A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd két rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
120.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság tett bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamaránál arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult a Btk. 370. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint minősülő szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az előzetes vizsgálati eljárás 3 hónappal történt meghosszabbítását követően került sor a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - az ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétséget képez. Határozatában indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás során hozott érdemi határozatot annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül csatolja be.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamara részére nem csatolt be határozatot, ezért a Fegyelmi Tanács tájékoztatást kért a nyomozó hatóságtól a büntetőeljárás eredményéről.
A nyomozó hatóság tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy az ügyben jogerős bírósági határozat született és továbbította a kamara részére a bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzését, amely jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd [...] üzletház [...] üzletéből 45.555 Ft összértékű női kozmetikai terméket az áruvédelmi eszköz eltávolítását követően jogtalan eltulajdonítás szándékával a táskájába rejtett és az üzletből az egyéb termékek kifizetését követően távozott. A bolt biztonsági őre a boltban elhelyezett biztonsági kamerán észlelte az eljárás alá vont ügyvéd cselekményét, ezért az üzletből követte, majd az eltulajdonított árukat tőle visszavette. Ezzel a teljes elkövetési érték megtérült.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét beismerte.
A bíróság megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a Btk. 370. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint minősülő szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségét valósította meg tettesként, ezért őt a bíróság összesen 150.000 Ft pénzbüntetésre, valamint a felmerült 20.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte azzal, hogy részére a pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett.
A határozat ellen sem az ügyész, sem az eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelentett be fellebbezést, a végzés jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát fenntartó nyilatkozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az Üttv. 107. § b) pontjában foglalt rendelkezéseket megsértette.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a fegyelmi vétség elkövetése arra tekintettel állapítható meg, hogy a bíróság végzésével az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki a Btk. 370. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint minősülő lopás vétségében és ezért vele szemben 150.000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
A fegyelmi biztos az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabására és az eljárással felmerült átalányköltség megtérítésére tett indítványt.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos indítványával kapcsolatban nyilatkozatot nem tett, hanem csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara határozatát, mellyel a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége törölte az ügyvédi kamarai nyilvántartásból, tekintettel arra, hogy lemondott a kamarai tagságáról.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 12.4 pontja értelmében:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha
a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg,
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként hozott jogerős bírósági ítélet a büntetőjogi felelősségét állapította meg, amely köti a Fegyelmi Tanácsot is.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetését és a fegyelmi vétség elkövetését nem vitatta.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül a büntetőbíróság ítéletében rögzített tényállás alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltak értelmében 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ÜESZ 12.4 a) pontjában foglaltak mellőzésével nem jelentette be, hogy vele szemben büntetőeljárás indult, további 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az Üttv. 107. § b) pontjában, valamint az ÜESZ 12.4 a) pontjában foglalt rendelkezéseket, és ezzel 2 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét az Üttv. 109. § alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
A fegyelmi tanács a büntetés mértékének meghatározása során enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd beismerését, az elkövetési érték megtérülését, valamint azt, hogy a fegyelmi vétségnek is minősülő magtartása miatt vele szemben büntetőjogi jogkövetkezmény is alkalmazásra került.
Tekintettel volt továbbá arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd húsz éves ügyvédi tevékenysége alatt a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően kifogástalanul folytatta ügyvédi tevékenységét.
A Fegyelmi Tanács a már alkalmazott jogkövetkezményekre és személyi körülményekre figyelemmel az elkövetéskor hatályos szabályok alapján kiszabható pénzbírság mértékére tekintettel a középmértéket el nem érő összegben határozta meg a pénzbírság összegét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 2. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2019. F. 275.)