A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 F t pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A bejelentés:
A [...] számú fegyelmi ügyben eljáró Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben indult fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvédjelölt csatolta a törvényszék ítéletét, melyben a bíróság rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltet a [...] Bíróság ítéletével, mely a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével emelkedett jogerőre, társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt 180.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az átirat alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
Egyúttal felhívta a figyelmét az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4. pontjában írt - a büntetőeljárásra vonatkozó - bejelentési kötelezettség megtételére, amelynek elmulasztása önmagában fegyelmi vétséget képez, melyre tekintettel felhívta, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos észrevételét és a bírósági ítéleteket 8 napon belül csatolja.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt nyilatkozatához csatolta a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltet a [...] Bíróság, a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével jogerőre emelkedett ítéletével 180.000 Ft pénzbüntetésre ítélte társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.
Határozatában rögzítette, hogy a büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény az ügyvédi tevékenységgel összefüggő, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartás fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, továbbá a bejelentési kötelezettség elmulasztása is önálló fegyelmi vétséget képez.
Javaslatot tett az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására, mely esetre pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, egyúttal indítványozta az ügyvédjelölt átalányköltség viselésére való kötelezését is.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt tartózkodási engedély megszerzésére irányuló eljárásban nyújtott be kérelmet U.W.O. képviseletében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz.
2012. februárjában bérleti szerződést kötött U.W.O. és felesége a [...] szám alatti lakás bérletére vonatkozóan, azonban az albérletben tartózkodási szándékuk nem volt és abban az anyagi helyzetben sem voltak, hogy az ingatlan bérleti díját fizetni tudják.
U.W.O. felesége a szerződéskötés utáni 4. vagy 5. napon szóban felmondta a szerződést, mondván nekik tetszőbb másik lakást találtak, erről később lakásbérleti szerződés megszüntetéséről szóló okiratot is aláírtak. A [...] alatti ingatlanban K.Á. élt családjával, aki a cselekmény idején az eljárás alá vont ügyvédjelölt barátnője volt.
2012. márciusában a bérleti szerződést a tartózkodási engedély megszerzésére irányuló eljárásban az eljárás alá vont ügyvédjelölt nyújtotta be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A benyújtott valótlan albérleti szerződést is figyelembe véve a hivatal érvényes tartózkodási kártyát állított ki U.W.O. részére, melybe bejegyzésre került a [...] szám alatti lakcím.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogszabályi bejelentési kötelezettsége alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEKKH) lakcímnyilvántartásába bejegyzésre került a [...] szám alatti lakcím U.W.O. lakcímeként.
A bíróság az eljárás alá vont ügyvédjelöltet 180.000 Ft pénzbüntetésre ítélte társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja) miatt.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fentiekkel kapcsolatban a Budapesti Ügyvédi Kamara részére nem tett bejelentést, mindarról a Budapesti Ügyvédi Kamara ugyanakkor úgy értesült, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt az ellene indult [...] számú fegyelmi eljárásban becsatolta a törvényszék ítéletét, amely az eljárás alá vont előéletével kapcsolatos körülmények között rögzítette a jelen fegyelmi eljárás tárgyát képező büntető elítélésre, adott büntető ítéletre vonatkozó adatokat is.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az előzetes vizsgálati eljárásban tett igazoló nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy az előzetes vizsgálati eljárás alapját képező, 2012-ben indult büntetőeljárásról a kamara tőle szerzett tudomást, amikor csatolta a [...] Bíróság és a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéleteit.
Hivatkozott arra, hogy - szemben a 2017.12.31-ig hatályos Üt. rendelkezéseivel, amely az ügyvéd részére írt elő értesítési kötelezettséget - az Üttv. 140. § (2) bekezdése a büntetőeljárást folyató hatóságok részére írja elő a kamara értesítését, és ennek alapján feltételezte, hogy a Kamara az eljárás tárgyát képező büntetőeljárásról már értesült.
Hivatkozott továbbá az ÜESZ 12.4. pontjával összefüggésben arra, hogy gyanúsítottként nem hallgatták ki, az eljárásról úgy szerzett tudomást, hogy 2016-ban kapott egy idézést, hogy a tárgyaláson vádlottként jelenjen meg. Erre tekintettel az ÜESZ 12.4. pontját nem szegte meg.
Ugyancsak hivatkozott arra, hogy az előzetes vizsgálat tárgyát képező fegyelmi vétség 2012. márciusi esemény volt, ezért a fegyelmi vétség az Üttv. 112. § (3) bekezdésére is tekintettel elévült, ezért az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetését kérte.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a nyilatkozatához a másodfokú ítéletet csatolta, utalva arra, hogy az elsőfokú ítélet nem áll rendelkezésére, ezért indítványozta, hogy a bíróság küldje meg az elsőfokú ítéletet az Ügyvédi Kamara részére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzített álláspontja szerint a büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény az ügyvédi tevékenységgel összefüggő, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, továbbá a bejelentési kötelezettség elmulasztása is önálló fegyelmi vétséget képez.
Rögzítette, hogy lehetőséget lát az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására, erre az esetre pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, és az eljárás alá vont ügyvédjelölt eljárással kapcsolatos átalányköltség megfizetésére kötelezését indítványozta.
A [...] Bíróság megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara részére az elsőfokú ítéletét, valamint a törvényszék jogerős, az elsőfokú ítéletet eljárás alá vont ügyvédjelölt vonatkozásában helybenhagyó ítéletét.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fegyelmi eljárásban előterjesztett beadványában az előzetes vizsgálati eljárás során tett nyilatkozatát nagyrészt megismételte és kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését azzal, hogy amennyiben erre nem kerül sor, maga is kérte tárgyalás tartása nélküli határozat hozatalát, és az enyhítő körülményekre is tekintettel pénzbírság kiszabását.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fentiek a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló bizonyítékok, így elsődlegesen a [...] Bíróság elsőfokú, és a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítélete alapján kétséget kizáróan megállapíthatóak voltak.
