A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. július hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 800.000 Ft, azaz Nyolcszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
A fegyelmi biztos levelében felhívta a bejelentőt a bejelentésben hivatkozott bizonyítékai előterjesztésére. A felhívásnak a bejelentő eleget tett.
A fegyelmi biztos megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő által csatolt iratokat, és felhívta észrevételei megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, valamint iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos - a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - további iratok csatolására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, valamint - külön íven - a bejelentőt.
A bejelentő a felhívásban foglaltak teljesítésére további határidőt kért, de a továbbiakban iratokat nem csatolt. Az eljárás alá vont ügyvéd is további határidő biztosítását kérte, de az eljárás során további iratot ő sem csatolt.
A tényállás:
A bejelentő elhatározta, hogy ingatlanát értékesíti. Az ingatlant hitelintézet javára 123.200 CHF kölcsön és járulékai, továbbá 10.000 CHF kölcsön és járuléka erejéig jelzálogjog terhelte. A bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a tehermentesítésben közreműködjék, a szükséges szerződéseket megszerkessze, valamint az ügylethez kapcsolódó egyes pénzügyi műveleteket letéti számláján keresztül bonyolítsa. Írásbeli megbízási szerződés nem készült.
A bejelentő nem rendelkezett elégséges forrással a tehermentesítéshez, így az eljárás alá vont ügyvéd ajánlása alapján megbízást adott a [...] Kft-nek, hogy a nevében tárgyalást kezdeményezzen a hitelintézettel a kölcsönügyletek visszafizetési kedvezménnyel párosuló lezárása érdekében. A hitelintézet és a bejelentő között megállapodás jött létre, amelynek alapján lehetőség nyílt a kölcsönkövetelés egy részének elengedése melletti végtörlesztésre, s így a tartozások megszüntetésére, az ingatlan tehermentesítésére.
A bejelentő nem rendelkezett a kedvezményes végtörlesztéshez szükséges összeggel, így kölcsönöket vett fel. A bejelentőnek egyrészt kölcsönadó1 nyújtott 15.000.000 Ft kölcsönt, amelynek biztosítására a bejelentő ingatlanára jelzálogjog, valamint elidegenítési- és terhelési tilalom került bejegyzésre. Másrészt kölcsönt vett fel kölcsönadó2-től is, amelynek biztosítására a felek - a bejelentő ingatlanát érintően - jelzálogjogot alapító szerződést is kötöttek.
Az utóbbi kölcsönszerződés a jelzálogszerződéssel egyezően a kölcsön összegét 11.000.000 Ft-ban határozta meg azzal, hogy a kölcsön kamatmentes. A kölcsönadó2 valójában 10.000.000 Ft kölcsönt nyújtott, és az ügylet lezárásakor az eljárás alá vont ügyvéd 11.000.000 Ft-ot számolt el visszafizetett összegként, vagyis a szerződésben foglaltakkal ellentétben a kölcsönadó a 10.000.000 Ft kölcsönt 1.000.000 Ft ügyleti kamat mellett nyújtotta. A kölcsönadó2 és a bejelentő közötti kölcsönszerződést, valamint az aznap létrejött jelzálogjog szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
A kölcsönszerződés szerint a kölcsön folyósítása és visszafizetése is az eljárás alá vont ügyvéd számlájára történik. A bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd is biztosított 1.000.000 Ft kölcsönt, a megállapodás írásba foglalását mellőzve. A kölcsönszerződésekhez kapcsolódóan a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között letéti szerződés jött létre abból a célból, hogy a kölcsönadók által letett 25.000.000 Ft-ból 18.509.343 Ft-ot és 1.339.417 Ft-ot az ott meghatározott bankkölcsönökhöz kötődően a hitelintézetnek, 4.000.000 Ft-ot a Kft-nek, 1.000.000 Ft-ot pedig - kölcsön visszafizetése címén - az eljárás alá vont ügyvédnek kifizessen, majd a hitelintézet által visszautalásra kerülő összegből további 1.000.000 Ft-ot a Kft-nek teljesítsen. Az eljárás alá vont 18.509.343 Ft-ot és 1.399.417 Ft-ot a hitelezőnek, 4.000.000 Ft-ot a Kft-nek, 1.000.000 Ft-ot pedig saját magának átutalt. Az eljárás alá vont ügyvéd a kölcsönadó- levetőkkel írásban nem kötött letéti szerződést.
