A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 7 rendbeli szándékos, ebből 3 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartamát 5 (öt) évben határozza meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A. A Bejelentő1 az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
Bejelentő1 2019. [...] napján megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az ítélőtábla előtt folyamatban lévő ügyével kapcsolatban a teljes körű jogi képviseletet lássa el. A megbízás aláírásával egyidejűleg 76.200 Ft ügyvédi munkadíját az eljárás alá vont volt ügyvéd részére megfizetett, melyről az eljárás alá vont volt ügyvéd átvételi elismervényt adott. 2019. [...] napján dr. [...]. ügyvéd tájékoztatta a bejelentő1-et, hogy az ügyére vonatkozó valamennyi iratot átadta az eljárás alá vont volt ügyvédnek.
2019. [...] napján a bejelentő1 az ítélőtáblától egy olyan tartalmú végzést kapott, miszerint nincs jogi képviselője, és az eljárásban annak igénybevétele kötelező. Az ítélőtábla felszólította a bejelentő1-et, hogy 15 napon belül csatolja be az új jogi képviselője meghatalmazását.
A bejelentő1 ezt követően több alkalommal megkísérelte felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel, azonban kísérletei rendre sikertelenek maradtak, eljárás alá vont volt ügyvéd egyetlen megkeresésre sem válaszolt.
Bejelentő1 2019. [...] napján a megbízást felmondta és felszólította az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az iratait adja vissza, illetőleg az ügyvédi munkadíjat fizesse vissza. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízás megszűnését követően a bejelentő1, mint ügyfél kérése ellenére sem adta vissza az ügyre vonatkozó iratokat és nem számolt el vele.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot, majd az eljáró fegyelmi biztos a vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező ügyvédhez méltatlan magatartás és eljárás - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
B. Bejelentő2 az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Bejelentő2 2019. [...] napján megbízást adott eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy a törvényszék előtt folyamatban lévő peres eljárásban a képviseletét lássa el, a szükséges jognyilatkozatokat tegye meg. A megbízási szerződés aláírásával egyidejűleg a Bejelentő2 76.200 Ft megbízási díjat megfizetett.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a perben nem jelentette be képviseleti jogát, a bejelentő2 érdekében semmilyen cselekményt nem végzett, ezért a bíróság a pert megszüntette. Bejelentő2 nem tudta a kapcsolatot felvenni az eljárás alá vont személlyel, iratait nem kapta vissza, eljárás alá vont volt ügyvéd nem számolt el a bejelentő2-vel.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd az eljáró fegyelmi biztos a vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező ügyvédhez méltatlan magatartás és eljárás - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
C. Bejelentő3 az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentő3 az eljárás alá vont volt ügyvédnek adott megbízást 2019. [...] napján a törvényszék előtt folyamatban lévő ügyében jogi képviselete ellátásra. Az eljárás alá vont volt ügyvédhez a bejelentő3 akként került, hogy korábbi jogi képviselője tevékenységét felfüggesztette a Budapesti Ügyvédi Kamara és ezért ő a bejelentő3-mal a korábbi ügyvédi megbízását megszüntette.
A létrejött megbízás és tényvázlat rögzíti, hogy a megbízott megbízása kiterjedt a folyamatban lévő üggyel kapcsolatos teljes körű eljárásra, és a szükséges jognyilatkozatok megtételére.
Az írásbeli megbízás létrejöttével egyidejűleg a bejelentő3 az eljárás alá vont volt ügyvédnek a fenti eljárásban történő képviseletre meghatalmazást is adott, továbbá 60.000 Ft megbízási díjat is átadott. A megbízási díj átvételéről az eljárás alá vont volt ügyvéd átvételi elismervényt állított ki, amelyben vállalta, hogy öt munkanapon belül elektronikusan, vagy postai úton számlát állít ki és azt megküldi a bejelentő3 részére. A számla megküldésére a bejelentés megtételéig nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a megbízás tárgyát képező ügyben a jogi képviselet kötelező, a törvényszék végzésében felhívta a bejelentő3-at, hogy 30 napon belül gondoskodjon új jogi képviselőről, ellenkező esetben a pert megszünteti.
