizárólag e-mailben érkezett az eljárás alá vont ügyvédhez, a hatósági bizonyítványt pedig másolatban kapta meg, így a bejelentőnek valamennyi hiányolt dokumentum a rendelkezésére állt. Ennek megfelelően egy rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség megállapítását kérte, az Üttv. 52. § (3) bekezdésének megsértését nem tartotta fenn.
A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása körében utalt arra a fegyelmi biztos, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy miért telik el öt-hat hónap egy-egy tájékoztatás után. Álláspontja szerint telefon hiányában e-mailen is lehetett volna tájékoztatni az ügyfeleket a körülményekről. Tényként értékelte a fegyelmi biztos, hogy a megbízási szerződés írásbeli megszüntetése csak 2018. szeptemberében történt meg.
Enyhítő körülményként kérte értékelni a fegyelmi biztos a részleges ténybeli beismerő vallomást, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédet a jó szándék vezérelte, igyekezett segíteni. A viszonylag jelentős időmúlást is enyhítő körülményként kérte értékelni, valamint a feddhetetlen előéletet, és a megbánó nyilatkozatot. Súlyosító körülményt nem kívánt felhozni.
A fentiek alapján a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, bánja, hogy nem kereste meg a hatóságokat, de más volt a jogi koncepciója. Elismerte, hogy a tűzvédelmi hatóság megkeresésének elmulasztása hiba volt a részéről. Előadta, hogy a megbízója olyan perre kívánta rávenni, amit nem tudott felvállalni, hiba volt, hogy a megbízást nem mondta fel előbb. Előadta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy ma már sokkal óvatosabban és figyelmesebben jár el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a.) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése szerint: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is. (4) bekezdése alapján: A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.
39. § (3) bekezdése szerint: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
(5) bekezdése értelmében: Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
ÜESZ 2.1. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.4. pontja alapján: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés szerint az ügyfél bérleményében bekövetkezett tűzeset miatt keletkezett kár érvényesítésére vállalkozott. Meghatalmazása a hatóságok, bíróságok előtti képviseletre is szólt. Sem a megbízási szerződés, sem pedig a tényvázlat nem tartalmazza azokat a feltételeket, az ügyfél erre vonatkozó kioktatását, hogy a kártérítés iránti per folyamatba tételéhez pontosan milyen dokumentumokra, adatokra van szükség, amelyeket a megbízónak kell szolgáltatni, és ezek hiánya milyen jogkövetkezményekkel járhat. Ha a hiányukat kutatással, vagy dokumentum beszerzéssel kell pótolni, ennek a költségét. A bizonyítási eljárásban ugyan közvetve megállapítható volt, hogy a megbízót, majd bejelentő2-t az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a szükséges iratok átadásáról, hiszen bejelentő2 e-mailen küldött információkat, de ezek nem voltak elégségesek a keresetlevél benyújtásához. Erről azonban az ügyvéd elmulasztotta ügyfele írásban történt tájékoztatását, nem közölte írásban a megbízás teljesítésének akadályát.
Az ügyfél által átadott tűzeseti hatósági bizonyítvány birtokában az eljárás alá vont ügyvéd - ügyfele igényét figyelmen kívül hagyva - nem kereste meg az illetékes hatóságot a tűzesetre vonatkozó dokumentumok beszerzése érdekében, amelyek esetlegesen információval szolgálhattak volna a tűz keletkezésének okáról, a bérbeadó, illetve az ingatlan tulajdonosáról. Nem fogadható el e vonatkozásban az eljárás alá vont ügyvéd védekezése, miszerint más volt a jogi koncepciója, előadása szerint a perben a bírósággal kívánta beszereztetni az iratokat. Az ügyvéd valamennyi törvényes eszközt köteles igénybe venni ügyfele jogos érdekeinek érvényesítéséhez. Amennyiben a jogos érdeket az ügyvéd kétségbe vonta, mivel ügyfele nem szolgáltatott a kárra nézve megfelelő adatokat, jogában állt volna a megbízási szerződést felmondani. Mivel ezzel a lehetőséggel nem élt, így minden cselekményt meg kellett volna tennie, amely az ügyfél érdekeit és a megbízás teljesítését szolgálja.
Az eljárás alá vont ügyvéd indokolatlanul hosszabb időn (majd 5 hónap) keresztül nem kereste meg az ügyfél által szolgáltatott adat szerint az ingatlan vélt tulajdonosát. Nem tájékozódott az eljárás alá vont ügyvéd arról, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan használatát a tulajdonostársak milyen dokumentumban rendezték, és figyelemmel az osztatlan közös tulajdonra, milyen dokumentumra hivatkozással jelentette ki a DD Zrt. jogi képviselője, hogy a 70. sz. épületben ügyfelének nincs tulajdonrésze. Ezek az adatok esetlegesen támpontot adhattak volna a bérlemény tulajdonosának kiderítéséhez. Természetesen az ügyvéd nem nyomozó, de ezzel a lehetőséggel módjában lett volna élni.
A DD Zrt. válaszlevelét bejelentő2-vel az eljárás alá vont ügyvéd ismertette, majd ezen összekülönböztek. Nem bizonyítható, hogy ki, mit mondott, vagy milyen hangnemet ütött meg, de az eljárás alá vont ügyvéd is és a tanú is úgy nyilatkozott, hogy nem megfelelő hangnemben zajlott a beszélgetés, ami arra enged következtetni, hogy az ügyfél-ügyvéd bizalmi viszony erősen sérült. Ennek ellenére az ügyvéd egy év múlva mondta csak fel a megbízási szerződést, viszont az eltelt idő alatt nem történt az ügyben semmi. A megbízási szerződés hatálya alatt az ügyvédet terheli az eljárási kötelezettség, sőt az Üttv. 35. § (3) bekezdése alapján ez a felmondási idő alatt is kötelezi az ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy ügyfele nem volt elérhető féléveken keresztül. Ez esetben az ügyvéd minden lehetséges módot igénybe kell, vegyen a kapcsolattartás érdekében, ennek bizonyítása az ügyvéd terhe. Ugyanakkor bejelentő2 elérhető volt 2017. januártól, mind lakcíme, mind e-mail címe ismert volt.