Ezt követően a bejelentő, mint eladó, illetve vevők között szerződés jött létre az ingatlan adásvétele tárgyában. Az adásvételi szerződést a megszerkesztésére vonatkozó, aznap kelt és írásba foglalt megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. A megbízási szerződésben a vételár 36.500.000 Ft-ban, az adásvételi szerződésben pedig 35.000.000 Ft-ban került meghatározásra. Az adásvételi szerződés szerint a vevők a szerződés létrejöttekor 7.500.000 Ft-ot megfizettek a bejelentőnek, s egyben vállalták, hogy a fennmaradó 27.500.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd számlájára történő átutalással egyenlítik ki. Az eljárás alá vont ügyvéd a 27.500.000 Ft összegű letétkezelésről írásbeli letéti szerződést nem készített.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződésüket módosították. Miután a letéti összeg nem volt elegendő a Kft-t a 4.000.000 Ft-ot meghaladóan megillető 1.000.000 Ft kifizetésére, megállapodtak abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letétben maradt 562.000 Ft-ot visszafizeti a bejelentőnek, aki közvetlenül jár el a Kft. kifizetése érdekében. A bejelentő 560.000 Ft átvételét elismerte. A szerződés mellékletét képezte az eljárás alá vont ügyvéd elszámolása.
A bejelentő az elszámolást követően kérte a bevételi és kiadási oldalon feltüntetett összegek átvételére és kifizetésére vonatkozó igazolásokat. Az eljárás alá vont ügyvéd válasza és a megküldött bankszámlakivonatok alapján a bejelentő továbbra is hiányolta a kölcsönadó2-t megillető, 11.000.000 Ft kifizetésként kimutatott összeg tényleges kifizetésének igazolását. Az eljárás alá vont ügyvéd a válaszában tudatta, hogy a kifizetésről nem tud dokumentumot szolgáltatni, mivel az összeget a kölcsönadó2 megbízása alapján továbbra is letétként kezeli.
Az eljárás alá vont ügyvéd a mindösszesen 53.492.438 Ft letét kezelését, a letéti összegek befolyását és kifizetését a területi kamara által vezetett letéti nyilvántartásban nem rögzítette.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei, valamint az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, és annak mellékletei alapján állapította meg, figyelemmel az alábbiakra is.
A fegyelmi tanács az ügy első tárgyalását 2020. [...] napjára tűzte ki. Az eljárás alá vont ügyvéd - bírósági elfoglaltságára történő, utóbb nem igazolt hivatkozással - a tárgyalás elhalasztását kérte. A Fegyelmi Tanács a kérelemnek eleget tett, és újabb tárgyalást tűzött. Az eljárás alá vont ügyvéd - gyermeke betegségére történő, utóbb nem igazolt hivatkozással elektronikus üzenetében ismét a tárgyalás elhalasztását kérte. Miután a tárgyaláson a tanúként idézettek sem jelentek meg, a Fegyelmi Tanács a tárgyalást ismét elhalasztotta. A tárgyalás a koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel került elhalasztásra. Ezt követően a Fegyelmi Tanács az ügy tárgyalását 2020. [...] napjára tűzte ki. Az eljárás alá vont ügyvéd ismételten kérte a tárgyalás elhalasztását, hivatkozással a bejelentő édesanyjának kórházi kezelésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 24.3. pontja szerint az eljárás alá vont személy a tárgyalás általa, illetve képviselője által történő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel az elsőfokú eljárás során egy alkalommal élhet.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három érdemi tárgyalástól maradt távol, írásbeli védekezést sem terjesztett elő, továbbá a fegyelmi biztos vizsgálati szakban küldött felhívásának sem tett eleget - figyelemmel a hivatkozott rendelkezésre is - a Fegyelmi Tanácsban az a meggyőződés alakult ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd érdemi előadást tenni ténylegesen nem kíván.
