Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.247. határozata

ügyvédi mulasztásról, elszámolás elmulasztásáról, irodahelyiség hiányáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi

határozatot

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 6 (hat) rendbeli - melyből 2 (két) rendbeli folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

I. Bejelentő1 a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem teljesítette a megbízást, valamint az átadott megbízási díjjal nem számolt el. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. A bejelentő közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezte, azonban megállapodás a közvetítői eljárásban nem jött létre. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

Bejelentő2 a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem teljesítette a megbízást, valamint az átadott megbízási díjjal nem számolt el. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

2019. október 29. napján a Fegyelmi Tanács a két fenti eljárás egyesítéséről határozott.

II. A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.

II/1. Bejelentő1 2019. április első hetében telefonon vette fel a kapcsolatot az eljárás alá vont volt ügyvéddel annak érdekében, hogy az Ítélőtábla 2019. február 7-én kelt és az előző jogi képviselőjének 2019. március 16-án kézbesített jogerős ítéletével szembeni felülvizsgálati eljárásra megbízást adjon neki. 2019. április 16-án személyesen találkoztak a [...] presszóban, mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd arra hivatkozott, hogy az irodáját felújítják. Ekkor megállapodtak a megbízásban, ezért a bejelentő átadta az ügy iratait, egyidejűleg átadott 100.000 Ft megbízási díjat.

Az ügyvédi meghatalmazást az eljárás alá vont volt ügyvéd e-mailen küldte meg bejelentőnek, aki azt aláírva postai úton küldte meg az eljárás alá vont volt ügyvéd részére. A következő találkozáskor, amikor a megbízás részleteit is megbeszélték, további 300.000 Ft megbízási díj került átadásra. Írásos megbízási szerződés, illetve bizonylat az átvett megbízási díjról nem készült.

A bejelentő tisztában volt a felülvizsgálati kérelem beadási határidejével, ezért többször próbált érdeklődni a beadvány állásáról. Azon kevés alkalmakkor, amikor ez sikeres volt, az eljárás alá vont volt ügyvéd rendre úgy tájékoztatta, hogy jól halad a folyamat. A beadási határidőt követően egy sms-ben arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a beadás megtörtént.

Több sikertelen egyeztetési kísérletet követően a bejelentő és felesége, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. június 28-án találkoztak egy étteremben, ahol az eljárás alá vont volt ügyvéd elismerte, hogy a felülvizsgálati kérelem nem kerül benyújtásra. Erre tekintettel a bejelentő visszavette tőle az átadott iratait, mellyel egyidejűleg az eljárás alá vont volt ügyvéd - az iratok átadása fejében - aláíratott a bejelentővel egy olyan nyilatkozatot, miszerint köztük megbízási jogviszony nem jött létre, az iratok visszaadásra kerültek és egymással elszámoltak. Az elszámolásra valójában nem került sor, a bejelentő az iratot kizárólag azért írta alá, hogy az iratait visszakapja.

A vizsgálati eljárást elrendelő határozatban a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratai 8 napon belüli becsatolására. A felhívásra az eljárás alá vont volt ügyvéd nem reagált, iratokat nem csatolt.

A bejelentő közvetítői eljárást kezdeményezett, azonban az eredménytelen maradt, mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd a közvetítő megkereséseire nem válaszolt.

II/2. Bejelentő2 előzetes megbeszélés alapján 2019. március 15-én egy budapesti kávézóban történt megbeszélés alkalmával megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az általa megadott adatok alapján készítse el egy korlátolt felelősségű társaság alapításához szükséges okiratokat, azokat ellenjegyezze és nyújtsa be a cégbíróságra. Az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízási díjként 75.000 Ft-ot, valamint illetékre további 90.000 Ft-ot vett át a bejelentőtől.

A megbízást azonban nem teljesítette, különféle indokokra hivatkozva folyamatosan újabb és újabb időpontokra ígérte az okiratok megszerkesztését, mely vállalásainak egyszer sem tett eleget. Miután ezt a bejelentő megelégelte, a megbízási szándékát visszavonta, és az átadott megbízási díj visszafizetését követelte. Az eljárás alá vont volt ügyvéd azonban az átvett munkadíjjal nem számolt el.

A vizsgálati eljárást elrendelő határozatban, mely kétszeri sikertelen kézbesítési kísérlet után „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához, a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratai 8 napon belüli becsatolására. A felhívásra az eljárás alá vont volt ügyvéd nem reagált, iratokat nem csatolt.

