A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A bejelentő fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást további 3 hónappal meghosszabbította, majd határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. novemberében készítette és ellenjegyezte a cég később benyújtott változásbejegyzési kérelmének alapjául szolgáló okiratokat, így többek között az üzletrész-átruházási szerződést, az alapító okiratot, a tagjegyzéket, a volt ügyvezető lemondó és az új ügyvezető elfogadó nyilatkozatát, illetve a kapcsolódó aláírásmintát.
A volt ügyvezető az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett fenti nyilatkozatában a társaság ügyvezetői tisztségéről 2017. november 20. napjával lemondott.
Az új ügyvezető pedig szintén az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett nyilatkozatában ugyanezen nappal a társaság ügyvezetői tisztségét időbeli korlátozás nélkül elfogadta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a volt ügyvezető kérésének megfelelően a változásbejegyzési kérelmet 2017. decemberében nyújtotta be az illetékes cégbírósághoz, amely azt végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd 8 napon belül ismételten benyújtotta a kérelmet, amelynek eredményeképpen a cégbíróság végzésével a változást átvezette a cégjegyzéken. Ezt a végzést az eljárás alá vont ügyvéd 2018. január 9-én vette át.
Az eljárás alá vont ügyvéd látta el a [...] Kft. alperes jogi képviseletét a járásbíróság előtt a bejelentő, mint felperes által indított perben.
A peres ügyben a 2017. november 23-án megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a volt ügyvezetőt az általa képviselt jogi személy ügyvezetőjeként, azaz a fél törvényes képviselőjeként kérte meghallgatni, ahogy a következő két tárgyalás (2017. december 15. és 2018. január 8.) alkalmával is a volt ügyvezető az alperesi társaság törvényes képviselőjeként vett részt és érdemben nyilatkozott, kérdéseket tett fel. Ezen utóbbi 2 tárgyalás alkalmával is megjelent a volt ügyvezető, azonban nem merült fel kérdésként, hogy ki képviseli a céget.
A 2018. áprilisában megtartott tárgyaláson az ellenérdekű fél jogi képviselője észrevétel formájában felhívta a figyelmet az ügyvezető személyében bekövetkezett változás tényére és időpontjára, amely tárgyaláson a volt ügyvezető már nem vett részt. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor a következő nyilatkozatot tette: „Teljes cégtörténetet kell átnéznem ahhoz, hogy a felperesi felvetésekre a nyilatkozatomat megtegyem, ugyanis álláspontom szerint a bíróság által beszerzett cégkivonat erre nem elegendő.”
A peres eljárás végül a felperes teljes pernyertességével zárult, az ítélet indoklása szerint a bíróság a volt ügyvezető nyilatkozatait figyelmen kívül hagyta, a bíróság ugyanis megállapította, hogy a volt ügyvezető 2017. november 20. napjáig volt az alperesi társaság ügyvezetője.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására részletes észrevételeit előterjesztette, amelyhez csatolta a [...] Kft. cégkivonatát.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, s az alábbiakat adta elő:
Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás mindenben alátámasztotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat, ezért a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) és (3), (5), illetve az Üttv. 39. § (3) bekezdésében, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 2.1., 2.2., 2.4., 2.5., 12.3., és 13.3. pontjaiban foglalt szabályok ellen vétett, és ezért az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontjában, illetve az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 2 rendbeli, - 1 esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A védekezés körében kifejtésre került ügyvédi titoksértéssel kapcsolatban előadta, hogy ebben az ügyben ezt figyelembe venni nem lehet, a korábbi ügy teljesen eltérő volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd november 23-án kérte meghallgatni nem tanúként, hanem törvényes képviselőként a volt ügyvezetőt úgy, hogy november 20-án készült egy általa ellenjegyzett cégmódosítás. Ráadásul el is lett tiltva az ügyvezető ettől az időponttól az ügyvezetéstől, ezért nem lett volna képviselői minőségben meghallgatható. Ezen túlmenően egy lemondó nyilatkozatot is ellenjegyzett ezen a napon az eljárás alá vont ügyvéd.
Nem a cégbíróság bejegyzésével hatályosul a változás, ha lemondással szűnik meg az ügyvezetői megbízás, és sor kerül új ügyvezető megválasztására. Megszűnt a pozíció attól függetlenül, hogy bejegyzi-e az illetékes bíróság.
