A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
550.000 Ft (ötszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés:
A bejelentő panaszában előadta, hogy „2014 óta megbízta” az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyeiben járjon el és „azóta sem csinált semmit”, és „sehol nem létezik az ügye”. Bejelentése mellékletét képezte egy 2014. május 8-i keltezésű, a bejelentő és G. M. által nem aláírt, az eljárás alá vont ügyvéd által aláírt és lepecsételt ügyvédi megbízás és tényvázlat, amely a járásbíróság előtti ügyre vonatkozott, amelyben ő és G. M. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy abban az esetben, ha e per nem az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett szerződés hatálytalanságának megállapítására irányul, akkor járjon el a jogi képviseletükben, ellenkező esetben azt kérték, hogy tanúként nyilatkozzon a perben. A bejelentés mellékletét képezte továbbá egy 2019. február 4-i keltezésű, a bejelentő és G. M. által nem aláírt, az eljárás alá vont ügyvéd által aláírt és lepecsételt ügyvédi tényvázlat elnevezésű irat is. Ebben a bejelentő és G. M. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a [...] szám alatti ráépítéssel történt tulajdonszerzés érvényesítése érdekében nyújtson be keresetlevelet.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni. E felhívást az eljárás alá vont ügyvéd átvette, azonban sem iratokat nem csatolt, sem észrevételt nem tett.
A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos ugyanezen a napon kelt fegyelmi eljárást kezdeményező határozata szerint a bejelentő nyilatkozata és az általa csatolt iratok, továbbá az egyéb iratok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződésekben vállalt ügyekben nem járt el, a kapott megbízásnak nem tett eleget, a tájékoztatást elmulasztotta, mellyel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Továbbá azzal, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására elmulasztotta csatolni az iratait, 1 rb. fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács tárgyalást tűzött ki. A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, a bejelentő megjelent.
A bejelentő személyes meghallgatásán a járásbíróság előtti perrel kapcsolatban előadást tett, melynek lényege szerint a perben a bejelentő felperes volt, a keresetet ő maga nyújtotta be a bíróságon, jogi képviselője nem volt. A per során javasolták neki, hogy vegyen igénybe jogi képviselőt, a per kapcsán ezt követően került kapcsolatba az eljárás alá vont ügyvéddel, aki azt javasolta neki, hogy „szüntesse meg a pert” és állapodjon meg az alperessel. 2014 májusában valóban létrejött egy megbízás pervitelre, amelyet csatolt a bejelentéséhez; ezen az aláírásuk azért nem szerepel, mert az ügyvédnő azt mondta, hogy nem szükséges aláírni. A bejelentő állította, hogy nem az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett szerződés hatálytalansága megállapítására indult a 2010-es per. A bejelentő számos iratot csatolt a fegyelmi tárgyaláson, melyek közül egyetlen volt, amely a bírósági eljárással kapcsolatban született, a járásbíróság végzése. Ebben a bíróság elrendelte az iratok teljes pótlását a bejelentő, mint felperes kötelezéseként, ezen kívül felhívta arra, hogy, amennyiben jogi képviselőt hatalmazott meg, akkor a meghatalmazás „másolatát” csatolja. E végzés átvételét követően keresték fel az eljárás alá vont ügyvédet. Egyéb bírósági irattal a perrel kapcsolatban a bejelentő nem rendelkezett, ő maga nem járt el személyesen a bíróságon, nincs tudomása arról, hogy a perben milyen egyéb határozat született, befejeződött-e, vagy nem.
A bejelentő 2019. februárjában újabb megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, és fizetett is neki, de semmit nem tud arról, hogy eljárt volna, noha az ügyvédnő azt mondta neki, hogy a keresetet beadta, de peres papírokat nem adott át neki. Semmit nem tud erről az ügyről sem.
A fegyelmi tanács megkereste a járásbíróságot, hogy adjon felvilágosítást a perrel kapcsolatban, az befejeződött-e, ha igen, milyen módon, az eljárás alá vont ügyvéd a perben a felperes (bejelentő) jogi képviseletében nyilatkozott-e, iratot csatolt-e, továbbá arról, hogy 2019. február 4-ét követően az eljárás alá vont nyújtott-e be a bejelentő és/vagy G. M. jogi képviseletében keresetlevelet, ha igen, akkor azt küldje meg a fegyelmi tanács részére.
A járásbíróság tájékoztatása szerint a perben végzés született, amellyel a bejelentő felperes, valamint S. K. és társai alperesek közötti, szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti perben a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. E végzés jogerőre emelkedett. A perben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, és a felperes jogi képviseletében nyilatkozatot sem tett, a felperes mindvégig személyesen járt el.
