A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli szándékos - ebből 1 (egy) esetben folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft, azaz Ötszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács a jelen határozat jogerőre emelkedésével elrendeli a ... számú fegyelmi ügyben hozott, a végrehajtásában 3 (három) évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedését követően ügyvédi igazolványát a szárazbélyegzőjével együtt haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja át a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen Sz.G. - mint a T. Betéti Társaság törvényes képviselője - bejelentő tett nem megfelelő jogi képviselet ellátását kifogásoló bejelentést, melyhez mellékletet csatolt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A bejelentő kérelmet terjesztett elő a közvetítői eljárás lefolytatása iránt, amelynek eljárási díját megelőlegezte, ezért a vezető fegyelmi biztos a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyetteséhez a vizsgálati ügyet felterjesztette.
A kamara elnökhelyettese tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost a kamarai közvetítő jelentéséről és feljegyzéséről, miszerint a közvetítői eljárás eredményesen befejeződött, a felek között közvetítői egyezség született, amelyben a bejelentett ügyvéd meghatározott feladatok ellátását és feltételek bekövetkezte esetén pénzfizetést vállalt a bejelentő részére.
A fegyelmi biztos felhívta a bejelentőt nyilatkozattételre: az eljárás alá vont ügyvéd milyen feladatok ellátását vállalta, illetőleg ezen vállalásának eleget tett-e. Továbbá arra is, hogy a közvetítői eljárás lefolytatása óta a bejelentésben hiányolt kommunikáció az eljárás alá vont ügyvéddel helyreállt-e.
A fegyelmi biztos nyilatkozattételre hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet arra nézve, hogy a bejelentővel kötött megállapodást mikor és hogyan teljesítette, valamint csatolja a teljesítést igazoló okiratokat.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéd ellen.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére nem csatolta az ügy releváns iratait, sem igazoló nyilatkozatot, sem észrevételt a bejelentésre nem tett. A közvetítői eljárást követő kamarai felhívásra - a közvetítői eljárás megállapodásában vállalt kötelezettség teljesítéséről - sem nyilatkozott.
Így a tényállás megállapítása kizárólag a bejelentő - az eljárás alá vont ügyvéd által meg nem cáfolt - előadása és az általa csatolt okiratok, a közvetítői eljárásról készült jelentés, valamint a cégközlöny és a közhitelű cégnyilvántartás adatai alapján történt.
A fegyelmi biztos beszerezte a T. Betéti Társaság hatályos cégkivonatát, a társaságra vonatkozó valamennyi, a cégközlönyben megjelent közleményeket, valamint a cégbíróság jogerős végzését, melyből és a már rendelkezésre álló iratokból a következőket lehetett megállapítani:
A T. Betéti Társaság 2012. május 1-jei kezdő időponttal végelszámolását határozta el. A végelszámolási eljárás lefolytatására az eljárás alá vont ügyvédet bízta meg. Az egyszerűsített végelszámolási hirdetmény a cégközlönyben közzétételre került.
A cégbíróság a változás alapján a társaság adószámát törölte, majd a cég pénzforgalmi jelzőszáma is törlésre került a cégnyilvántartásból.
A benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróság végzésével elutasította.
A Cégközlöny 2014., valamint a 2017. évi számaiban közzétett adatokból az állapítható meg, hogy a T. Bt. bejegyzett, működő társaság.
A T. Bt. „Meghatalmazás”-sal meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet a társaság végelszámolásában történő képviselet ellátására.
A fegyelmi eljárásban csatolt „Közvetítői egyezség” szerint az ügyvéd kötelezettséget vállalt arra, hogy három munkanapon belül levelet intéz a cégbíróságnak és a NAV illetékes igazgatóságához a tekintetben, hogy a végelszámolási eljárás lefolytatására még 2012. évben kapott ügyvédi megbízásnak milyen okból nem tett eleget.
Az ügyvéd kötelezte magát arra, hogy amennyiben 90 napon belül nem kerül törlésre a betéti társaság, úgy bejelentő részére megfizet 81.000 Ft-ot.
Az ügyvéd kötelezte magát arra, hogy amennyiben a cégbíróság 100.000 Ft bírsággal sújtja a társaságot, akkor a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 3 napon belül megfizet 100.000 Ft-ot a Bt. beltagja [bejelentő] részére.
A cégbíróság végzésével elrendelte a cég kényszertörlési eljárásának megindítását, amely végzés jogerőre emelkedett, a kényszertörlési eljárás megindítása a cégközlönyben közzétételre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolásának hiányára tekintettel nem volt megállapítható, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont között írásbeli megbízási szerződés született-e.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta: az eljárás tárgyává tett magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3), 29. § (1) bekezdés a) pontját és a 39. § (3) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.2., 2.4. és 12.3. pontjait, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos (1 rendbeli a megbízási szerződés hiánya, 1 rendbeli, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamarának nem reagált és 1 rendbeli, mert nem tett eleget a megbízásnak, nem tájékoztatta a bejelentőt, ami utóbbi a folytatólagos elkövetés) - ebből az egyik esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetés - a középmérték közeli mértékben történő - kiszabására és az átalányköltség viselésének kötelezésére tett indítványt.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget felfüggesztett kizárás hatálya alatt követte el, ezek mellett indítványozta a kizárás büntetés végrehajtását.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indokai:
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő által kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2012. április 26. és 2019. június 6. napja között fejtette ki, ezért azt a 2018. január 1. napjától hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) és a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A rendelkezésre álló, illetve a fegyelmi eljárásban beszerzett iratok, továbbá a megállapított tényállás, a bejelentő személyes meghallgatása alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a T. Bt. egyszerűsített végelszámolása iránti megbízásának nem tett eleget.
