A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
200.000 Ft azaz (Kettőszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő mulasztását kifogásolta.
A bejelentés nyomán az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére került sor, melynek során megtörtént az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és iratainak megküldésére.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont volt ügyvéd részére, hogy a házastársával fennálló házassága felbontása és járulékai iránti, valamint a közös vagyon megszüntetése iránti eljárásban lássa el a perbeli képviseletét.
A megbízási szerződésben a felek 150.000 Ft összegű ügyvédi munkadíj megfizetését kötötték ki. A megbízási díjat a bejelentő a megbízás létrejöttekor megfizette, azonban arról számlát nem kapott. A bejelentő érdeklődött a bíróságon az eljárás alá vont volt ügyvéd által benyújtott keresetről, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédet elérni nem tudta. A bíróságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a megbízás szerinti ügyben keresetlevél előterjesztésére nem került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a vezető fegyelmi biztos tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről és felhívta, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül csatolja be. A felszólítások az eljárás alá vont volt ügyvédtől „nem kereste” illetve „cím nem azonosítható” jelzéssel érkeztek vissza.
A rendelkezésre álló adatok alapján a fegyelmi biztos szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (2) és (3) bekezdését, az Üttv. 28. § (3) bekezdését és az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.2., 2.4., 12.2. a) és 12.3. pontjának rendelkezését, valamint a 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.1. és 1.5. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd és a bejelentő megbízási szerződést kötöttek, amelynek tárgya a bejelentőnek a házassága felbontása és járulékai iránti, valamint a közös vagyon megszüntetése iránti keresetlevél benyújtása és a peres eljárásban a képviselet ellátása.
A megbízási szerződésben a felek 150.000 Ft összegű ügyvédi munkadíj megfizetését kötötték ki. A megbízási díjat a bejelentő a megbízás létrejöttekor megfizette, azonban arról számlát nem kapott sem akkor, sem később.
A bejelentő ezzel egyidejűleg ügyvédi meghatalmazást is aláírt az eljárás alá vont volt ügyvéd részére a perbeli képviselet ellátására.
A bejelentő érdeklődött a bíróságon az eljárás alá vont volt ügyvéd által benyújtott keresetről, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédet elérni nem tudta. A bíróságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a megbízás szerinti ügyben a keresetlevél előterjesztésére nem került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a vezető fegyelmi biztos tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről és felhívta, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül csatolja be. A felszólítások az eljárás alá vont volt ügyvédtől „nem kereste” illetve „cím nem azonosítható” jelzéssel érkeztek vissza.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetésének és elbírálásának időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése kimondja, hogy: Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés... az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Üttv. 1. § (2) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 28. § (3) bekezdése szerint: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az ÜESZ (Ügyvédi Etikai Szabályzat, a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat) 2.1. pontja kimondja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.1. pontja szerint: Az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogászi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvédi iroda), valamint a nem ügyvédi irodai tag ügyvéd, európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles biztosítani
a) az ügyfelek fogadásának,
b) elérhetőségének és tevékenysége ellenőrizhetőségének,
c) az ügyvédi tevékenységével összefüggésben átvett és keletkezett iratok őrzésének, valamint
d) az ügyvédi tevékenysége Üttv. szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlásának,
e) az alkalmazásában állók ügyvédi tevékenysége gyakorlásának, valamint
f) fellelhetőségének
infrastrukturális feltételeit.
A 1.2. pont szerint: Az ügyvéd és az ügyvédi iroda irodája, alirodája vagy fiókirodája működését olyan helyiségben biztosítja, amely
a) lehetővé teszi az ügyfelek az ügyvédi hivatáshoz méltó környezetben való fogadását,
b) biztosítja mind a fogadott, mind a többi ügyfél rendelkezése alatt álló ügyvédi titok megőrzését,
c) lehetővé teszi a mellékhelyiség használatát, valamint
d) lakás céljára is szolgáló helyiségcsoportban történő elhelyezés esetén a lakás célját szolgáló helyiségektől megfelelően el van különítve.
A 1.5. pont szerint: Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az ÜESZ 12.2. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának.
Az ÜESZ 12.3. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A bejelentő csatolta az eljárás alá vont volt ügyvéddel kötött ügyvédi megbízás szerződést, továbbá az ügyvédi meghatalmazást. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízást nem teljesítette, a keresetlevelet nem nyújtotta be az illetékes bírósághoz. Az eljárás alá vont volt ügyvéd késedelmét az ügyfele felé nem jelezte, azt nem mentette ki; vele a kapcsolatot nem tartotta.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a vezető fegyelmi biztos tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről és felhívta, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül csatolja be. A felszólítások az eljárás alá vont volt ügyvédtől „nem kereste” illetve „cím nem azonosítható” jelzéssel érkeztek vissza.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a jelen eljárásban észrevételt nem tett sem a vizsgálati, sem a fegyelmi szakban.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel a fegyelmi vétség egyértelmű, és a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az elfogadott megbízás alapján a keresetlevelet nem nyújtotta be, a megbízó képviseletét nem látta el, nem tett eleget a megbízásnak és a megbízó érdekeivel ellentétesen járt el, megsértette az Üttv. 1. § (2) és (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, és az ÜESZ 2.1., 2.2. és 2.4. pontjában írtakat.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy küldeményei átvételéről nem gondoskodott, valamint arra tekintettel, hogy a kamara hivatalos tudomása szerint az ügyfelek fogadására alkalmas irodahelyiséggel nem rendelkezik, megsértette 6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.1. és 1.5. pontját.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kamara felhívása ellenére az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.2. a) és 12.3. pontjában írtakat.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában írtakat -, 3 rb. szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak, amelynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd korábbi fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 264.)