Az eljárás alá vont ügyvéd által meghallgatni kért tanú idézése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a bejelentő pedig háromszori idézésre sem jelent meg a tárgyaláson, további bizonyítási cselekményektől eredmény nem volt várható.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta. Rámutatott arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést lényegében nem terjesztett elő, mindössze azt sérelmezte beadványában, hogy a bejelentésen túlterjeszkedett az eljárást kezdeményező határozat. Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárás a bejelentést követően hivatalból zajlik, az eljárás alá vont ez irányú védekezésének érdemi relevanciája nincsen. Megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el a megbízási szerződések írásba foglalásának elmulasztásával, az ügyfélpénznek letéti szerződés nélküli kezelésével, a letéti pénzmozgás kamarai letéti nyilvántartásba történő rögzítésének elmulasztásával, az ügyfélnek történő, kamarai elnökség hozzájárulása nélküli kölcsönnyújtással, valótlan tartalmú szerződés szerkesztésével, majd ellenjegyzésével és az iratcsatolási kötelezettségének megszegésével. Enyhítő körülményként vehető figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd 2014-ben történt ügyvédi nyilvántartásba vételétől kezdve makulátlan fegyelmi előélete. Véleménye szerint a visszatartó erőhöz elégséges lehet a pénzbírság, amelynek összegét a felső határhoz közelítve kérte megállapítani a cselekmény rendbeliségére és tárgyi súlyára tekintettel. Kérte továbbá az eljárás alá vont ügyvéd eljárási átalányköltség megtérítésére kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli beadványaiban fegyelmi felelősségét vitatta. Előadása szerint az ügylettel kapcsolatos pénzmozgások a csatolt okiratok alapján követhetők, a bejelentővel történő elszámolást pedig tételes elszámolás igazolja.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2017. december 31. napjáig hatályos 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az Üt. 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üt. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
fogadhat el.
Az Üt. 30. § (2) bekezdés szerint a vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni. A letéti szerződés tartalmi elemeit 2017-ben a letét- és pénzkezelésről, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 11. §-a határozta meg.
Az Üt. 30/A. § (1) bekezdése értelmében a területi ügyvédi kamara a pénzletétek biztonsága, valamint a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrzése érdekében a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: letéti nyilvántartás) vezet. Az Üt. 30/A. § (4) bekezdése szerint az ügyvéd a letét átvételével egyidejűleg köteles a letéti szerződés jogszabályban meghatározott adatait a letéti nyilvántartásban rögzíteni és a rögzítés tényét igazoló iratot a letevőnek átadni. Ha a pénzletétet átutalással fizetik meg, a letét letéti nyilvántartásban történő rögzítésére az ügyvéd a letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles. A (6) bekezdés értelmében az ügyvéd a letét összegének változását és a letét megszűnését a letéti nyilvántartásban haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül rögzíteni köteles.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) 6/4. b) pontja szerint az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízási díj megállapodásra.
Az Üt. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A FESZ 1.5. pontja szerint, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az Üttv. 119. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján hivatalból elrendelheti.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésére, illetve kifogására tekintettel a Fegyelmi Tanács mindenekelőtt az alábbiakra mutat rá.
A fegyelmi eljárás az ügyvéd és a kamara (annak regionális fegyelmi bizottsága) közötti - alapvetően közjogi jellegű - jogviszony, nem pedig az ügyvéd és a bejelentő közötti kontradiktórius eljárás. Ennek megfelelően:
- az a motiváció, amely a bejelentőt a bejelentés előterjesztésére indítja, közömbös,
- az eljárás kereteit nem a bejelentés, hanem az annak alapján hivatalból lefolytatott vizsgálat eredményeként született eljárást kezdeményező határozat jelöli ki,
- a bejelentőnek az eljárásból való távolmaradása - csakúgy, mint a bejelentés visszavonása - az eljárás lefolytatásának nem akadálya,
- a bejelentő nem bizonyításra kötelezett fél, még a fél jogállása is igen korlátozottan illeti meg; a hivatkozott jogszabályokkal összhangban a bejelentő bizonyítási eszközként - tanú - vesz részt az eljárásban.
