Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019.F.276/4. határozata

ügyvédi mulasztásról (jogi képviselet), iratcsatolási kötelezettség megszegéséről, nem megfelelő irodahelyiségről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához fordult beadvánnyal, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.

Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére iratokat nem csatolt.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő 2019. januárjában írásbeli megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, aki vállalta, hogy ellátja a bíróság előtt első fokon, majd a törvényszék előtt másodfokon folyamatban volt perben az ítéletek ellen a Kúria előtt indult felülvizsgálati eljárásban a bejelentő jogi képviseletét.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hivatalos tudomást szerzett arról, hogy az addig a jogi képviseletet ellátó [...] ügyvéd ügyvédi tevékenységét a Budapesti Ügyvédi Kamara felfüggesztette, ezért végzésével felhívta a bejelentőt, hogy - elutasítás terhével - jelentse be az új jogi képviselőjét. A hivatkozott végzést a bejelentő átvette. A bejelentő korábbi jogi képviselője maga is bejelentette a Kúriánál a megbízás megszűnését és az ügyvédi tevékenysége gyakorlása alóli felfüggesztését, amelyre tekintettel a Kúria a 7. sz. végzésével - elutasítás terhével - ismételten felhívta a bejelentőt az 5. sz. végzésben írt hiánypótlás határidőben történő teljesítésére. Mivel erre a megadott határidőig nem került sor, a Kúria végzésével a bejelentő felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.

A fent írt ügyvédi megbízás alapján a Kúria által írt határidő utolsó napján készült el az az ügyvédi meghatalmazás, amely alapján az eljárás alá vont ügyvéd jogosult a bejelentő jogi képviselőjeként eljárni a hivatkozott felülvizsgálati eljárásban. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban ezt a meghatalmazást csak 2019. március 18-án nyújtotta be elektronikus úton a Kúriához. Ezzel egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy bár a meghatalmazás digitális formában a határidő utolsó napján a laptopján rendelkezésre állott, de annak meghibásodása miatt elküldeni nem tudta. Azzal kívánta magát kimenteni, hogy az aláírást követően még aznap külföldre kellett utaznia, ahol március 1-jén végezték el a számítógép javítását.

A Kúria igazolási kérelmet elutasította, annak indokait nem fogadta el, ráadásul azt az eljárás alá vont ügyvéd az akadály megszűnését követő 17. napon nyújtotta be a Kúriához.

A vizsgálati eljárást elrendelő határozatban a vezető fegyelmi biztos az ügyben keletkezett iratok 8 napon belüli csatolására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, azonban a felhívás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az eljárás alá vont ügyvéd a mai napig iratokat nem csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentett irodája a Budapesti Ügyvédi Kamara ellenőrének feljegyzéséből megállapíthatóan az adott címen nem működik, névtábla sincs kitéve.

Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést nem terjesztett elő, azonban a tényállás a bejelentő által az előzetes vizsgálat során becsatolt iratokból, valamint az irodaellenőrzés adataiból aggálytalanul megállapítható volt. Az eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből igazgatási úton törölték.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása iránt terjesztett elő indítványt, mivel álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.1., 2.2., 2.4., 5.10., 7.3., 12.3. pontjait, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.3., 1.5. és 1.6. pontját.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

Az Üttv. 1. § (3) bek. értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az ÜESZ 2.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekeinek érvényesítéséhez,

Az ÜESZ 2.2. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorolója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el,

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel,

Az ÜESZ 5.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles a megbízás keretein belül eljárni, továbbá az ÜESZ 7.3. pontja értelmében a kapott meghatalmazásról az eljáró hatóságot köteles haladéktalanul értesíteni és a meghatalmazást az eljárásban becsatolni.

Az ÜESZ 12.3. pontja írja elő az ügyvédi tevékenység gyakorlója részére az iratcsatolási kötelezettséget, amelyet az ügyvédi kamara felhívására köteles teljesíteni.

Az iroda helyiség megfelelőségéről szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat vonatkozó rendelkezéseit az eljárás alá vont ügyvéd megsértette azzal, hogy az irodát látható módon névtáblával nem jelölte meg, a postai küldemények átvételéről nem gondoskodott, továbbá nem tette lehetővé annak ellenőrzését sem, hogy az iroda megfelel-e a szabályzatban foglaltaknak, továbbá a technikai és egyéb feltételek megfelelően biztosítottak-e.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha tevékenysége gyakorlása során a tevékenység gyakorlásából a jogszabályban a Magyar Ügyvédi Kamara, illetve a területi kamara szabályzataiban foglalt kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi. A lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy

- a kamara felhívására iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette,

- az ügyvédi megbízási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,

- az ügyvédi iroda megfelelő működését, azonosíthatóságát nem biztosította,

3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fenti tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján, a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak.

A jogkövetkezmények tekintetében a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartotta az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását és annak mértékét - a fokozatosság elve szerint - 600.000 Ft-ban, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 40.2. a) pontja alapján a fizetendő átalányköltséget 80.000 Ft-ban határozta meg.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. február 12. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 276.)