A bejelentő3 levélben fordult az eljárás alá vont volt ügyvédhez és tájékoztatta a végzésről, valamint arról is, hogy tudomása szerint az ügyben való képviseletre 2019. [...] napján már meghatalmazta az eljárás alá vont volt ügyvédet, így a meghatalmazást már a bíróságra be kellett volna nyújtani.
A bíróság a hiánypótló végzés nem teljesítése miatt végzésével a pert megszüntette. Ezt követően a bejelentő3 a megszüntető végzést is csatolta az eljárás alá vont volt ügyvéd részére, azonban semmilyen eljárás, vagy válasz a megkeresést nem követte.
A bejelentő3 az eljárás alá vont személlyel szembeni ügyben kezdeményezte a közvetítői eljárás lefolytatását, azonban a közvetítő megkeresésére az eljárás alá vont volt ügyvéd nem válaszolt, így a közvetítői eljárás nem indult meg.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd a vizsgálat eredményeként az eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező ügyvédhez méltatlan magatartás és eljárás - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyekre vonatkozó releváns iratait és nyilatkozatait nem terjesztette elő, így a fenti tényállások a bejelentések tartalma és azok mellékletei, illetve a fegyelmi tárgyaláson meghallgatott tanúk nyilatkozatai alapján voltak megállapíthatók.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a fegyelmi biztos kifejtette azon álláspontját, mely szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd nem tette vitássá a bejelentésben foglaltakat, ekként nincs vitatott tényállítás.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, és a legszigorúbb joghátrányt kérte alkalmazni.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentésekben, azok mellékleteiben, valamint a fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárás során egyetlen jognyilatkozatot sem tett, egyetlen iratot sem csatolt, egyik tárgyaláson sem jelent meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Azt eljárás alá vont fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Fegyelmi Tanács a tényállást - az eljárás alá vont volt ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének elmulasztása következtében, nyilatkozatának, a bejelentők előadásának vitatása hiányában - a bejelentők előadása és általuk csatolt iratok alapján állapította meg és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljáró törvényszék bejelentő részére megküldött, a bejelentő által eljárás alá vont ügyvédnek, a részére adott megbízással egyidejűleg átadott hiánypótló végzésének nem tett eleget, melynek következtében a törvényszék a bejelentő által korábban benyújtott keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Mindebből következően a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) a megbízás alapján nem járt el, a megbízásnak nem tett eleget, 2.) a bejelentőt az eljárás mellőzésének okáról nem tájékoztatta 3.) a megbízási díjjal nem számolt el, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. §, (3), 52. § (2) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., 2.2., 7.3., 6.10., 12.3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket., ezzel 3 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Azzal a magatartásával pedig, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására elmulasztotta csatolni az ügyre vonatkozó iratait, megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában írt kötelezettségét - és amely önálló fegyelmi vétségnek minősül - további 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magtartásával, hogy nem tett eleget számlaadási kötelezettségének, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Mivel a 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
A fentiek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét 7 rb ebből 3 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétségben állapította meg.
A Fegyelmi Tanács semmilyen enyhítő körülményt nem tudott figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd igen kedvezőtlen fegyelmi előéletét, a vele szemben indult és jogerősen lezárt fegyelmi eljárások nagy számát, ezen fegyelmi eljárások alapjául szolgáló ügyek hasonló tényállását, továbbá az előzetes vizsgálati szakban a kamarai felhívás teljes ignorálását.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésébe foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos kizárás fegyelmi büntetésre tett indítványát - a fokozatosság elvére is figyelemmel - találta a jelen ügyben kellő súlyúnak, és ezért az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel.
A fentieken túl különösen súlyosként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a tanúsított magatartás - annak ismétlődő jellege - alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére. Össz-ügyvédi érdek, hogy az ilyen magatartások ellen a kamara határozottan lépjen fel az ügyvédi tevékenység és hivatás presztízsének fokozott megóvásáért.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 3 év, leghosszabb időtartama tíz év. (Üttv. 109. § (6) bek.) A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki a középmértékű időtartamban a kizárás fegyelmi büntetést.
A fentiek alapján az alapul fekvő tényállások egyértelműek voltak, annak elemei a bejelentés alapján megállapíthatóak, az eljárás alá vont ügyvéd annak egyetlen elemét sem vitatta.
A fegyelmi felelősség, annak minősítése ilyen körülmények mellett kétséget kizáróan megállapítható.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 240.)