A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a [...] Kft. képviseletében [...] terjesztett elő panaszt, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd sajtóban megjelent nyilatkozatát, valamint ügyvédhez méltatlan magatartását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá csatolta az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, részben hatáskör hiánya, részben fegyelmi vétség hiányában. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a határozatot tudomásul vette.
A fegyelmi biztos a megszüntető határozatot a bejelentő részére megküldte, egyidejűleg tájékoztatást adott a bejelentő által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségről.
A bejelentő kifogással élt a megszüntető határozat ellen.
Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos határozatával a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.
A határozat alapján a fegyelmi biztos a megszüntető határozatot visszavonta, egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.
A tényállás:
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd szakszervezet jogi képviselője. A szakszervezet a [...] Főosztályához fordult, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a bejelentőnél a komissiózó munkakörben alkalmazott munkavállalók tekintetében nem tartják be a vonatkozó jogszabályokat a garantált bérminimum vonatkozásában.
A [...] Főosztálya állásfoglalását követően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére az egyik targoncavezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló - aki egyben a szakszervezet helyi tisztségviselője is - munkabér különbözeti igényt terjesztett elő.
A felek között egyeztetések kezdődtek, melynek keretében a bejelentő levelében egyeztetésre hívta meg az eljárás alá vont ügyvédet.
A [...] című lapban „Felügyeleti eljárás a [...]-nál” címmel, „A szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában” alcímmel egy cikk jelent meg, amelyben a jogvitával kapcsolatban a szakszervezet jogi szakértőjeként az eljárás alá vont ügyvéd jogi álláspontja is megjelent.
Ugyanezen témában „Kivonulással fenyegetőzik a [...]” címmel „Egyre több dolgozó esetében derül ki, hogy az alapbére az előírtnál alacsonyabb összegű” alcímmel jelent meg írás a [...] számában is, melyben ugyancsak idézik eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát.
A [...]-i [...] számban pedig „Egyeztetést kezdeményezett a [...]” címmel „Százas nagyságrendben lehetnek érintettek a bérvitában a szakképzett targoncások” a címmel jelent meg írás, melyben ugyancsak idézik az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos álláspontját a „Kollégák” zárt facebook csoportban is kifejtette egy internetes oldalon megjelent újságcikk posztolásával, amelyre a csoport tagjai észrevételeket tettek.
A bejelentő a Törvényszék előtt perindítást megelőző ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő a szakszervezet I. r., [...] II. r. és az eljárás alá vont ügyvéd III. r. kérelmezettel szemben, melyet a Törvényszék végzésével, mint alaptalant, elutasított.
A bejelentés tételesen felsorolja a sérelmezett kijelentéseket az alábbiak szerint.
1. „Álláspontom szerint a [...] Kereskedelmi Kft. megszegte a munka törvénykönyve vonatkozó előírásait, mert a targoncavezetőként alkalmazott munkavállalóknál nem vette figyelembe az egyenlő bánásmód követelményét és nem a kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimumot alkalmazta, hanem jóval kevesebb pénz alapján számfejtette a havi fizetésüket”
2. „[szakszervezet] ügyvédi felszólítást küldtek a vállalatnak az elmaradt bérkifizetések teljesítésére, ám erre a [...]Kft. a szakszervezetnek még nem reagált.”
3. „az egyik érintettnek, a [...] Kereskedelmi Kft. alkalmazottjának 2016 januárjában 15 ezer forinttal, februártól pedig minden hónapban 10 ezer forinttal volt kisebb az alapbére, míg 2017-ben havonta 26 ezer forinttal, tavaly pedig havonta 22.500 forinttal alacsonyabb összeggel számoltak neki. Így több mint 700 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég egyetlen dolgozónak”
4. „jelenleg 18 [...]Kereskedelmi Kft. alkalmazott ügye van nála, közülük 13-nak még munkaszerződése sincs, annak pótlására a cég három hét türelmi időt kért.”
5. „nincs pontos adatuk arról, a bérvitában pontosan hány dolgozó érintett ebben vagy más a munkakörben, ahhoz minden alkalmazott munkaszerződését át kellene vizsgálni a több mint 13 ezer főt foglalkoztató cégnél.”
6. „az érintettek munkaszerződésében lévő alapbér így is elmaradt attól, amelyet a kormányrendelet szerint alkalmazniuk kellett volna.”
7. „a juttatásokat is az alapbér alapján kalkulálják ki a [...] Kft-nél, vagyis a kézhez kapott fizetés így mindenképpen kisebb”
8. „kormányrendeletben előírt garantált bérminimumnál alacsonyabb alapbérek [...] után vélhetően nem a megfelelő összegben teljesítette a munkáltató [...] Kft. a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékkötelezettségeket.”