1. A megbízás írásba foglalásának elmaradása
A bejelentő megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd közreműködése a következő ügyletekre terjedt ki:
- a kölcsönadó1 és a bejelentő közötti kölcsönügylet letéti kezelése,
- a kölcsönadó2 és a bejelentő közötti kölcsönügylethez kapcsolódó és jelzálogjog szerződés szerkesztése és letéti kezelése,
- a hitelintézet és a bejelentő közötti kölcsönügyletek végtörlesztésének teljes körű pénzügyi bonyolítása letétkezelés útján,
- a [...] Kft. és a bejelentő közötti jogviszonyból származó díjfizetési kötelezettség pénzügyi bonyolítása letétkezelés útján,
- kölcsön nyújtása a bejelentőnek,
- ingatlan adásvételi szerződés szerkesztése és a vételár kezelésének, illetve más ügyletekhez kötődő kifizetésének teljes körű bonyolítása letétkezelés útján,
- a kölcsönadó2 pénzének letéti kezelése.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti megbízások közül kizárólag az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésére vonatkozó megbízását foglalta írásba.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti megbízások vonatkozásában a megbízási szerződést nem foglalta írásba, megsértette az Üt. 23. § (2) bekezdését, ezzel fegyelmi vétségét követett el.
2. A letéti szerződés írásba foglalásának elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd az 1./ pontban felsorolt ügyletek közül letéti szerződést csak a bejelentővel kötött a hitelintézettel szembeni kölcsöntartozás megszüntetése, továbbá a saját maga nyújtotta kölcsön visszafizetése és a Kft-nek történő díjfizetés tárgyában. Az eljárás alá vont ügyvéd tehát
- a kölcsönadók-letevők által a bejelentőnek nyújtott kölcsönt letéti szerződés megkötése nélkül kezelte letétként,
- a hitelintézet által visszatérített bónuszokat letéti szerződés nélkül vette letétbe és kezelte, illetőleg - letéti szerződés nélkül tartotta őrzési letétben - a kölcsönadó2 javára elszámolt 11.000.000 Ft-ot,
- a Kft. és a bejelentő közötti megbízási jogviszonyhoz kötődően a letétkezelés alapjául szolgáló ügyvédi megbízás nélkül kezelte letétként a Kft-nek fizetendő díjat,
- letéti szerződés nélkül vette letétbe és kezelte az ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevők által kifizetett 27.500.000 Ft vételárrészt.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti ügyeletek vonatkozásában a letéti szerződést nem foglalta írásba, megsértette az Üt. 30. § (2) bekezdését, ezzel fegyelmi vétségét követett el.
3. A letétkezelés bejelentésének elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2. pontban részletezett, összesen 53.492.438 Ft letét kezelését, a letéti összegek befolyását és kifizetését a területi kamara által vezetett letéti nyilvántartásban egyetlen alkalommal sem rögzítette. Ezzel megsértette az Üt. 30/A. § (4) bekezdését, amellyel fegyelmi vétséget követett el.
4. A megbízóval történő ügyletkötés a kamara elnökségének engedélye nélkül
Beadványában az eljárás alá vont ügyvéd maga adja elő, hogy a bejelentő 2016. őszén kereste meg őt ingatlana értékesítése és tehermentesítése tárgyában. Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt a Kft-hez irányította, közöttük a megbízás - legalább jogi tanácsadás keretében - létrejött, és az ingatlan tehermentesítése körében folyamatosan fenn is állt, függetlenül attól, hogy okiratszerkesztési tevékenység csak később történt. Ennek alapján az eljárás alá vont ügyvédet 2017-ben már terhelte a régi Etikai Szabályzat 6.4 b) pontjában foglalt kötelezettség, miután az ingatlan tehermentesítésére adott kölcsönt a bejelentőnek, amely vonatkozásában megbízása állt fenn.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízójával a megbízás tárgyával összefüggésben kötendő (kölcsön) ügylethez nem kérte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének jóváhagyását, fegyelmi vétséget követett el.