A cselekmény 2012. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
Az irányadó anyagi jogi szabály, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4., 1.5. pontjai alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üttv. 107. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üt. 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség fogalmat kell alkalmazni.
A FESZ 1.2. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ezt a szabályzatot ügyvédasszisztens kivételével a fegyelmi vétség elkövetésekor az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett természetes személyre kell alkalmazni, míg a fegyelmi vétség elbírálására irányadó Üt. 66. § (1) bekezdése értelmében az Üt. fegyelmi felelősségről szóló VI. fejezetének rendelkezéseit az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt büntetőjogi felelősségét tárgyi ügyben jogerős bírósági ítélet állapította meg, így a Pp. 264. § (1) bekezdése alapján azt megállapítani nem lehet, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Mindezek alapján is a Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt mindezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont a fent írt magatartásával megsértette az Üt. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az Üt. 3. § (3) bekezdése értelmében az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fent rögzítettek szerinti magatartásával hivatását nem lelkiismeretesen, és nem is a jogszabályok megtartásával gyakorolta, tevékenysége jogszabályba ütköző is volt olyannyira, hogy a jogerős büntető ítélet szerint szándékos bűncselekmény törvényi tényállását is kimerítette.
Az Üt. 37. § a) pontja tehát kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt magatartásával kimerítette az Üt. 37. § a) pontjában foglaltakat, terhére az előzőek szerint az Üt. 3. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző, vétkes szabályszegés volt megállapítható, amely - tekintettel arra is, hogy mindazt eljárás alá vont ügyvédjelölt tudata is átfogta 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az eljárás alá vont ügyvédjelöltnek az elévülési kifogásával kapcsolatban a Fegyelmi Tanács a következőkre mutat rá.
Az Üt. 41. § (2) bekezdése értelmében az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el, míg - ahogyan arra az eljárás alá vont is hivatkozott - az elbíráláskor hatályban lévő Üttv. 112. § (3) bekezdése kimondja, hogy az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
Jelen ügyben egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt büntetőjogi felelősségre vonására sor került, az adott büntethetőséget megszüntető ok - a (büntethetőség) elévülése - nem merült fel. Mindezek alapján tehát ez a jogi védekezés a fegyelmi eljárás során sem foghatott helyt, figyelemmel a fentiekre és arra is, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt bűnösségét kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől, és különösen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság mindarról történt értesülésétől kezdődően a fegyelmi eljárás megindításáig az adott fegyelmi vétség elévülési ideje értelemszerűen ugyancsak nem telt el.
A mulasztás a büntetőeljárásról történő értesülés időpontjában kezdődött (mely az eljárás alá vont nyilatkozata szerint 2016. évben volt), és a Kamara értesülésével szűnt meg, amely 2019. évben, vagyis az Üttv. hatályba lépését követően történt.
Mindezek alapján tehát az eljárás alá vont mulasztására az Üttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban: ÜESZ) 12.4. a) pontjában kimondja, hogy:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg.
Kétségtelen, hogy a fenti szabályzati rendelkezés a gyanúsítottkénti meghallgatás, a gyanúsítás bejelentését fogalmazza meg az ügyvédi tevékenység gyakorlója kötelességének. Ugyanakkor az adott rendelkezés megfelelő jogértelmezése során egyértelmű, hogy a jogalkotó (szabályzatalkotó) elsődleges célja mindezen rendelkezéssel az adott büntetőeljárásról történő értesülés minél megfelelőbb biztosítása volt, az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára bejelentési kötelezettséget előírva, tekintettel arra is, hogy a büntető ügyben történő jogerős elítélés a Pp. előzőekben hivatkozott rendelkezése szerint fegyelmi felelősség alapját jelenti. Egyebekben, mivel már a gyanúsítás bejelentése kötelezettség, az ennél magasabb szintű gyanút, valószínűséget jelentő vádemelésről ugyancsak bejelentési kötelezettsége van az ügyvédi tevékenység gyakorlójának.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt kimerítette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, terhére az előzőek szerint az ÜESZ 12.4. a) pontjába ütköző, vétkes szabályszegés volt megállapítható, amely - tekintettel arra is, hogy mindazt az eljárás alá vont ügyvédjelölt tudata is átfogta - további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásával kapcsolatban értékelte az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát, így ezzel összefüggésben is rámutat a Fegyelmi Tanács arra, hogy az eljárás alá vont 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, magatartásával a jogerős büntető ítélet alapján szándékos bűncselekményt is elkövetett, mindezen fegyelmi vétség tehát jelentős tárgyi súlyúnak minősül.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a jelentős időmúlást, valamint azt is, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt az eljárás alá vonttal szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a 2 rendbeli elkövetést, figyelemmel arra, hogy fegyelmi eljárásban nem kerül sor halmazati büntetés kiszabására, vagyis mindez nem jelent kétszeres értékelést.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek összegét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint határozta meg. A Fegyelmi Tanács az előzőek alapján a jelen esetben az enyhítő körülményekre, azok hatására, és az eljárás alá vont jövedelmi helyzetére is figyelemmel lehetőséget látott a pénzbírság összegének a középmérték alatti kiszabására, mivel úgy ítélte meg, hogy jelen esetben mindez is kellő visszatartó erővel rendelkezik.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019.F.265.)