Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.245/5. határozata

ügyvédi levél válasz nélkül hagyásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem válaszolt az e-mailjeire.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, melynek tárgya ügyvédi levél válasz nélkül hagyásának kifogásolása.

Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette észrevételeit és csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére a bejelentésben állított mulasztás nem nyert igazolást, illetve az valósága esetén sem képezne fegyelmi vétséget, ezért az előzetes vizsgálat megszüntetéséről határozott.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a BÜK vezető fegyelmi biztosát fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának álláspontja szerint a tényállás teljes körű tisztázása, így különösen az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozattétele szükséges ahhoz, hogy a fegyelmi felelősség kérdésében dönteni lehessen.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és a fegyelmi eljárás elrendeléséről határozott, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló rendelkezését azzal, hogy a bejelentő többszöri elektronikus megkeresésére nem válaszolt.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd egyedi ügyekre kapott megbízásokkal látja el a [...] jogi képviseletét a megbízó ellen indított sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben. Egy adott perre minden esetben az ügyfélnek szóló bírósági idézést követően kap meghatalmazást. A bejelentő ügyvéd a [...] Mozgalom, illetve ezen párt politikusainak jogi képviselőjeként jár el a hivatkozott perekben.

Az előbbiekben írt perek nagyobb számára tekintettel a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd havi, de akár heti rendszerességgel is találkoznak a bíróságon. Ezen alkalmakkor - úgy tárgyalón kívül, mint tárgyaláson - az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal közölte a bejelentővel, hogy minden esetben csak a meghatalmazás kézhezvétele után tud az ügyben intézkedni, és a jogerős ítélet megküldésén túl nincs ráhatása az abban foglaltak végrehajtására, és arról visszajelzést sem kap.

A személyes kommunikáción túl közöttük intenzív e-mailváltás is folyt, mely során peres iratokat küldtek egymásnak, illetve egyéb tájékoztatásokat adtak. Ennek körében a bejelentő ügyvéd 2019. március 28. és 2019. május 8. között hét olyan e-mailt küldött, amelyben egy adott ügyben született jogerős ítélet végrehajtása felől érdeklődik, s amelyekre a bejelentés megtételéig e-mailes választ nem kapott. Ezeken kívül további négy e-mailt küldött az eljárás alá vont ügyvédnek azzal, hogy mivel a levelezőrendszerével problémák voltak, visszajelzést kér az e-mailek csatolmányainak megérkezéséről. E-mailben válasz az eljárás alá vont ügyvédtől ezekre nem érkezett.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő minősíthetetlen, személyeskedő, illetve ironizáló stílusban kiabált vele már az első közös tárgyalásuk alkalmával, és rendszeresen előfordult, hogy a tárgyalásokon hasonló sértegető és gúnyolódó magatartást tanúsított az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, sőt, már nem egyszer helyre kellett utasítani a bejelentőt a törvényszéken az eljárás alá vont ügyvéddel, mint ügyvéd kollégával és nővel szemben tanúsított udvariatlan és becsmérlő stílusa miatt. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá nyilatkozatában azt is, hogy nem rendelkezik megbízójától általános meghatalmazással, minden egyes peres eljárás előtt esetileg állítják ki részére a meghatalmazást, amelyről a bejelentőt is tájékoztatta több ízben. A bejelentő kérdéseire (“Mikor lesz helyreigazítás?” szóban megadta a válaszait (“Nem tudom.”), és elismerte, hogy valóban nem válaszolt a bejelentő ugyanilyen tartalmú e-mail megkereséseire, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a bejelentő passzióból írogatja számára azokat.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi nyilatkozatában tett előadásait megerősítette. Előadta, hogy csak a főszerkesztővel és a jogásszal tartja a kapcsolatot a megbízójánál, mással nem. Általában ő sem kap választ a bejelentő által feltett kérdésekre. Ha letelt az ítéletben foglalt határidő, indítható a végrehajtás.

A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy a [...] Mozgalom, a mozgalom országgyűlési képviselőinek személyiségi jogi vagy sajtó-helyreigazgatási ügyeiben kapott megbízást. Előadta továbbá, hogy eleinte mindig megküldte e-mailben a peres beadványokat az eljárás alá vont ügyvédnek, de mivel azokra visszajelzést nem kapott, egy ideje már levelet küld. Az e-mailek többségében azt kérdezte, mikorra várható a helyreigazítás. A bejelentő elmondta azt is, hogy nem tudja elfogadni azt az érvelést, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek semmi ráhatása nincs arra, hogy a megbízója rendszeresen nem hajtja végre az ítéleteket. A bejelentő tisztességtelennek tartja, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel nem kommunikálnak, és sérelmezte, hogy még annyi választ sem kapott az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a megbízójánál nem tudja elérni, hogy az ítéletben foglaltakat teljesítse.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem történt fegyelmi vétség, ezért az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában szintén az eljárás megszüntetését kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és tárgyalás anyaga alapján egyetértett a fegyelmi biztos által összegzésképpen előadott tényekkel és álláspontja szerint sem róható az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy egy nem aktuális e-mailre nem válaszolt. Nincs olyan kötelezettség, magatartási norma, hogy szóban ne lehetne egy e-mailen feltett kérdésre válaszolni. A felek között ellentmondás volt a szóbeli válaszadás tekintetében, a védekezés az eljárás alá vont ügyvédet illeti meg, ezért el kell fogadni az eljárás alá vont ügyvéd válaszát.

Egyetlen e-mail az, ami megválaszolatlanul maradt. Intenzív, kényszerű kapcsolat áll fenn a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között. Egyetlen e-mail meg nem válaszolása nem olyan magatartás, amely súlyosan sérti az ügyvédségbe vetett bizalmat. Nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elzárkózott volna a kommunikációtól vagy ignorálta volna a bejelentő kérdéseit. Az ügyvédi titok körébe tartozó kérdésben pedig nem kell és nem is jogosult az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatni az ellenérdekű felet, és ügyvédtől az ügyfele teljesítésre ráhatását elvárni nem lehet.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 8. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.245.)