Tekintettel arra, hogy az írásbeli megbízási szerződés nem tartalmazott tájékoztatást, az eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna bizonyítani, hogy tevékenysége megfelelt a fent hivatkozott etikai szabályoknak. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy ügyfelét írásban nem tájékoztatta, az általa hivatkozott szóbeli tájékoztatás tartalmát nem tudta bizonyítani, ugyanakkor a bejelentő sem hivatkozhatott alappal arra, hogy megfelelő adatot szolgáltatott, vagy egyáltalán nem tudta, hogy mit kért az ügyvéd.
Az ügyvéd feladata és egyben érdeke is lett volna, hogy ügyfelét írásban részletesen tájékoztassa arról, a perindításra adott utasítása célszerűtlen, így azt az ügyvéd nem kívánja teljesíteni, egyben az ügyfelet részletesen tájékoztatni kellett volna, mi a következménye, ha a részletesen meghatározott adatokat nem tudja szolgáltatni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fent értékelt magatartásokkal megsértette a fent hivatkozott normákat és ezzel egy rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, ismerte, de mindenképpen ismernie kellett volna az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az ügyvédi hivatás szempontjából a magatartás súlyát. Az ügyvédi tevékenységről, az ügyvédekkel szemben támasztott etikai követelményekről szóló törvények és szabályzatok meghatározzák az ügyvédi tevékenységgel szemben támasztott követelményeket.
Nem vitásan nem követett el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a kártérítés iránti pert nem indította el, mivel alperes hiányában és a kár bizonyítására alkalmas dokumentumok hiányában szakmai meggyőződése ezt nem tette lehetővé. A fegyelmi vétség tárgya kizárólag a tájékoztatás elmulasztása és a hatóság megkeresésének elmulasztása. Az eljárás alá vont ügyvéd a bérbeadó, vagy a tulajdonos megállapítása iránt tehetett volna lépéseket azzal, hogy ez nem biztos, hogy eredményre vezetett volna. Ugyanakkor nem volt elvárható az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a bejelentő által bérbeadóként megnevezett magánszemélyeket saját maga felkutassa. Továbbá a tűzben megsemmisült ingóságokra vonatkozó megfelelő adatszolgáltatásnak kizárólag a bejelentő tudott volna eleget tenni.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy a megbízás teljesítését az ügyfél is akadályozta azzal, hogy nem tudott megfelelő adatokat szolgáltatni.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt is, hogy közvetetten megállapítható volt, hogy a bejelentőnek tudomása volt arról, hogy milyen adatokat vár tőle az ügyvéd. A bejelentő maga is leírta a bejelentésében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindig adatokat kért tőle, így eredményesen arra nem hivatkozhat, hogy minden adatot szolgáltatott, amelyet az ügyvéd szükségesnek tartott. Az ügyvéd mulasztása itt a késedelmes megkeresés, illetve az elmulasztott hatósági megkeresés, valamint az ügyfél teljes körű írásbeli tájékoztatásának és felhívásának elmulasztása.
Enyhítő körülmény az a tény is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelének nem okozott kárt, hiszen a per megindítása a fenti körülmények között nem volt lehetséges, továbbá a megbízás felmondásakor az igényérvényesítésre nyitva álló határidő még nem telt el. Figyelembe vette a Fegyelmi Tanács azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelének írt leveléből az állapítható meg, hogy maga az ügyfél 2017 . szeptemberétől megszűntnek tekintette a megbízást, bár azt írásban nem mondta fel, továbbá az ügyfél ennek ellenére nem keresett másik jogi képviselőt.
Értékelte a Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásakor, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az írásbeli tájékoztatás elmulasztásában elismerte felelősségét és úgy nyilatkozott, hogy a jövőben figyelmesebben fog eljárni.
A Fegyelmi Tanács értékelve az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget megalapozó magatartását, a fegyelmi eljárásban tanúsított együttműködését, az ügy összes körülményét, a rendelkező részben meghatározott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak.
A fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatban az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az ÜESZ 6.9. pontjának megsértését (Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése). A bejelentő előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a kikötött sikerdíjat fel kívánta emelni 20-25%-ra. Az eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy ilyen követelés elhangzott volna. Tekintettel arra, hogy nem merült fel az eljárásban olyan körülmény, vagy dokumentum, amely a bejelentő állítását alátámasztotta volna, a Fegyelmi Tanács e pontban a felelősséget nem látta megállapíthatónak. Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján kötelezte a 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A FESZ 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.
Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége a 2016. évben létrejött megbízás alapján kezdődött, azonban a fegyelmi vétséget mulasztásos cselekménnyel követte el, amely folytatólagos cselekmény, és abban az időpontban válik befejezetté, ameddig az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztást pótolhatta volna. Jelen ügyben ez az időpont a megbízási szerződés felmondása, amely 2018. január 1-jét követően következett be. A fegyelmi felelősségre vonás befejezett cselekmény alapján történik, a mulasztásos cselekmény pedig természetes egységet képez, így a jelen eljárásban a fegyelmi felelősségre a 2017. évi LXXVIII. tv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat rendelkezései az irányadók.
Az eljárási szabályokra a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései alkalmazandóak.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 237.)