A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget és 20.000 Ft (Húszezer forint) ügygondnoki díjat, mint tételes költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál letétkezelést kifogásoló bejelentést tett, melyhez mellékletet csatolt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles -, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult - a kamarának megküldeni.
A fegyelmi biztos határozatával a bejelentés alapján hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett az alábbiak szerint:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentésről és az előzetes vizsgálat elrendeléséről nem volt értesíthető, így a nyilatkoztatása is akadályba ütközött, mivel a kamaránál nyilvántartott székhelyén és tartózkodási helyén az értesítés átvételét nem biztosította. Ebből következően a tényállás a bejelentő előadása és az általa csatolt okirati bizonyítékok alapján volt megállapítható:
- az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízás alapján nem járt el, vagyis a megbízásnak nem tett eleget,
- a bejelentőt az ügy állásáról, illetve az eljárás mellőzésének okáról nem tájékoztatta,
- a letéti szerződésben a letét ki- és visszaadásának feltételeit nem szabályozta,
- a megbízás megszűnésekor a 2.000.000 Ft letétet nem fizette vissza, továbbá
- a 250.000 Ft megbízási díjjal nem számolt el, s a munkavégzéssel nem érintett megbízási díjat sem fizette vissza,
mely fenti magatartásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) 2.2., 6.10. pontját, a letét-és pénzkezelés, valamint a letét- nyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1. o) pontját és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
A bejelentő 2018. évben megbízást adott az eljárás alá vont volt ügyvéd által képviselt ügyvédi irodának, hogy a pénzintézettel kötött szerződésével összefüggésben, a bankkal szemben teljes körűen - így többek között egyezségi ajánlat tételére is kiterjedően - képviselje. A megbízásról az eljárás alá vont volt ügyvéd megbízási szerződést nem, csak meghatalmazást állított ki. A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között letéti szerződés jött létre, amelynek alapján a bejelentő még aznap, átutalás útján 2.000.000 Ft-ot letétbe helyezett az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájának számláján. A letét célja az volt, hogy a szerződésben kezesként érintett bejelentőnek a szerződés lezárását célzó, 2.000.000 Ft megfizetésére irányuló egyezségi ajánlatát nyomatékosítsa, illetve egyezség esetén a fizetési kötelezettség a letétből teljesíthető legyen. A letéti szerződés a letétkezelés időtartamát, a letét kiadásának és visszaadásának feltételrendszerét nem szabályozta.
A felek a bankkal szembeni teljes körű, peren kívüli és peres eljárásra is kiterjedő megbízási jogviszonyukat utóbb írásbeli megbízási szerződésbe foglalták. A megbízási szerződésben kikötött 250.000 Ft megbízási díjat a bejelentő átutalás útján megfizette az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájának. Ezt követően az eljárás alá vont volt ügyvéd elérhetetlenné vált, a bejelentő tértivevényes levele „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett.
A megbízás az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai törlésével megszűnt.
A Fegyelmi Tanács felhívására a bejelentő akként nyilatkozott, hogy tájékoztatta bankot az ügyvédi megbízásról, a pénzösszeg ügyvédi letétbe helyezéséről, de további információja nincs.
A Fegyelmi Tanács megkereste az eljárás alá vont volt ügyvéd irodagondnokát annak érdekében, hogy a kijelölt irodagondnok keresse meg az eljárás alá vont volt budapesti ügyvéd irodájának számlavezető bankját a számlaegyenleg és számlaforgalom közlése iránt.
Az irodagondnok eljárt az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájának számláit vezető banknál és beszerezte két számla tárgyi időszakra vonatkozó számlaforgalom adatait, mely szerint mindkét számla egyenlege 0 Ft (nulla forint).
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
A tényállás a bejelentő bejelentése, felhívásra tett nyilatkozat és a beszerzett banki számlaforgalom és egyenleg-kimutatás alapján került megállapításra.
A bejelentő írásban a rendelkezésére álló információkról nyilatkozott, személyes meghallgatását a Fegyelmi Tanács nem tartotta szükségesnek és indokoltnak, megítélése szerint a tényállás tekintetében további adattal személyes meghallgatásával sem szolgált volna.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást elrendelő határozattal egyezően állapítsa meg a tényállást: bizonyítást nyert, hogy a letéti összeg nincs a letéti számlán, az ügyfél pénze eltűnt.
Egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását indítványozta megállapítani.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 5 éves időtartamra kizárás fegyelmi büntetést alkalmazzon és marasztalja az eljárási költségekben.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2018. évi elkövetési időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelmében „a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
6:275. § (1) bekezdése révén „a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat ellátásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni(...)”.
Az Üttv. 35. § (1) bekezdése révén a megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik a) a megbízó vagy a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével, b) a megbízott egyéni ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”.
Az ÜESZ 2.1. pontjának első fordulata kimondja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.”
A 2.2. pont szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Az ÜESZ 6.10. alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
A 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól 2.1. o) pontja alapján a letéti szerződésben rögzíteni kell a letétkiadás feltételeit.
A bejelentő bejelentésében írtak és azok mellékletei, a bejelentő felhívásra tett nyilatkozata, a beszerzett, rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács kétséget kizáróan megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem teljesítette, a bejelentő-ügyfél számára az ügyvéd elérhetetlenné vált, így a megbízással, az üggyel kapcsolatban semmilyen információhoz nem jutott, az ügyvéd őt nem tájékoztatta, továbbá a megbízás teljesítésének elősegítéséhez a bejelentővel letétbe helyeztetett letéti összeget annak rendeltetésére nem használta fel - amit igazol a bejelentő felhívásra tett nyilatkozata a banki tájékoztatás alapján -, de a letéti összeg a letéti számlán sincs meg.
A letétkezelés szabályainak megsértése, a letéti összeg nem a letét rendeltetésének megfelelő felhasználása az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség.
Az eljárás alá vont kamarai tagságának megszűnésével (törlésével) a megbízás megszűnt.
Az eljárás alá vont ügyvéd sem a letétbe helyezett összeggel, sem a részére kifizetett ügyvédi munkadíjjal a megbízás megszűnésekor nem számolt el.
A letétkezelés szabályainak megszegésén túl (letéti összeg sorsa ismeretlen, az nem áll rendelkezésre a letéti számlán, az összeggel a letéteményes ügyvéd nem számolt el), a letéti szerződés szabályrendszere sem fele meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, tekintve, hogy nem szabályozza a letétkiadás feltételeit.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy 1.) tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, 2.) a megbízás megszűnésekor sem a letétbe helyezett összeggel, sem a munkadíjjal nem számolt el, 3.) a letéti szerződés nem felel meg a vonatkozó szabályozásnak, az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott - tekintve, hogy valamennyi magatartás, a fegyelmi vétség egy ügyhöz kapcsolódik - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek időtartamát az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti 5 éves időtartamban látta indokoltnak és arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel, valamint az eljárás alá vont fegyelmi előéletével.
A Fegyelmi Tanácsnak az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeiről adat nem állt rendelkezésre. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt értékelni nem tudott.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása az elkövethető egyik legsúlyosabbak közé tartozik, nevezetesen az ügyvédi letét körébe.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2.000.000 Ft összegű bejelentői letétet kezelt, mely letéti összeg a letéti számlán nem állt rendelkezésre, egyidejűleg azonban kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a letéti összeg annak rendeltetésére sem került felhasználásra.
A letétkezelés fentiek szerinti megsértésén alapuló szándékos fegyelmi vétség nem csak jelentős kárt okoz a bejelentő letevő ügyfél számára, hanem egyben alkalmas az ügyvédi tevékenységbe, az ügyvédi hivatásba vetett társadalmi megítélés súlyos csorbítására.
Az ilyen jellegű fegyelmi vétségekkel szembeni határozott fellépés és a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása össz-ügyvédi érdek és preventív célzatú is egyben.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont igazgatási úton már törlésre került, így a Fegyelmi Tanácsnak nem kellett rendelkeznie az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző kamara részére történő átadásáról.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte. Továbbá az eljárás alá vont ügyvéd köteles az ügygondnok díját is megfizetni, amit a Kamara előlegez meg.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2019. F. 281.)