Az, hogy a volt ügyvezető nem akarta még, hogy beadásra kerüljön a módosítás, nem tőle függ. Ha pedig az az igénye az ügyfélnek, hogy még minél tovább ügyvezető szeretne maradni, akkor az okiratszerkesztés nem felel meg az ügyvezető akaratának.
Az is védekezés volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd be sem adta a második tárgyalás alkalmával a változásbejegyzési kérelmet, és nem gondolta, hogy jelezni kell. A harmadik tárgyaláson viszont már be volt jegyezve a változás, és közokiratban tett valósággal ellentétes nyilatkozatot.
Amikor pedig a másik fél jogi képviselője a 2018. áprilisi tárgyaláson előjött azzal, hogy más a helyzet, azzal védekezett az eljárás alá vont ügyvéd, hogy át kell világítania a céget, így rögzíthető, hogy az eljárás alá vont ügyvéd is pontosan érezte, hogy hibát követett el.
Azoktól a körülményektől függetlenül, hogy a bejelentő pernyertes lett és hátránya nem keletkezett, még jogában áll panaszt tenni.
Az iratcsatolás hiányát is fenntartotta. Álláspontja szerint a bejelentésből az eljárás alá vont ügyvédnek tudnia kellett, hogy miről van szó, ennek ellenére csupán egyetlen cégkivonatot csatolt be. A fegyelmi eljárás tárgya, hogy az alapul fekvő iratok nem kerültek becsatolásra.
A fegyelmi biztos súlyosító körülményt nem talált, számtalan enyhítő körülményt viszont igen: három kiskorú gyermek eltartása, makulátlan fegyelmi előélet, a bejelentőt kár nem érte, ezért a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Előadta, és álláspontja szerint a megbízási szerződéssel igazolta azt, hogy a saját ügyfelének kérését teljesítette akkor, amikor a cég változásának bejegyzése iránti kérelmet nem azonnal, hanem 20 nappal később nyújtotta be.
Ezt követően a cégbíróság a kérelmet elutasította, majd az újbóli benyújtást követően 2018 januárjában vezette csak be a változást.
Álláspontja szerint a változás bejegyzését követően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a peres bíróságon ezt bejelentse, egyrészt azért, mert a cégbírósági végzésig függő jogi helyzet áll elő, másrészt pedig ügyvédi titkot sértett volna azzal, ha ügyfele tiltása ellenére bejelenti a változást a perben.
Előadta, hogy megállapítható az, hogy 3 tárgyaláson még nem történt meg a változás bejegyzése, a negyedik tárgyaláson (2018. áprilisban) pedig ügyfele nem jelent meg, tehát szó sem lehetett arról, hogy félrevezetett bárkit.
A bejelentőt semmilyen hátrány nem érte abból, hogy a volt ügyvezető képviselőként járt el, ezért érthetetlen számára a bejelentés. A bejelentő is elismerte, hogy semmilyen hátrány nem érte, sőt - mivel a bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből a volt ügyvezető nyilatkozatait - még előnyére is szolgált az, hogy korábban nem történt meg a változás bejegyzése.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban kijelentette, hogy eleget tett kötelezettségének, az észrevételeit a fegyelmi biztos felhívására megtette, s mivel egy peres ellenfele volt a bejelentő, úgy vélte, hogy a szükséges elvárásoknak ezzel eleget tett.
Mivel álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, kérte az eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által előterjesztett indítvánnyal azonban nem értett egyet az alábbiak miatt:
Az első vizsgálandó kérdés az volt, melyik jogszabály, azaz az Üt. vagy az Üttv. alapján kell megítélni a jelen esetet.
Az Üttv. 208. §-a határozza meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.
Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Ugyanígy rendelkezik az Üttv. 107. § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a fegyelmi biztos azon álláspontja, amely a Ptk. 3:25. § (1) bek. d) pontját hívja fel az ügyvezetői tisztség megszűnésére, teljes mértékben igaz.
Ez tehát azt jelenti, hogy anyagi jogi szempontból a volt ügyvezető ügyvezetői megbízatása 2017. november 20-án megszűnt, a cég képviseletét az új ügyvezetőnek kellett volna ellátnia.