9. „Ezzel együtt elképzelhető, hogy százas nagyságrendben érintettek a targoncás munkakörben alkalmazott munkavállalók”
10. „évekig nem a jogszabály által előírt mértékű, hanem az annál alacsonyabb alapbér alapján számították ki a járandóságukat”
11. „a sajtónyilvánosságnak köszönhetően némiképp konszolidálódott a hangulat a [...] logisztikai bázisán, ahol korábban pattanásig feszült a helyzet”
12. „kényszerszabadságra küldték azt a munkahelyi vezetőt, aki a szakszervezet tisztségviselőit vegzálta a kirobbant ügy kapcsán, és ellene több mint nyolcvan alkalmazott aláírásával petíciót nyújtottak be a munkaadónak, hogy távolítsák el a pozíciójából, mert visszaél a helyzetével”
13. „a múlt hét óta Magyarországon tartózkodik a külföldi tulajdonú [...] üzletlánc vezetőségének több tagja. - Várakozásaink szerint születhet megállapodás a céggel az általunk sérelmezett bérpolitikájuk ügyében, dolgoznak az ügyön”
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint mellékletei, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján állapította meg.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa határozatában foglaltak szerint az első fokon hozott megszüntető határozat helyesen állapította meg, hogy a jó hírnév megsértése tárgyában a fegyelmi bizottságnak nincs hatásköre eljárni, az a bíróság hatáskörébe tartozik. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az eljárást megszüntető határozatból hiányzik a bejelentésben említett magatartások Etikai Szabályzat szerinti vizsgálata, különös tekintettel az Etikai Szabályzat 13. pontjában foglaltakra.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen magatartása sem valósít meg fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, az írásbeli beadványában foglaltakat fenntartva csatlakozott a fegyelmi biztos indítványához.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos végindítványa alapos.
A tényállás az okiratok, és nyilvános újságcikkek alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt, így egyéb tényállási elemek tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 6. §-a szerint az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó e tevékenységében szabad és független, és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.
Az Üttv. 39. § (4) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
A Ptk 2:51. § (1) bekezdés a) pontja szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.
Az ÜESZ 9.6. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről való tájékoztatás és más közszereplés során tárgyilagosan, az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalon jár el, egyúttal tartózkodik személyének előtérbe állításától.
Az ÜESZ 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
Amint arra mind a fegyelmi biztos, mind az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos rámutatott, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos igények bírósági útra tartoznak, így nem tartoznak a Fegyelmi Tanács hatáskörébe. Ugyancsak a fegyelmi vizsgálat körén kívül reked a munkajogi vita mikénti megítélése, valamint az üzleti titok megsértésével kapcsolatos kérdések vizsgálata is.
Figyelemmel az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos felhívására a Fegyelmi Tanács megkísérelte a teljesség igényével tisztázni az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának jogi megítélését.
A nyilvánosság előtti nyilatkozatok tekintetében az Etikai Szabályzat 9.6. pontja három követelményt támaszt:
- tárgyilagosság,
- az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonal,
- tartózkodás az ügyvéd saját személyének előtérbe helyezéséről.
A bejelentő által kifogásolt kijelentések közül az 1., 3., 6 10. pont alatt jelölt nyilatkozatok az eljárás alá vont ügyvéd jogi álláspontját rögzítik, világosan megjelölve, hogy azt milyen tényekből vonta le. Ezek a kijelentések akár egy kereseti kérelemnek is adekvát tartalmi elemei lehetnének, teljes mértékben megfelelnek az Etikai Szabályzat által támasztott tárgyilagosság és szakmai színvonal követelményeinek.
Az ügyvédi tevékenység Üttv. 6. §-ában rögzített szabadságából és függetlenségéből is következően az ügyvéd joga, hogy a rendelkezésre bocsátott tények, illetőleg megbízója előadása és a jogszabályok összevetése alapján önállóan alakítson ki jogi álláspontot. Ezen jogi álláspontjáért kizárólag megbízójának tartozik - nem fegyelmi jellegű - felelősséggel. Ettől eltérő álláspont esetén minden ügyvéd fegyelmi vétséget követne el, akinek jogi érvelését a bíróság vagy a hatóság nem osztja. Téves jogi álláspont miatt fegyelmi felelősség megállapításának csak akkor van helye, ha azzal, vagy annak következményeként az ügyvéd megbízója sérelmére műhibát követ el.
A 2. pont alatt kifogásolt szöveg a [...] 2019. február 25-i számában jelent meg, a bejelentő által csatolt levél pedig 2019. március 1-jén kelt. A Fegyelmi Tanácsnak nem áll rendelkezésére olyan adat, amelyből ezen kijelentés valótlanságára lehetne következtetni.
A 4. és 5. pont alatt kifogásolt nyilatkozatok rögzítik, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg hány dolgozó ügyével foglalkozik, ezek közül hánynak áll rendelkezésre a munkaszerződése, továbbá rögzítésre kerül, hogy az érintettek köre a jelenlegi adatok alapján nem határozható meg. Ebben az esetben is tényszerű közlésről, illetve abból levont következetésről van szó.
A 11. pont alatt kifogásolt nyilatkozatban az ügyvéd azon meggyőződésének ad hangot, hogy a sajtó nyilvánossága segítette az ügy előre vitelét. Ez a nyilatkozat, mint személyes értékítélet, teljes mértékben kívül kell, maradjon a fegyelmi vizsgálat körén. A 12. és 13. pont alatt kifogásolt nyilatkozatok nem az eljárás alá vont ügyvédtől származnak.