5. Valótlan tartalmú okirat készítése
A bejelentővel kötött letéti szerződés módosításakor az eljárás alá vont ügyvéd elszámolást készített a letétbe vett és kezelt pénzösszegek kifizetéséről. Az elszámolásból megállapítható, hogy a kölcsönadó2-től kölcsön címen 15.000.000 Ft-ot vett letétbe, és 17.000.000 Ft-ot fizetett ki. Hasonlóan: a kölcsönadó2-től kölcsön címén 10.000.000 Ft-ot vett letétbe és 11.000.000 Ft-ot fizetett ki. Az elszámolásból a Fegyelmi Tanács azt a ténybeli következtést vonta le, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kölcsönről és a visszafizetését biztosító jelzálogról jogszabályba ütközően, valótlan tartalmú okiratot szerkesztett és ellenjegyzett, mivel a kölcsönadó2 nem 11.000.000 Ft kamatmentes kölcsönt nyújtott, hanem 10.000.000 Ft kölcsönt, 1.000.000 Ft ügyleti kamat mellett.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd színlelt okiratot készített és ellenjegyzett, megsértette az Üt. 3. § (2) bekezdését, valamint 27. § (1) bekezdés a) pontját, ezzel fegyelmi vétségét követett el.
6. Iratcsatolási kötelezettség elmulasztása
A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás során - kifejezetten utalva a FESZ 12.3. szerinti jogkövetkezményre - tételesen meghatározott iratok csatolására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet. Az iratok csatolására az eljárás alá vont ügyvéd előbb határidőt kért, majd azok csatolásának teljesítését a bejelentő iratcsatolásához kötötte.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására iratait nem csatolta, azok létezésével vagy fellelhetőségével kapcsolatban egyéb módon sem adott számot, megsértette a FESZ 12.3. pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
A fenti, 1-6. pontban rögzítettekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a rendbeliséget, továbbá a letétkezelési és az ellenjegyzési szabályok megsértésének kiemelt tárgyi súlyát. Enyhítő körülményt - főként az eljárás alá vont ügyvéd távolmaradása okán - a Fegyelmi Tanács nem észlelt. Nem tekinthető enyhítő körülménynek az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előélete, mert az ügyvédi bejegyzése és a fegyelmi vétség elkövetésének megkezdése között kevesebb, mint 3 év telt el. A fegyelmi gyakorlatban enyhítő körülménynek a legalább 10 éve fegyelmi felelősségre vonás nélkül folytatott ügyvédi tevékenység tekinthető.
A Fegyelmi Bizottság következetes gyakorlatában a letétkezeléssel és az ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályok megsértése rendszerint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását vonja maga után. Ennek alkalmazásától a Fegyelmi Tanács azért tekintett el, mert bár az eljárás alá vont ügyvéd lényegében következetesen hagyta figyelmen kívül a hivatás gyakorlására vonatkozó szabályokat, eljárásának iránya és eredménye összhangban állt megbízói akaratával, és az eljárás adatai alapján jelentős érdeksérelmet nem okozott, legalábbis olyat biztos nem, amely bírósági úton ne lenne orvosolható. Ennek alapján a Fegyelmi Tanács pénzbírság kiszabásáról határozott, a cselekmény tárgyi súlyára és a fegyelmi vétségek számára tekintettel a középmértéket meghaladó mértékben.
A bejelentésben foglaltakat illetően a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat helyesen utal arra, hogy a bejelentő által szerződő félként aláírt letéti szerződésben a bejelentő jogosította fel az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a Kft-nek 4.000.000 Ft-ot, illetőleg önmagának - kölcsön visszafizetése címén - 1.000.000 Ft-ot fizessen ki a letétből. A letéti szerződés módosításának mellékletét képező elszámolást, amely a fenti tételeket rögzíti, a bejelentő szintén aláírta. Az átutalás mögötti „dokumentum” tehát a bejelentővel kötött letéti szerződés. Ennek alapján a Fegyelmi Tanács a megbízóval való elszámolás körében az eljárás alá vont ügyvéd terhére fegyelmi vétséget nem állapított meg. Amennyiben a bejelentő vitatja, hogy részére az eljárás alá vont ügyvéd kölcsönt nyújtott, annak elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd az 1-5. pontban megjelölt fegyelmi vétségeket 2017. december 31. napját megelőzően követte el, arra az Üt. rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács. Az Üttv.-nek nincs olyan rendelkezése, amelynek alkalmazása az eljárás alá vont ügyvédre nézve kedvezőbb határozat hozatalát tenné lehetővé, így annak alkalmazását a hivatkozott fegyelmi vétségek körében a Fegyelmi Tanács mellőzte. A 6. pontban megjelölt fegyelmi vétség tekintetében pedig az Üttv. szabályai az irányadók.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 29. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2019. F. 282.)