Az eljárás alá vont volt ügyvédet igazgatási úton törölték a kamarai névjegyzékből.

III. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.

Bejelentő1 a fegyelmi tárgyaláson a beadványában foglaltakat fenntartotta, továbbá előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd végig nagyon zavartan viselkedett, volt, hogy éjszaka hívta fel a bejelentőt, és órákat beszélt. Az okiratot, miszerint mindenben elszámoltak, kizárólag azért írta alá, mert az eljárás alá vont volt ügyvéd azt mondta, hogy egyéb esetben nem adja vissza az iratait. Az eljárás alá vont volt ügyvéd részére átadott 100.000 Ft átvétele vonatkozásában egy sms visszaigazolást kapott, a 300.000 Ft vonatkozásában még azt sem, valamint számlát egyik összegről sem kapott.

[...] tanú a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy ő is jelen volt minden alkalommal, amikor a férje személyesen találkozott az eljárás alá vont volt ügyvéddel. Megerősítette férje azon állítását, hogy annak ellenére, hogy férje aláírta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel mindenben elszámoltak, nem került sor elszámolásra, azonban más esélyt nem láttak arra, hogy visszakapják az irataikat, ezért férje aláírta a nyilatkozatot.

Bejelentő2 a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy 2014-ben ismerte meg az eljárás alá vont volt ügyvédet egy másik ügy kapcsán, amit egyébként jól ellátott. Jelen ügyben egy kávézóban készpénzben 75.000 Ft-ot adott át munkadíjra és 90.000 Ft-ot az illetékre eljárás alá vont volt ügyvédnek. Azért kávézóban találkoztak, mert az eljárás alá vont volt ügyvédnek nem volt irodája. Előadta továbbá, hogy amikor a pénzét kérte vissza, és kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja vissza az átadott pénzt, úgy fegyelmi eljárást kezdeményez, az eljárás alá vont volt ügyvéd azt mondta, hogy majd megkeresi a bejelentőt a maffia.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállást fenntartva kizárás kiszabására tett indítványt.

IV. A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

A (3) bekezdés értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

ÜESZ 2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

ÜESZ 2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

ÜESZ 6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról

1.1. Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani

a) az ügyfelek fogadásának,

b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,

c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint

d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,

e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint

f) fellelhetőségének

infrastrukturális feltételeit.

1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.

Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy bejelentő1 megbízásáról írásbeli megbízási szerződést nem készített, továbbá az átvett munkadíjról számlát nem bocsájtott ki, a megbízást nem teljesítette, valamint a bejelentő által kezdeményezett közvetítői eljárásból kivonta magát; míg bejelentő2 vonatkozásában az elvállalt megbízásnak nem tett eleget, valótlan tájékoztatást adott a bejelentőnek,valamint az átvett megbízási díjjal nem számolt el, továbbá ügyvédi irodát nem tartott fenn, illetve a bejelentéssel összefüggő, az előzetes vizsgálat érdemi lefolytatásához szükséges iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezekkel a magatartásaival fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére 6 rendbeli, két esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentők által kifogásolt két megbízás keretében több cselekményével valósított meg fegyelmi vétséget így ez egy-egy rendbeli, mindkét esetben folytatólagos elkövetésnek minősül, míg az iratcsatolási kötelezettségének mindkét eljárásban történő megszegése, a megfelelő ügyvédi iroda fenntartásának hiánya, valamint a közvetítői eljárásban történő részvétel elmulasztása önálló, további összesen négy rendbeli fegyelmi vétségnek minősül.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a kizárás időtartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint 10 évben határozta meg mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint a cselekmény rendbeliségére, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi eljárás során tanúsított passzív viselkedésére, valamint a bejelentők által vázolt ügyvédhez méltatlan személyiségére figyelemmel. A fegyelmi tanács álláspontja szerint az ügyvédekbe vetett bizalom rendkívüli módon sérült, amikor az eljárás alá vont volt ügyvéd az elvállat ügyekkel kapcsolatban meg sem kísérelte azok teljesítését, majd ezt követően, mikor a bejelentők ezt számon kérték, fenyegetően lépett fel, az ilyen magatartás a hivatásunkkal összeegyeztethetetlen.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már nem tagja a kamarának, ügyvédi tevékenység gyakorlására nem jogosult, így a Fegyelmi Tanács mellőzi az Üttv. 130. § (2) bekezdésében előírt kötelező rendelkezés, a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés alkalmazását.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 29. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 247.)