A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
I. A bejelentő Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően ellátott jogi képviseletét, illetve az elszámolás elmulasztását kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát és csatolta az ügyben keletkezett iratokat.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben rögzítette, hogy a bejelentő bejelentésében foglaltak szerint a bejelentő családon belüli erőszak és vagyon elleni bűncselekmény áldozataként kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet, aki az ingyenesnek mondott konzultáció alkalmával ígéretet tett arra, hogy a bejelentő ellopott autóját és az egyéb értéktárgyakat törvényes úton visszaszerzi, és ellátja a tárgyalási képviseletét. Ennek ellenértékeként számla ellenében 60.000 Ft-ot fizetett a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek. Az eljárás alá vont ügyvéd végül semmit nem intézett, így a bejelentő felhívta őt a díj visszafizetésére. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a képviseletet felmondta, de a díjat nem fizette vissza a bejelentő részére. A bejelentésben foglaltak bizonyítottságuk esetén fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak, ekként a fegyelmi eljárás lefolytatása indokolt.
II. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd és a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a [...] Rendőrkapitányságon ellene indult büntetőügyben a védelmét lássa el. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalta írásba, arról csak meghatalmazást vett fel, amelyet a nyomozóhatóságnak e-mail útján nyújtott be azzal, hogy az eredeti meghatalmazást a következő eljárási cselekmény alkalmával becsatolja. A megbízásban elvállalt ügyvédi tevékenység ellenértékeként a bejelentő 60.000 Ft ügyvédi munkadíjat megfizetett az eljárás alá vont ügyvédnek, aki arról számlát állított ki.
A bejelentő 2019. április 1-jei e-mailjében az eljárás alá vont ügyvéd segítségét kérte a válásával és a vagyonmegosztással kapcsolatban is. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. április 2-i válasz e-mailjében - utalva arra, hogy a polgári ügyben már eljáró ügyvéd megbízásának megszüntetése szükséges -, ügyvállalási ajánlatot tett. A felek a polgári perben történő képviseletről végül nem állapodtak meg.
Ezt követően a bejelentő a 2019. május 3-i e-mailjében nehezményezte, hogy a megbeszéltekből semmi nem valósult meg, s az eljárás alá vont ügyvéd nem tett lépéseket az autó visszaszerzése érdekében. Kérte az ügyvédi megbízási díj visszafizetését.
A 2019. május 4-i válasz üzenetében az eljárás alá vont ügyvéd tudatta, hogy az autó férje általi elvitelével kapcsolatban meghatalmazással nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy az ehhez kapcsolódó igény a bontóperben érvényesíthető, amely ügyben más ügyvéd jár el. A büntetőügyben a nyomozóhatóság nem értesítette eljárási cselekményről, és a bejelentőtől sem érkezett megkeresés. A kifizetett ügyvédi munkadíj tekintetében közölte, hogy azt a konzultációs díjának tekinti, így nem áll módjában visszafizetni. A büntetőügyre vonatkozó megbízását felmondta.
III. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, azt vitatta.
A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő egy nyomozati szakaszban lévő büntetőügyben fordult hozzá jogi segítségért. A bejelentővel telefonon egyeztetett, melynek során arról állapodtak meg, hogy a bejelentő e-mailben küldi meg részére az ügy iratait, melyeket ő áttanulmányoz, és ezt követően személyesen fogja majd felvázolni a bejelentőnek a jogi lehetőségeit. A telefonos egyeztetés során állapodtak meg az ügyvédi munkadíjról is. A nyilatkozatban az eljárás alá vont ügyvéd rögzítette, hogy az irattanulmányozásra sor került, a személyes egyeztetés során a jogi lehetőségekről tájékoztatta a bejelentőt, valamint a munkadíjjal is elszámoltak egymás között. A nyilatkozatban az eljárás alá vont ügyvéd kitért arra is, hogy meghatalmazást csak a büntetőüggyel kapcsolatban kapott, házassági és vagyonjogi peres képviseletre nem.
A 60.000 Ft összegű munkadíj az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az alábbiakat tartalmazta: a részére küldött nyomozati anyagok és hangfelvételek áttanulmányozása (közel 30 db melléklet), ezzel kapcsolatban jogi állásfoglalás/tanácsadás nyújtása, személyes ügyvédi konzultáció, telefonon keresztül történő konzultáció számos alkalommal, a büntetőügyben a meghatalmazása bejelentése az illetékes rendőrkapitányság részére.
A fentieken felüli ügyvédi szolgáltatásról további díjazásban állapodtak meg még a személyes konzultáció előtt, telefonon.
