A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft (Egyszázötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés:
A jelen ügyben az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen a vezető fegyelmi biztos hivatalos tudomásszerzése alapján rendelte el az előzetes vizsgálatot.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő határozatát három alkalommal sem vette át, az mind az irodai, mind a lakcíméről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat ugyancsak „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, ahogyan a fegyelmi eljárásban az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést tartalmazó postaküldemény és a fegyelmi biztos végindítványát tartalmazó irat is.
A tényállás:
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló, elsősorban a kamarai hivatali iratok alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. évben ügyvédi tevékenység szünetelése iránti kérelmet nyújtott be a Budapesti Ügyvédi Kamarához. A kérelem hiányainak pótlása iránt a kamara hiánypótlási felhívást bocsátott ki. A felhívásnak az eljárás alá vont volt ügyvéd részletekben tett eleget, a legutolsó kamarához címzett levelében aláíróként „XY, akinek tagságára nem méltó a kamara” szerepel, míg utóiratként szó szerint az alábbiakat írta:
„Nem csak a törvényszék bírája fasiszta, hanem a Kamara is és ezt bizonyítani fogom, mégpedig ha kel EJEB előtt, ha eljön az idő ököljog lép majd hatályba. A szart is kiverem előletek. Elektronikus rendszer nem véletlenül nem enged belépni 100%-os pernyertességi mutatóm van. Ha velem kezdtek szedjétek össze magatokat mert szükség lesz”
Miután az eljárás alá vont volt ügyvéd valamennyi hiányt pótolta, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke határozatával a szünetelés engedélyezése iránti kérelemnek helyt adott, és a tagsági viszony érintetlenül hagyása mellett engedélyezte az ügyvédi tevékenység szüneteltetését.
Később az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagságát a Kamara Elnöksége igazgatási úton törölte, mert végrehajtható fegyelmi határozatból eredő fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 1 rb., az Üttv. 107. § b) pontjában írt szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak, majd az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést követően előterjesztett indítványában pénzbírság kiszabását, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd átalányköltség megtérítésére kötelezését kérte.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.
Miután a jelen ügy tárgyát az eljárás alá vont volt ügyvéd által a kamarai hatósági eljárásban előterjesztett beadvány képezi, így elsődlegesen azt kellett elbírálni, hogy a beadványban foglaltak megfelelnek-e azon általános etikai elvárásoknak, amelyeket az ügyvédi tevékenység gyakorlójának minden esetben, valamennyi ügyében és eljárása során be kell tartania, figyelembe kell vennie.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) Preambulumának d) pontja szerint az ügyvédi hivatás egyik lényegi alapelve a jogászi hivatás méltósága és becsülete.
Az Etikai Szabályzat 1.1. b) pontja szerint a 13. pontban foglalt elvárások súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas. Az 1.2. pont értelmében az ügyvédi etikai szabályok hatálya kiterjed az ügyvédi tevékenység ügyvédi kamarába felvett, valamint ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett gyakorlójára.
Az Etikai Szabályzat 13.1. pontjában írt elvárás szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
A 13.3. a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai hatósági eljárást kezdeményezett a szünetelés engedélyezése iránti kérelem benyújtásával. Kérelmének hiányosságai okán a kamara hatósági jogkörében eljárva hiánypótlásra hívta fel a kérelmező ügyvédet. A hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványának tartalma - különösen az utóiratként megjelölt rész - méltatlan az ügyvédi kar tagjához.
A tényállás körében ismertetett mondatok nem csak stílusuk miatt sértőek, néhol alpáriak (pl. „a szart is kiverem (b)előletek”), hanem nyíltan fenyegetőek. Bár az eljárás alá vont volt ügyvéd szerint a kamara nem méltó az ő tagságára, a fegyelmi tanács határozott álláspontja és következetes gyakorlata szerint az ilyen stílustalan, indulattól vezérelt mondatok közlése mindenkitől, de főleg egy ügyvéd foglalkozású, ügyvédi hivatást gyakorló személytől elfogadhatatlan és méltatlan.
A kamarai hatósági ügy tárgyával, érdemével össze nem függő, és alapvetően személyes sérelmekkel teletűzdelt, túlzó, személyeskedő és fenyegető megfogalmazású beadvány benyújtása az ügyvédi hivatás méltóságát, tekintélyét súlyosan sérti, hisz alkalmas arra, hogy az ügyvédségről alkotott kedvező véleményt és megítélést negatívan befolyásolja, illetve elnehezíti annak elérését, hogy az ügyvédség, az ügyvédi hivatás is megkapja a hatóságok részéről a kellő tiszteletet. Az eljárás alá vont volt ügyvéd beadványának utóirati részében írtak az ügyvédi hivatás hagyományainak egyáltalán nem felelnek meg, a hatóság részére a kellő megbecsülést és tiszteletet végképp nem adja meg, jogilag egyáltalán nem megalapozott és mérhetetlenül igénytelen, amelyek az Etikai Szabályzat fent idézett rendelkezéseibe ütköznek.
Az elbírálásra - függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd később szünetelő, majd törölt ügyvéddé vált - az Üttv. 113. § (2) bekezdése ad lehetőséget, amely szerint az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya, miután az elkövetéskor még kamarai tag volt. Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a kifogásolt beadványát még aktív ügyvédként nyújtotta be, miután akkor a kérelme még elbírálásra nem került, függetlenül attól, hogy a szüneteltetés kezdő időpontja az engedélyezést követően visszamenőlegesen került megjelölésre. Azonban a fegyelmi tanács - egyezően a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában írtakkal - azt is megállapította, hogy a szünetelés engedélyezése iránti kamarai hatósági eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyfélnek minősült, eljárása során nem az ügyvédi tevékenységét gyakorolta, így a magatartása ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásként bírálandó el.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ az ügyvédi tevékenysége gyakorlója, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fent kifejtettek alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kifogásolt beadványában írtak az Etikai Szabályzat rendelkezéseibe ütköznek, amellyel az eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli, az Üttv. 107. § b) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen korábban folyamatban volt fegyelmi eljárás hasonló magatartás miatt indult, bírósági beadványban írtak megengedhetetlen stílusa, hangvétele miatt marasztalta el a korábban eljárt fegyelmi tanács. A jelen ügy tárgyát képező beadványában lényegében ugyanazon stílusban fogalmazott, ebből azt a következtetést vonta le a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd még csak nem is érzékelte a kamarai beadványában írtak tarthatatlanságát, és hatástalan volt a korábbi marasztalás.
A fegyelmi tanács enyhítő körülményt nem észlelt.
Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja alapján a pénzbírság fegyelmi büntetést és annak a rendelkező részben meghatározott mértékét látta megfelelőnek és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek mértékét a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. b) pontja szerint állapította meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 29. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 273.)