Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.269. határozata

nem megfelelő jogi képviseletről, tájékoztatás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

I. 1. A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben jogi képviselet nem megfelelő ellátását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást - a bejelentés szerinti cselekmény időpontjától eltelt több mint három éves időtartamra tekintettel - nem rendelte el, melyet a Kamara Elnöke tudomásul vett.

A bejelentő kifogása alapján eljárt országos vezető fegyelmi főbiztos a tájékoztatásában rögzítette, hogy csak előzetes vizsgálat alapján lehet egyértelműen dönteni az elévülés kérdésköréről.

A vezető fegyelmi biztos az országos vezető fegyelmi főbiztos utasítása alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről az eljárás alá vont volt ügyvédet értesítette, és tájékoztatta, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.

Eljárás alá vont volt ügyvéd napján igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, melyben fegyelmi felelősségét vitatta.

A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Határozatában utalt arra, hogy a Törvényszék előtti perhez kötődően - figyelemmel arra is, hogy a pert megszüntető végzés 2016.03.09-én emelkedett jogerőre -, a 3 éves elévülési idő eltelt. Erre tekintettel ezzel összefüggésben az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségre vonhatósága elévült, továbbá a kérdésben a fegyelmi felelősség elkövetésének az alapos gyanúja sem volt megállapítható, mivel a fellebbezés az adott jogi környezetben nem volt indokoltnak tekinthető, és nem nyert igazolást, hogy a bejelentő igényelte a fellebbezés benyújtását.

Utalt ugyanakkor a fegyelmi biztos arra is, hogy alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megtartott bírósági tárgyalások és az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával megszegte az Üt. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, és 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

2. A [...] Ügyvédi Iroda képviseletében eljáró [...] ügyvéd bejelentő beadványában az eljárás alá vont volt ügyvéd felfüggesztés hatálya alatti ügyvédi tevékenységének végzését kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és erről az eljárás alá vont volt ügyvédet tájékoztatta, továbbá tájékoztatta arról is, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a Kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd benyújtott nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá előadta azt is, hogy mivel semmilyen ügyszámot, illetve nevet nem jelölt meg a bejelentő, így iratot csatolni nem tud.

A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában utalt arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd felfüggesztés hatálya alatt ügyvédi tevékenységet gyakorolt, továbbá felhívás ellenére az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta. Minderre tekintettel álláspontja szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 189. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az ÜESZ 12.3. pontjában írt rendelkezéseket, mellyel kétrendbeli szándékos, ebből egyrendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi végséget követett el.

III. A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:

1. [...] bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között 2014.02.03. napján jött létre ügyvédi megbízási szerződés, melyben a bejelentő megbízta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy lássa el a képviseletét devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatosan indítandó peres eljárásban. Bejelentő egyidejűleg 120.000 Ft+áfa megbízási díjat fizetett meg az eljárás alá vont volt ügyvéd részére.

A megbízási szerződés rögzítette, hogy a perrel felmerült költségeket a megbízó (bejelentő) viseli, továbbá, hogy a megbízott a tárgyalásokon való személyes megjelenést saját megítélése szerint biztosítja.

A megbízás alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása iránt a keresetlevelet benyújtotta a Törvényszékhez, amely illetékességének hiányát állapította meg, és a keresetlevelet áttette a [..] Törvényszékhez. A kereset indokolása a kölcsönszerződés III.2. pontjára hivatkozott.

A [...] Törvényszék végzésével a peres eljárást hivatalból felfüggesztette a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-ában említett külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014.12.31. napjáig.

Miután a perben az alperes által bejelentésre került az elszámolási értesítő bejelentő részére történő megküldése, továbbá, hogy a jogszabályban meghatározott határidőben azzal szemben panasz nem érkezett, a Bíróság a pert megszüntette arra való hivatkozással, hogy a semmis kikötés vonatkozásában az érvénytelenség jogkövetkezményét, az elszámolást a jogalkotó határozta meg, s amennyiben a felek közötti elszámolás az elszámolási törvény szerinti felülvizsgált elszámolásnak minősül, úgy azt a továbbiakban vitatni nem lehet. A permegszüntető végzés jogerőre emelkedett.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2017-ben a bejelentő képviseletében újabb pert kezdeményezett a Bank ellen, ezúttal a kölcsönszerződés I.4. pontjában foglalt kikötést támadva. A devizaszerződés érvénytelensége iránti, a Törvényszék előtti perben megtartott tárgyalásokon az eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelent meg, a perben előkészítő iratot terjesztett elő. A Törvényszék a bejelentő felperes keresetét elutasította, az eljárás alá vont volt ügyvéd az ítélettel szemben a fellebbezést elkészítette, az Ítélőtábla a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette.