A nyilatkozatban az eljárás alá vont ügyvéd rögzítette továbbá azt is, hogy a bejelentő állításával ellentétben nem követett el fegyelmi vétséget, maradéktalanul betartott minden vonatkozó jogszabályt, kamarai szabályzatot és a köztük lévő megállapodást, az átvett munkadíjért járó ügyvédi szolgáltatást pedig elvégezte.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd az írásbeli nyilatkozatával egyezően fejtette ki álláspontját.
A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő a bejelentésben foglalt álláspontját fejtette ki, továbbá előadta, hogy ő a 60.000 Ft összegű munkadíjat úgy értelmezte, hogy az az autó visszaszerzésére vonatkozik. A személyes egyeztetéskor nem adott át iratokat a gépjármű kapcsán, csak szóban mondta el az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy mit szeretne.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson azt is elmondta, hogy nem merült fel közte és az eljárás alá vont ügyvéd között, hogy megbízási szerződést kössenek, mert nem az ügyvédi irodában találkoztak. A bejelentő csatolta a tárgyaláson a vele szemben indult büntető eljárásban a XI. ker. Rendőrkapitányság eljárást megszüntető határozatát.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját az írásbelivel egyezően mind a tényállásában, mind pedig a jogi következtetéseiben fenntartotta. Előadta, hogy az eljárást kezdeményező határozatban foglalt problémák fennállnak, mivel a megbízás nem került írásba foglalásra, a büntetőügyre vonatkozó meghatalmazás nem szabályszerűen került benyújtásra, illetve az sem vitatható, hogy az elszámolás nem az Üttv. és az ÜESZ. szabályainak megfelelően történt. Mindezekre figyelemmel a megbízási szerződés írásba foglalásának az elmulasztását, az elszámolás hiányát és a meghatalmazás nem megfelelő benyújtását rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, mely magatartással fegyelmi vétséget követett el, azonban annak a tárgyi súlya alapján a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltség viselésére való kötelezését is.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában előadta, hogy álláspontja szerint a munkadíjjal való elszámolás hiánya nem róható a terhére, figyelemmel arra, hogy a 2019. május 04. napján írt e-mailben tételesen felsorolta azt, amit a munkadíja tartalmazott. Kifejtette továbbá azon álláspontját is, mely szerint a számlán feltüntetett ügyvédi munkadíjba beletartozik a konzultáció is, mindamellett, hogy nem ismer olyan jogszabályt, amely kötelezővé tenné, hogy ezen felül mást is rá kellene írni a számlára. Kihangsúlyozta továbbá azt is, hogy a nyomozóhatósággal egyeztetve küldte meg e-mailben a meghatalmazását, továbbá a felmondása az Üttv. szerint történt meg.
V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást - a megbízás okiratba foglalásának elmaradása miatt - a felek vallomása és a rendelkezésre álló iratok alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd eljárását akként értékeli, hogy a vállalt kötelezettségének 2019. március 29. - 2019. május 4. napja között eleget tett, mely időtartam alatt nem volt nyomozati cselekmény, amelyen részt kellett volna vennie.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az e-mailben megküldött meghatalmazás nem volt szabályszerű, de azt a nyomozó hatóság nem kifogásolta.
Az elszámolás körében a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2019.08.16-i beadványában elszámolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy nem volt megbízási szerződése - arra hivatkozott, hogy az ügyfél (bejelentő) kérésére az irodán kívül találkoztak, ott nem tudott ilyet szerkeszteni -, ez azonban nem mentesíti az eljárás alá vont ügyvédet az alól a kötelezettség alól, hogy a megbízást írásba kell foglalni.
A Fegyelmi Tanács az ügyvédi munkadíjról kiállított számla értelmezése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd számlaadási kötelezettségének eleget tett. A számla kelte és a meghatalmazás egy napon, 2019. március 29. napján keltek, a meghatalmazásban szerepel a büntetőügy ügyszáma.
A Fegyelmi Tanács helyt adott az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatának, mely szerint az autó visszaszerzésével kapcsolatos ügy polgári ügy, és erre az eljárás alá vont ügyvéd nem kapott megbízást, így azzal kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvédnek semmilyen kötelezettsége nem állt fenn a bejelentővel szemben.
VI. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írtakat, mely szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, ha nem is egyenes szándékkal vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta, de azok felismerhetőek voltak és azokba legalábbis belenyugodott.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel, és enyhítő körülményt sem tudott értékelni.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 272.)