Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.257/10. határozata

büntetőeljárásról (ittas járművezetésről)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. szeptember 8. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A jelen eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben ittas járművezetés vétsége miatt büntető eljárás indult.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd azt 3 hónappal meghosszabbította.

A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, egyben indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács függessze fel a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig. A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Kamarát arról, hogy büntetőügye a törvényszék által meghozott végzéssel jogerősen lezárult. Beadványában kérte, hogy a Fegyelmi Tanács a legenyhébb szankciót, ennek hiányában felfüggesztett szankciót alkalmazzon, mivel egy újabb pénzbírság a csekély jövedelme mellett a megélhetését jelentősen megnehezítené.

A Fegyelmi Tanács elnöke elrendelte az eljárás folytatását, egyben kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.

A vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontjában rögzítetteket és egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el, tekintettel arra, hogy a törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta a bíróság ítéletét, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd bűnös ittas járművezetés vétségében, melyért őt a bíróság jogerősen 150 napi tétel pénzbüntetésre és 9 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, és kötelezze őt az eljárás kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésére is.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd ittas állapotban vezette az elektromos motorkerékpárt, amikor is rendőri intézkedés alá vonták. Az intézkedő járőrök alkoholtesztert alkalmaztak, amely pozitív értéket (0,54 mg/l) mutatott, ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hitelesített légalkoholmérő-készülék alkalmazására került sor, melynek mérései szerint az eljárás alá vont ügyvéd szervezetében a vezetés megkezdése előtt elfogyasztott szeszes ital hatására olyan mennyiségű alkohol volt, amely 22 óra 45 perckor 0,56 mg/l, valamint 23 óra 15 perckor 0,48mg/l légalkohol-koncentrációt idézett elő.

A törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős végzésével helybenhagyta a bíróság ítéletét, eszerint az eljárás alá vont ügyvéd bűnös ittas járművezetés vétségében (Btk. 236. § (1) bek.), melyért őt a bíróság 150 napi tétel pénzbüntetésre és 9 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeg 1.000 (egyezer) forint, az így kiszabott pénzbüntetés összege 150.000 Ft, melynek, vagy annak részének meg nem fizetése esetén a meg nem fizetett részt fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként kétségtelenül megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt, vétséget követett el, és bíróság jogerős határozattal szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bűnösségét megállapította és büntetést szabott ki.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2019. évben fejtette ki, ennélfogva az alkalmazandó jogszabály az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

Az Üttv. 107. § b) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

- b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján „A pénzbírság összege ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig, ... terjedhet.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: „A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.”.

A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tartotta.

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával megszegte az Üttv. 107. § b) pontját, amellyel egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával a büntetés neme tekintetében (pénzbírság), melynek mértékét a fokozatosság elvét alkalmazva mérlegeléssel állapította meg a rendelkező részben írtak szerint, mert megítélése szerint jelenleg ez a szankció az, amely kellő visszatartó erővel hat az eljárás alá vont ügyvédre.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált. A Fegyelmi Tanács azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban nem volt folyamatban fegyelmi eljárás, azért nem tekintette enyhítő körülménynek, mert alig öt hónappal ügyvédi bejegyzését követően követett el szándékos fegyelmi vétséget, ennélfogva a makulátlan fegyelmi előélet időtartama enyhítő körülményként nem vehető figyelembe, továbbá semmivel sem igazolta, hogy a pénzbírság a megélhetését jelentősen nehezítené meg.

Nyomatékos súlyosító körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács a lefolyatott bizonyítási eljárás alapján, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásával (ittas járművezetés) az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 14. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 257.)