A fenti nyilatkozatokat egyesével, valamint az újságcikkek egészét egységében értékelve a Fegyelmi Tanács arra a meggyőződésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a sajtó útján tett kijelentései teljes mértékben összhangban vannak az Etikai Szabályzat 9.6. pontjában foglaltakkal, még szélsőségesnek vagy határesetinek sem tekintendők. Személyeskedéstől mentesek, és még csak utalást sem tartalmaznak arra, hogy az ügy esetleges sikerében az eljárás alá vont ügyvéd személyének meghatározó szerepe lehet.
A bejelentésben és későbbi beadványai során a bejelentő maga adta elő, hogy mintegy 13.000 fő munkavállalót foglalkoztat. Ebből következik, hogy munkáltatási gyakorlata - függetlenül az érintett munkavállalók számától - közérdeklődésre és így a sajtó nyilvánosságára tart számot. Ezt a körülményt az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelni aligha lehet, az pedig az ügyvéd joga - adott esetben kötelessége -, hogy a sajtó nyilvánossága előtt megszólaló megbízója számára segítséget nyújtson akár azzal, hogy maga is nyilatkozatot tesz.
Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos felhívása alapján a Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása megfelelt-e az Etikai Szabályzat 13.1. pontjában foglaltaknak.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sajtóban tett kijelentéseinek vizsgálata az Etikai Szabályzat 9.6. pontja alapján bírálandók el, a Fegyelmi Tanács e körben a bejelentő azon előadását vizsgálta, amely szerint az újságcikk annak ellenére jelent meg, hogy jogi képviselőjük 2019. március 1- jei határidejű válaszadásban állapodott meg az eljárás alá vont ügyvéddel.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása során előadta, hogy a sajtó megkereséséről nem ő, hanem a szakszervezet határozott, igazoló jelentésében pedig rögzítette, hogy semmilyen olyan adatot nem tett közzé, amelyet a bejelentő üzleti titoknak minősített, az egyeztetés kezdeményezéséről a szakszervezet tisztségviselőinek is tudomása volt.
Annak tisztázása érdekében, hogy pontosan kik között, és milyen tartalmú megállapodás jött létre a bejelentő válaszának határidejét illetően a Fegyelmi Tanács tanúként kívánta meghallgatni a bejelentő képviselőit, akik azonban a tárgyaláson nem jelentek meg. Ennek hiányában nem állapítható meg ilyen megállapodás létrejötte, az a körülmény pedig, hogy az ellenérdekű fél a válaszadásra - akár saját belső szervezeti sajátosságai, akár egyéb ok miatt - határidő biztosítását kéri, a másik felet nem köti, így ennek alapján a felet képviselő ügyvéd felelősségre vonásának sincs helye. Ezen túlmenően a fegyelmi eljárásban nem merült fel olyan irat, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel érintkezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd által a közösségi médiában tett, és a bejelentő által kifogásolt megjegyzés a Facebook „Kollégák” privát csoportjában jelent meg. E csoport leírása szerint a csoport tagjai ügyvédek. Minden hozzászólás (poszt) tartalmáért kizárólag a közlőt terheli minden felelősség. A közzétett hozzászólás sem a Magyar Ügyvédi Kamara, sem a területi ügyvédi kamarák hivatalos álláspontját nem tükrözik, függetlenül attól, hogy a hozzászóló kamarai tisztségviselő, vagy sem. Csak a tagok láthatják a csoporttagok listáját és a bejegyzéseiket. A csoportot bárki megtalálhatja.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás keretei között kívánta tisztázni, hogy a bejelentő miként szerzett tudomást a bejegyzésről, és milyen megfontolásból tartja magát bármely bejegyzés címzettjének. A megidézett tanúk távolmaradása miatt erre nem kerülhetett sor.
A Fegyelmi Tanács egyetért az eljárás alá vont ügyvéddel abban, hogy a zárt csoportban tett kijelentések csoporton kívüli személy által történő megismerése és különösen felhasználása adatvédelmi szempontból aggályos. Számot kell vetni ugyanakkor azzal, hogy az egyes bejegyzésekről csaknem 3000 tag értesül, így az ott közzétett bejegyzések aligha maradnak bizalmi körben.
Annak megítélése során, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közösségi médiában tett kijelentései egyáltalán képezhetik-e fegyelmi eljárás tárgyát, a Fegyelmi Tanács az alábbi körülményekre volt tekintettel.
A fegyelmi eljárás az ügyvéd és a kamarája közötti - alapvetően közjogi jellegű - jogviszony, nem pedig a bejelentő és az ügyvéd közötti vita elbírálására hivatott jogintézmény. A fegyelmi bizottság kizárólag ügyvédekből áll, így a csoport sajátos szabályaira is figyelemmel - a bejelentővel ellentétben - jogosult megismerni az egyes bejegyzéseket.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a magatartást érdemben bírálta el, megállapítva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bejegyzései - az újságcikk posztolása - a legcsekélyebb mértékben sem valósítanak meg fegyelmi vétséget, a mások által tett észrevételekért pedig az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen felelősséggel nem tartozik.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 8. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 243.)