2019.01.14-én eljárás alá vont volt ügyvéd e-mail üzenetben tájékoztatta a bejelentőt tevékenysége felfüggesztéséről, egyúttal ugyanezen e-mail üzenetben megbízását 15 napos határidővel felmondta.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban ezzel egyidejűleg, bejelentette a megbízás megszűnését, előadva azt is, hogy ügyvédi tevékenysége felfüggesztésre került.

2. Eljárás alá vont volt ügyvéd a Járásbíróság előtti adott perben 2018.11.15. napján meghatalmazott jogi képviselőként keresetlevelet nyújtott be, majd ugyanebben az eljárásban előkészítő iratot terjesztett elő.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet egy másik fegyelmi ügyben az ügyvédi tevékenység végzése alól felfüggesztette.

Eljárás alá vont az ügyvédi tevékenység végzése alóli korábbi felfüggesztő végzést tehát 2018.11.15-e után, míg a későbbi felfüggesztő végzést 2019.05.20-a után vette át.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019.08.26. napján benyújtott nyilatkozatában fegyelmi felelősségét vitatta, továbbá előadta azt is, hogy mivel semmilyen ügyszámot, illetve nevet nem jelölt meg a bejelentő, így iratot csatolni nem tud.

IV. A bejelentő beadványában előadta, hogy 2014.02.03-án adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvéd részére a Bank elleni, szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárásban való képviseletre a bejelentéséhez mellékelt megbízási szerződés szerint. Miután 2019-ben értesült az eljárás alá vont volt ügyvéd tevékenységének felfüggesztéséről, új képviselőt keresett, ekkor értesült arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a képviseletét nem megfelelően látta el. A megbízási szerződés megkötésével egyidejűleg az ugyancsak csatolt számla szerint 120.000 Ft+áfa megbízási díjat fizetett meg az eljárás alá vont volt ügyvéd részére, melynek visszafizetését kérte.

A Bejelentő arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a pert megszüntető végzést nem fellebbezte meg, erről őt nem értesítette. A tárgyalásokon nem jelent meg, a történtekről nem tájékoztatta, jegyzőkönyvet nem kapott. Bejelentő személyesen egyeztetett az eljárás alá vont volt ügyvéddel, aki további 30.000 Ft munkadíj ellenében a pert ismételten megindította. Bejelentő rögzítette, hogy a Törvényszék ítéletével a keresetét elutasította és őt perköltség megfizetésére kötelezte.

Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd, megszegte az ügyvédekre vonatkozó előírásokat, ezért kérte felelősségének megállapítását és kárai (a kifizetett munkadíj és perköltség) megtérítését.

A fegyelmi tárgyaláson tanúként meghallgatott bejelentő a korábbi nyilatkozatait tartotta fenn.

A [...] Ügyvédi Iroda részéről [...] ügyvéd/bejelentő azt rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd felperesi képviselőként keresetlevelet, majd előkészítő iratot terjesztett elő a Járásbíróság előtti adott perben, miközben 2019.05.07. napjától felfüggesztés hatálya alatt állt. 2019.06.04-én az eljárás alá vont volt ügyvéd már mint érdekképviseleti szervezeti tag kapott az adott perben meghatalmazást.

Eljárás alá vont volt ügyvéd 2019.09.10-ei nyilatkozatában [...] bejelentő által tett bejelentéssel összefüggésben fegyelmi felelősségét vitatta, elévülésre hivatkozott. Nyilatkozatához iratokat csatolt.

Eljárás alá vont volt ügyvéd a 2020.01.20. napján tartott fegyelmi tárgyaláson fegyelmi felelősségét mindkét ügyben továbbra is vitatta. Előadta, hogy a tárgyalásokról való távolmaradásának oka, hogy több ezer ügyfele volt, ezért minden tárgyaláson nem tudott jelen lenni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások tekintetében megjelenési kötelezettség nem terhelte.

Előadta, hogy az ügyvédi tevékenység alóli felfüggesztésről szóló határozatot később vette át, mint ahogyan beadványt benyújtott.

Eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatához csatolta a Járásbíróság ítéletét, melyben az eljárás alá vont volt ügyvéd, mint a [...] tagja látta el az alperes képviseletét, és amelyben a bíróság a keresetet elutasította, továbbá a Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését, melynek indokolása rögzíti, hogy a jogi képviselőt a tárgyaláson személyes megjelenési kötelezettség nem terheli.

A fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat részben tartotta fenn. Azt rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, hogy a fennálló megbízása ellenére nem ment el egymás után három tárgyalásra és nem tájékoztatta az ügyfelet. Álláspontja szerint más megítélés alá esik az, ha a jogi képviselő előkészítő irat formájában kézben tartja az ügyet, illetve az, ami a konkrét esetben történt, amikor nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd bármilyen módon a kezében tartotta volna az ügyet, mivel az első tárgyalás után egy beadványt terjesztett elő és az utána lévő két tárgyalásra el sem ment, így ott semmilyen érdemi nyilatkozatot nem tett.