Ehhez képest az is vitán felül áll, hogy a változásbejegyzés benyújtására 2017 decemberében, a törvényben biztosított 30 napon belül került sor, továbbá az is bizonyított, hogy a cégbíróság a kérelmet elutasította, majd az ismételt benyújtást követően csak 2018. január 8-án (a harmadik tárgyalási napon) hozta meg a változás-bejegyző végzését, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd 2018. január 9-én vett át.
A Fegyelmi Tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, hogy addig, ameddig a cégbíróság nem hozza meg a bejegyző végzést, végeredményben egy függő jogi helyzet áll fenn, tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartásba csak ezt követően kerülnek bevezetésre a változás adatai.
Azt gyakorló ügyvédként mindenki pontosan tudja, hogy a Ptk. és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályai között nem mindenben van összhang, ezért több esetben ítélőtáblai döntés született éppen ebben a kérdésben, amelynek alapján „csupán” azt lehet kijelenteni, amire korábban a Fegyelmi Tanács hivatkozott: „anyagi jogi” értelemben szűnik meg az ügyvezető jogviszonya a lemondás napjával, „eljárásjogi” értelemben ez akkor következik be harmadik személlyel szemben, amikor a cégbíróság a cégkivonatban a változást átvezeti.
A Fegyelmi Tanács tehát arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok eljárás alá vont ügyvéd általi értelmezése alapot adhatott eljárására.
Hangsúlyozza a Fegyelmi Tanács azt, hogy ez olyan jogértelmezési kérdés, amely nem éri el semmiképpen az Üt.-ben, illetve az Üttv.-ben írott kötelezettség megszegését, különös tekintettel arra, hogy úgy általában véve is éppen azért fordulnak elő peres eljárások, mert az ügyvédek ugyanabból a tényállásból esetenként más és más következtetésre jutnak.
Ebből eredően még abban az esetben is, ha az eljárás alá vont ügyvéd jogi érvelése téves is lett volna, ez nem adhat alapot fegyelmi vétség megállapítására.
A 2017. december 15-i és a 2018. január 8-i tárgyaláson egyébként sem merült fel annak tisztázása, hogy a megjelent volt ügyvezető a képviselője-e az alperesnek, az eljárás alá vont ügyvéd tehát ezeken a tárgyalásokon semmilyen nyilatkozatot nem tett e kérdésben.
A jelen ügyben a Fegyelmi Tanács beszerezte az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi ügyében keletkezett határozatot, amelyből megállapítható volt az, hogy abban az ügyben ellene ügyvédi titok megsértése miatt indult eljárás.
Annak ellenére, hogy annak a tárgya egészen más jellegű volt, tényként kellett megállapítani magát az eljárás folytatását, s így elfogadható volt az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése is, hogy különös óvatossággal kezelte azt, hogy mit közölhet, és mit kell elhallgatnia ahhoz, hogy fel se merülhessen ismételten egy ügyvédi titoksértés miatti eljárás.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy tényként kellett kezelni azt, hogy a bejelentő teljes mértékben - az ügyvezető személyétől is függetlenül - pernyertes lett, a személyes előadása szerint is azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy miatta húzódott el hónapokig a peres eljárás, mivel különböző tanúkat jelentett be, akiket a bíróság rendre meg is hallgatott.
Ebből következően tehát maga a bejelentő is elismerte, hogy a bejelentés oka az időhúzás, alapja pedig az eljárás alá vont ügyvéd „mulasztása” lett. A Fegyelmi Tanács ismételten rögzíti, hogy semmilyen összefüggés nincsen az eljárás elhúzódása és az eljárás alá vont ügyvéd ügyvezetéssel kapcsolatos bejelentése, illetve annak hiánya miatt.
A leírtak alapján tehát megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem szegte meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban neki felrótt kötelezettségét, ezért nem követett el fegyelmi vétséget.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a Fegyelmi Tanács a tényállásában rögzítette azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására észrevételeket tett, iratot csatolt.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint egy perbeli ellenfél által tett bejelentést eleve körültekintően kell kezelni, ezért az eljárás alá vont ügyvéd védekezése és iratcsatolása elegendő volt ahhoz, hogy a fegyelmi biztos a tényállást megállapítsa, annál is inkább, mivel a bejelentő csatolta a szükséges okiratokat.
A Fegyelmi Tanács e körben sem állapított meg mulasztást, mivel arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 16. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 262.)