A bírósági tájékoztatás szerint 2019. február 4. napját követően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő és/vagy G. M. jogi képviseletében keresetlevelet nem nyújtott be. A tájékoztatás kitért még arra, hogy a bejelentő jogi képviselő nélkül eljárva házasság felbontása és járulékai iránt keresetlevelet terjesztett elő, melytől az első tárgyaláson elállt, és a bíróság a pert az ugyanezen a napon jogerőre emelkedett végzésével megszüntette.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat annyiban módosította, hogy a 2014. május 8-i megbízással kapcsolatos indítványát nem tartotta fenn. Jogi normákra vonatkozó hivatkozással fenntartotta viszont, hogy a 2019. február 4-én kelt megbízásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, nem nyújtott be keresetlevelet a bíróságra, noha ezzel megbízták, ami fegyelmi vétségnek minősül. Az eljárás alá vont ügyvéd mindezen kívül nem tett eleget a vezető fegyelmi biztos felhívásának, elmulasztotta csatolni az iratait, mely szintén fegyelmi vétségnek minősül.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és a fokozatosság elvét követve a középmértéknél magasabb összegű pénzbírság kiszabására tett indítványt, valamint kérte az eljárási költségekben való marasztalást is.
A tényállás:
A bejelentő és G. M. az eljárás alá vont ügyvéd részére 2014. május 8-án megbízást adott arra, hogy a járásbíróság előtt folyamatban lévő perben lássa el a bejelentő jogi képviseletét abban az esetben, ha e per nem az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett szerződés hatálytalansága megállapítására irányul, ha igen, akkor azt kérték, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a perben tanúként nyilatkozzon. Az erre vonatkozó „Ügyvédi megbízás és tényvázlat”-on a bejelentő és G. M. neve fel van tüntetve, de aláírásuk nem látható, viszont látható az eljárás alá vont ügyvéd neve, névaláírása és pecsétlenyomata. Az eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt tényként megállapítható, hogy a megbízók azért nem írták alá az okiratot, mert az eljárás alá vont ügyvéd azt közölte velük, hogy nem szükséges aláírni.
A perben a bejelentő által 2010-ben előterjesztett keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. E végzés több mint három évvel később emelkedett jogerőre. Az eljárás alá vont ügyvéd a perben a bíróság előtt a bejelentő felperes jogi képviseletében nyilatkozatot nem tett, meghatalmazást nem csatolt.
A per a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzéssel megszűnt.
A bejelentő és G. M. az eljárás alá vont ügyvéd részére 2019. február 4-én megbízást adott arra, hogy a [...] szám alatti ingatlant érintően ráépítéssel való tulajdonszerzés érvényesítése érdekében nyújtson be keresetlevelet. A megbízást a bejelentő és G. M. nem írta alá, az eljárás alá vont ügyvéd aláírta és pecsétjével látta el. Az eljárás alá vont ügyvéd e megbízás ellenére nem szerkesztett keresetlevelet, a megbízást nem látta el, ügyfelei érdekét nem képviselte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban teljes passzivitást tanúsított, kötelezés ellenére iratokat nem csatolt.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
Az eljárás alá vont ügyvéd a neki felrótt magatartást az elkövetés ideje alapján (2019. év) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálya alatt fejtette ki.
Mivel a fegyelmi eljárással érintett per tárgya szerződés hatálytalansága megállapítására irányult, az eljárás alá vont ügyvédnek - a 2014. május 8-án kelt ügyvédi megbízás és tényvázlat alapján - nem volt a jogi képviselettel kapcsolatos kötelezettsége, tekintettel arra, hogy kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró bejelentő keresetlevele nem az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett szerződést támadta. Ha az eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi vétségként felróható is lett volna, hogy nem látta el a jogi képviseletet a járásbíróság előtti perben, akkor ez, mint fegyelmi vétség - figyelemmel a három éves elévülési időre - 2017. július 1. napján elévült volna. A fegyelmi biztos indítványozta, hogy ebben a körben, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatát módosítva, a fegyelmi tanács ne állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A bejelentő személyes meghallgatása során a fegyelmi tárgyaláson megerősítette, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek adtak keresetlevél benyújtására vonatkozó megbízást 2019. február 4-én, melyet az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolt. Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem adott be keresetlevelet. A fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi megbízott azon álláspontjával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e magatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyet alátámasztott a járásbíróság tájékoztatása is.
A fegyelmi tanács osztotta a fegyelmi biztos azon álláspontját is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy felhívás ellenére iratot nem csatolt, újabb 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Tényként állapítható meg az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt sem tett, és a fegyelmi tárgyalásokon sem jelent meg.
Mindezekkel az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el (megbízás el nem látása és a vizsgálati, fegyelmi eljárásban iratcsatolás elmulasztása.)
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásaival az alábbi normákat szegte meg: Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdéseit, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1., 2.2. és 2.4., 12.3. pontjaiban írt rendelkezéseket.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”, a (3) bekezdése szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...”.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”, a 2.2. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”, a 2.4. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”, a 12.3. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem talált. Súlyosító körülményként nyomatékkal vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, azt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara eddig 14 fegyelmi büntetésben részesítette, melyek közül 8 esetben pénzbírság kiszabására került sor.
A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára, a rendbeliségre, a szándékosságra, az általa feltárt körülmények figyelembevételével, a fokozatosság szem előtt tartásával, mérlegelési jogkörében szabta ki.
A jelen eljárással felmerült átalányköltséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.2. a) pont alapján állapította meg. A határozat elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapul.
A fegyelmi tanács határozata 2020. március 12. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 239.)