A cégbíróság a 2012-ben előterjesztett változás bejegyzési kérelmet elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő-ügyfelét nem tájékoztatta az ügy állásáról, a bíróság hiánypótlási felhívásáról, a bírósági felhívásnak nem tett eleget.
A bejelentő-ügyfél felé azt kommunikálta, hogy teendője nincs. Ezzel szemben a bejelentő-ügyfél szándéka, akarata és tudomása ellenére a cégbírósági változás-bejegyzés iránti kérelem elutasítása okán a betéti társaság változatlanul a cégnyilvántartásba bejegyzett, működő társaságként szerepelt.
A bejelentő többszöri érdeklődését követően került sor 2017. évben ismételt ügyvédi meghatalmazás aláírására a végelszámolási eljárásban való képviseletre. Az eljárás alá vont ügyvéd - annak ellenére, hogy bejelentőt akként tájékoztatta, hogy teendője nincs, az iratok rendelkezésre állnak - változatlanul nem tett eleget a megbízásnak. Mindez törvényességi felügyeleti eljárás keretében a betéti társaság kényszertörlési eljárásának megindításához vezetett.
Ilyen előzményeket követően, majd a bejelentő bejelentése alapján hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárásban kezdeményezett és megállapodással végződő közvetítői eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a vállalt kötelezettségeinek sem tett eleget.
Mindennek következtében a betéti társaság kényszertörlési eljárásában hozott végzés jogerőre emelkedett, a kényszertörlési eljárás megindításának hirdetménye közzétételre került a cégközlönyben.
A kényszertörlési eljárás megindítása kapcsán a betéti társaság terhére bírság kiszabására kerül sor, továbbá a társaság kényszertörléssel történő megszűnésének (megszüntetésének) komoly szankciói, következményei vannak a társaság beltag-ügyvezetőjére nézve.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján a tényállás mindenre kiterjedően megfelelően megállapítható, így a fegyelmi felelősség is elbírálható volt, nem volt szükséges és indokolt az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara felé semmilyen nyilatkozatot nem tett, nem kérte meghallgatását.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) a megbízást nem foglalta írásba, 2.) a megbízási szerződést nem teljesítette, a megbízó-bejelentőt nem tájékoztatta az ügy, a megbízás teljesítésnek állásról, és 3.) a kamara felhívása ellenére a vizsgálati szakban az ügy iratait nem csatolta, megszegte a fentiekben hivatkozott, az Üttv. 1. § (3), 27. § (1), 34. § (1), 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10. és 12.3. pontjait, és ezzel 3 (három) rendbeli szándékos - a megbízás nem megfelelő teljesítése tekintetében folytatólagos - fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására figyelemmel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétség tárgyi súlyával.
Figyelemmel arra, hogy noha a bejelentő által kezdeményezett közvetítői eljárás a felek megállapodásával zárult, de az eljárás alá vont ügyvéd az abban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, a FESZ 26.4. a) szerinti enyhítő körülményként azt a Fegyelmi Tanács figyelembe venni nem tudta.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízás teljesítése, pontosabban nem teljesítése során - 7 (hét) éven keresztül - tanúsított nagyfokú negligenciáját, a bírósági hiánypótlási felhívása teljesítésének elmulasztását, különösen azt, hogy a bejelentő-ügyfél ismételt meghatalmazása ellenére sem járt el a megbízás teljesítése érdekében, sőt a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeit sem teljesítette.
Ugyancsak súlyosító körülményként kellett értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, különösen azt, hogy végrehajtásában három évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt állt, továbbá a jelen fegyelmi eljárásban a halmazati elkövetést.
Súlyosító körülmény az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásának, a megbízás nem teljesítésének, a kényszertörlésnek a bejelentő-ügyfélre kiható következménye.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft. A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki - osztva a fegyelmi biztos indítványában képviselt álláspontot - a mérlegeléssel megállapított és a középmértékhez igazodó pénzbírságot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kapott megbízást nem teljesítette. Hosszú éveken át súlyos következményekkel járó negligens magatartást tanúsított, ügyfelét nem tájékoztatta: ezen szabályok megszegése, megsértése alkalmas egyben az ügyvédi hivatásba vetett társadalmi bizalom csorbítására.
A fegyelmi eljárásban - annak vizsgálati szakában - az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétség.
Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség esetén a Fegyelmi Tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellene folyamatban volt fegyelmi eljárásban kiszabott és jogerőre emelkedett, végrehajtásában 3 (három) évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt követte el a jelen fegyelmi eljárás tárgyát képező fegyelmi vétséget. A felfüggesztés 3 éves időtartama 2017. november 17-vel járt le.
Az eljárás alá vont ügyvéd a T. Bt. egyszerűsített végelszámolása ügyében elsőként még 2012. évben kapott megbízást, azonban a Bt. 2017. szeptember 30. napján ismételten, újabb meghatalmazást adott ugyanezen ügyben való képviseletre.
Minderre tekintettel - figyelemmel a 2012-től meglévő megbízás nem teljesítése miatt fennálló állapotra, valamint a felfüggesztés hatálya alatt adott újabb meghatalmazásra - a fegyelmi felelősség elévülése szóba sem jön, valamint a felfüggesztés hatálya alatti újabb fegyelmi vétség elkövetése is megállapításra került.
A Fegyelmi Tanács a jelen ügy fenti indokolása keretében kifejtett álláspontjára, valamint a fegyelmi vétség súlyára figyelemmel - mérlegeléssel - a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását indokoltnak látta, így azt elrendelte.
Az igazolvány és szárazbélyegző kamarai átadására kötelezés a FESZ 25.7. pontján alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2019. F. 249.)