Emellett tájékoztatnia kellett volna az ügyfelet az ügy állásról, illetve arról is, hogy mi az oka annak, hogy nem megy el a tárgyalásra, azonban ez sem történt meg. A tárgyalások elmulasztása és az ügyféltájékoztatás elmaradása miatt álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, amely miatt indítványozta pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont volt ügyvéd átalányköltség viselésére kötelezését.

A [...] Ügyvédi Iroda bejelentése alapján indult üggyel kapcsolatosan az volt az álláspontja, hogy határozati bizonyossággal nem állapítható meg a fegyelmi vétség elkövetése, így ebben a körben - úgy a felfüggesztés hatálya alatti ügyvédi tevékenység végzése, mint az iratcsatolás elmulasztása kérdésében - az eljárás megszüntetését indítványozta.

V. A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

A fegyelmi biztos a felfüggesztés hatálya alatt végzett ügyvédi tevékenység vonatkozásában az eljárás megszüntetését indítványozta. A Fegyelmi Tanács az indítvánnyal egyetértve megjegyzi, hogy a bejelentő által kifogásolt ügyvédi tevékenység, azaz a keresetlevél előterjesztésének időpontjában az ügyvédi tevékenység végzése alóli felfüggesztést elrendelő határozat eljárás alá vont volt ügyvéd részére még nem került kézbesítésre, az előkészítő irat benyújtásakor pedig a felfüggesztés hatálya már lejárt.

A második, az ügyvédi tevékenység végzése alóli felfüggesztést elrendelő határozat pedig 2019.06.03. napján került kézbesítésre. Mindezek alapján határozati bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy a kérdéses perbeli nyilatkozatok előterjesztésekor eljárás alá vont tudott volna arról, hogy ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt áll.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos mindazon indítványával is, hogy kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont az előzetes vizsgálati eljárásban vétkesen ne tett volna eleget iratcsatolási kötelezettségének.

A Fegyelmi Tanács nem értett egyet ugyanakkor a fegyelmi biztos indítványával abban a körben, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő által a részére adott megbízást ne látta volna el megfelelően, illetve ne nyújtott volna megfelelő tájékoztatást a bejelentőnek. A bejelentővel megkötött ügyvédi megbízási szerződés eleve rögzítette, hogy a „Megbízott a tárgyalásokon való személyes megjelenést saját megítélése szerint biztosítja”. Megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő részére írott e-mailben tájékoztatást adott arról, hogy várhatóan nem lesz jelen a tárgyaláson, mely tájékoztatást a bejelentő tudomásul vett. Megállapítható az adott tárgyalási jegyzőkönyvekből, hogy azokon az eljáró bíró többségében ismertetett felperesi beadványt, így nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy eljárás alá vont jogilag ne tartotta volna kézben, ne kezelte volna megfelelően az adott perbeli képviseletet.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd továbbá az e-mail üzenetében tájékoztatta a bejelentőt a per tárgyalásának felfüggesztésről, az ezt követő levelezés során tájékoztatta arról, hogy az EUB döntését meg kell várni a továbblépéshez. 2019.01.14-én további tájékoztatást adott arról, hogy a felfüggesztés továbbra is fennáll.

A fentiek alapján tehát a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása sem róható az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács a III. pontban rögzítettekkel összefüggésben - a Fegyelmi biztos indítványával egyetértve - nem állapította meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd megvalósította volna az Üttv. 107. § b) pontjában írtakat, és megsértette volna a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontjában foglaltakat, ugyanakkor a Fegyelmi biztos végindítványától eltérően nem állapította meg azt sem, hogy eljárás alá vont kimerítve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 37. § a) pontjában foglaltakat - megsértette volna az Üt. 3. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (régi ÜESZ) 12/2 és 12/4 pontjának rendelkezéseit, valamint jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott más kötelességét.

Az Üt. 37. § a) pontja értelmében az az ügyvéd követ el fegyelmi vétséget, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (a régi ÜESZ) 12/2. pontja szerint az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére.

A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményét, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.

A 12/4. pont rögzíti, hogy az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok - így az okiratok tartalma, a fegyelmi tárgyaláson felvett bizonyítás, valamint a további bizonyítékok - alapján nem állapítható meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd a III. pontban rögzítettek szerinti magatartásával a fenti rendelkezéseket megsértette volna - így ne látta volna el megfelelően az adott megbízást, és ne tett volna eleget a tájékoztatási kötelezettségének -, és az sem állapítható meg, hogy bármely további vonatkozó jogszabályi, vagy etikai szabályzati rendelkezést megsértett volna,

A Fegyelmi Tanács mindezek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben az előzőekben megjelölt fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel.

A jelen eljárással kapcsolatban felmerült költséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 21. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 269.)